 Szegedi Tudományegyetem  Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék

Esettanulmány a sportolói kép alakulásáról és alakításáról

 Sport  társadalom  HŐSÖK  Jelképtermelés, befogadás  szakrális hagyomány feloldódása.  Paradoxon: sportoló,mint imázsformáló és imázsforma.  David Beckham: ikon, szimbolikus, kitűntetett terek sztárja  ellentmondások – metroszexualitás, tabloidizáció, újmédia.

 Rajongók és sportolók viszonyának és a test reprezentációs módjainak átalakulása.

 Életstílus vs. professzió, reklám vs. profi sportoló  Elfogadás és tagadás problémája, ami Beckhamnél – mint metroszexuális ideálnál – még hangsúlyosabb.

 Valóságok problémája.  Virtuális realitás – reális virtualitás. (Frank Hartmann)  A sport is médiaeseménnyé vált  technikai hozzáférés vált elsődlegessé  médiavalóság prioritása.  Több tudományban is probléma – pl. művészettörténet.  Söke Dinkla: a valóságot elképzeléseink alapján írjuk le. DE  Amit látunk, az szimuláció  Gonzalo Frasca: hagyományos médiumok reprezentációsak és nem szimulációsak: meg tudják mutatni a vizuális képeket és a narratívát.

 Elkerülhetetlen volt az identitás megváltozása.  Ókori görögök: test és a lélek kultusza=kalokagathia  Ma: „nemétől megfosztott férfi” – külsőségek dominálása  elnőiesedett jegyek ágyék felerősítése – FÉRFIASSÁG!  Metroszexualitás – 1994 Mark Simpson „Here come the mirror man”  2000 után Eu-ban a 35 év alatti férfiak 40%-a metroszexuális  Hedonizmus, önimádat, válasz a macsókorszakra és a nők „szingliségére”.  2003 a metroszexuálisok éve.

 Walter Benjamin – auravesztés  tömegessé válás, kiszakadás az eredeti kontextusból.

 Baudrillard: tükör-inverzió  az ember elveszti referenciáját, tárgyiasul.  Belting: a tükörben nem magunkat látjuk, csak a testünkről egy képet.  Sontag: a fotó kerül a valóság helyébe.  Barthes: valóságosnak feltűntetett dolgok  ideológiai szemfényvesztés= Mítosz. Pankráció: nem sport, hanem látványosság  ma már a labdarúgás is!

 Szemiotika – Hjelmslev: konnotáció-denotáció – jelentés társítása a jelhez  Beckham átalakítja a viszonyt!

 Beckham mint jel, és mint médium. Meghatározza és kiterjeszti saját (potenciális) jelentését és reprezentálja azt.  Halmaz: színészek, énekesek, sportolók  posztmodern hősök  Sportoló értelmezése: sportteljesítmény+reklám!

 2002-ben Beckham a metroszexuális férfi legjobb példája  Nem újdonság az új férfiideál: ‘80-as évek – Amerikai pszicho – Patrick Bateman.  Külsőségek dominálása, de már nem az ősi férfikép dominál.  Elnőiesedett férfiak, férfiasságától megfosztva  erős női szerep a háttérben!

 Sok ellentmondás, de mégis minták  Tabloidizáció  nézők vágya a „tiltott gyümölcs után”  leskelődés.  Beckham: hajviselet 13 év 21 stílus (2009)

 Financiális értékek elsődlegessége  sportoló tárgyiasulása  sport – sok ÚJ lehetőség!  Sportolók, mint „öltöztetőbabák”  vágyott, saját énképpel öltöztetjük fel  médium, képernyő, amit a világ (mi) tölt meg tartalommal.  Nem elég egy módszer, egy tudományág  Beckham alakján át értelmezhetővé vált az új identitásképzés, értelmezés, azonosulás, és a sportolóból lett ikon. De a kapu nyitva marad: KI AZ IGAZI DAVID BECKHAM?