Fotó-átalakítás Mary Warner Marien: A fotográfia nagykönyve - A fényképezés kultúrtörténete - Typotex, 2011.

Az előadások a következő témára: "Fotó-átalakítás Mary Warner Marien: A fotográfia nagykönyve - A fényképezés kultúrtörténete - Typotex, 2011."— Előadás másolata:

1 Fotó-átalakítás Mary Warner Marien: A fotográfia nagykönyve - A fényképezés kultúrtörténete - Typotex, 2011

2

3 Rirkrit Tiravanija Tiravanija sajtófotókról készült ceruzarajzainak eladásából származó tőkét a "Rizsföld" című művészeti-ökológiai projekt finanszírozására kívánja fordítani. Thaiföld egyik eldugott zugában egy helyi művészcsoport rizs-kultivációba kezdett, mely szép lassan nemzetközi bio-művészeti centrummá növi ki magát.

4

5 Háttér című képzőművészeti projekt alkotója Pettendi Szabó Péter
Háttér című képzőművészeti projekt alkotója Pettendi Szabó Péter. Készített egy nagyméretű hátteret a budapesti Lánchídról, összetekerve magával vitte, s felállította az ország más-más részében olyan emberek háttereként, akik még soha sem jártak Pesten, még nem készítették el a “háttérben a Lánchíd” kötelező turistafotót. Az útja során exponált fényképeket aztán kiállította a Lánchídon, s az egész projektről könyvet is kiadott (Háttér, Holnap Kiadó, 2008).

6

7

8

9

10

11

12

13 Barthes (és Kosztolányi is) utalt rá, hogy a legtöbb ember, tudván, hogy fényképezik, előre „Képpé” változik, és igyekszik arra az önmagára hasonlítani, amilyennek elképzeli magát, vagy amilyennek szeretné, ha mások látnák őt Robert Cornelius: Önarckép (1839). (első önarckép!!)

14 Valóságként tekintünk egyrészt minden olyan tárgyra, jelenségre, amely „tanúk” nélkül is létezik, megtörténik, illetve az olyan eseményekre, amelyeket a nézéssel válogató szubjektum még nem alakít át egy fotózandó tárgy jelévé. Ebben az értelemben nem is valóságról, hanem látszatról, illetve valóságokról, valóságok sokféleségéről, egyedi nézőpontokról kell beszélnünk. A valóság jelzései az értelmező struktúrán keresztül kapják meg a jelentést, ez a struktúra pedig (mint jelrendszer) társadalmi konstrukciónak tekinthető. A kép nem a valóságot adja vissza, hanem valóságot konstruál.

15 A fotó maga is információközvetítő médium, a fotográfus szelektálta „adatokat” rögzíti, a látható világnak a fényképész által tulajdonított jelentését továbbítja; a fotó készítője a tanú, aki a tárgyvilágot eseménnyé alakítja. A fotónak, mint médiumnak is van kontextusa. A hasonlóság, a valóság, az igazság és a hitelesség fogalmai mentén is bizonyítható a fotográfia valóságtükör-funkciója, ugyanígy az is bizonyítható, hogy a fotó nem tükrözi, hanem átalakítja a valóságot.

16 A spanyol milicista halála (ismert még Eleső katona; Milicista; Milicista halála címekkel is) Robert Capa,1936. Szeptember 5., a cordobai front, spanyol polgárháború. Federico Borrell Garcíának hívták a katonát. A milicistát lövés érte, a kép az elesés pillanatát örökítette meg. Még:

17 Barthes, Roland ([1980] 1985): Világoskamra. Bp, Európa.
Belting, Hans ([2005] 2009): A hiteles kép. Képviták mint hitviták. Budapest: Atlantisz. Hornyik Sándor (2011): Idegenek egy bűnös városban. Művészettörténetek és vizuális kultúrák. Budapest: L'Harmattan & MTA Művészettörténeti Kutatóintézet Mitchell, William J. Thomas (2008): A képi fordulat. In: uő: A képek politikája. W. J. T. Mitchell válogatott írásai. Szeged: JATE Press, 131–153. Sontag, Susan (2010): A fényképezésről. Budapest: Európa. Soulages, François ([2005] 2011): A fotográfia esztétikája. Ami elvész, és ami megmarad. Budapest: Kijárat Kiadó. Flusser, Vilém (1990): A fotográfia filozófiája. Budapest: Tartóshullám & Belvedere & ELTE BTK.

18 Félévi tematika itt: