Sajó Károly Kárpát-medencei környezetvédelmi csapatverseny

Az előadások a következő témára: "Sajó Károly Kárpát-medencei környezetvédelmi csapatverseny"— Előadás másolata:

1 Sajó Károly Kárpát-medencei környezetvédelmi csapatverseny
Szent István Gimnázium Március 22.

2 Kossuth Lajos Általános Iskola Budapest, XVII.kerület Erzsébet krt.56. Készítette: Tószegi Tamás Bánhegyi Ádám Vincze Attila Felkészítő tanár: Ladányi Marianna

3 Témája A lakóhely vagy környékének természeti értékei: Rákos-patak

4

5 A Rákos-patak, Rákosmente és részei nevének eredete
Bél Mátyás szerint az összejövetel, gyülekezés szóból ered a neve. Megemlít egy szláv mondást, mint fő bizonyítékot: „Po Rákossi mandri Páni..” vagyis „Országgyűlés után jön meg az urak esze”. A patak neve azonban a magyar rákokban bővelkedő és vízfolyás összetételéből keletkezett.

6 Rákosmente és részei nevüket a kerületen keresztülfolyó Rákos- patakról kapták, a terület domborzati viszonyai pedig számos településrész (vagy azok részeinek) nevéből visszacsengenek (pl. Rákoshegy, Madárdomb, Kaszásdűlő, stb.).

7 Első információink a patakról
A Rákos-patak kialakulása éven belül a legutóbbi jégkorszak befejeződése utáni időre, évvel ezelőttre tehető. 1061-ben említik először, amikor Ottó Somogyi ispán felsorolta a monostor birtokait.

8

9 1347-ben Pécelen, az Alsómalomról és seregély fogó helyről is van adat.
1277 és 1540 között Rákosmezején több országgyűlést is tartottak, ami valahol a patak partján terült el.

10

11 A patak útja A Rákos-patak 44 km hosszú patak, amely a Gödöllői-dombságból ered és a Dunába torkollik. A Gödöllői-dombságban, Szada határában ered. A Fiók-Rákos patakkal ömlik össze. Isaszegen és Pécelen áthaladva lép be Budapestre, a XVII. kerületbe. Rákosmentét elhagyva a X; XIV. és a XIII. kerületén átfolyva ömlik végül a Dunába.

12 Isaszegen és Pécelen áthaladva lép be Budapestre, a XVII. kerületbe.
Rákosmentét elhagyva a X; XIV. és a XIII. kerületen átfolyva ömlik végül a Dunába.

13

14 Hasznosítás Az Isaszeg, Pécel, Rákoscsaba közti szakaszon több halastó működött, ami a malmokra hajtott vizet duzzasztotta, majd Rákoscsaba és Keresztúr között egy mocsaras területet táplált vizével.

15 A XVIII. században a Pest határában lévő mocsarakat lecsapolták, és a patakot szabályozták.
Pest város vezetése a XIX. század elején elhatározta, hogy a Rákos-patak vízével fogják táplálni az akkor posványos és kellemetlen szagú Városligeti-tavat. A tervet az 1896-os millenniumi kiállításra el is készítették.

16 Régebben több vízimalmot is hajtottak erejével, Isaszegen, Pécelen, Csabán és Keresztúron. Ennek első írásos említése egy XIV. századi oklevélben van. Nyomon követhető az intenzív malomhasználat a középkortól egészen a gőzmalmok elterjedéséig, ezzel párhuzamosan a vízimalmok alkonyáig.

17 Szennyezettsége A vízminőség magától is javulni kezdett, sokat segített, hogy megépült a Rákosmenti fő szennyvízgyűjtő csatorna. Sajnos még így is találkozhatunk illegális szennyvíz bekötésekkel. 2015. január 27-én rozsdás vizet engedtek a Rákos-patakba, ezért vörösre színeződött annak egy szakasza.

18 Élővilága Több régi forrás megemlíti, hogy teknősök, vízi madarak és halak éltek a területen. Manapság, az egykor halakban gazdag vízű patakban nem találjuk meg az egykor nagy számban előforduló angolnákat és egyéb halakat.

19 A patakban élt halak: bodorka, amur,
dévérkeszeg, ponty, ezüstkárász, réti-vágó csík, törpeharcsa, naphal. A patakpart jellegzetes növénye: borókás nyárasok, tölgy-kőris-szil ligeterdők.

20 Felhasznált irodalom www.geocaching.hu www.rakosmente.hu
közvetlen környezetünk a XVII. Kerület

21 Köszönjük a figyelmet!

22