A szabad akaratról I. V. Rész Az ember filozófiája A szabad akaratról I. V. Rész

Kant …a személyünkben fellelhető emberiséget szentnek kell tartanunk, hiszen az ember az erkölcsi törvény alanya, márpedig ez a törvény szent, s bármit csak miatta és vele összhangban nevezhetünk egyáltalán szentnek. Mert ez az erkölcsi törvény az ember akaratának mint szabad akaratnak az autonómiáján nyugszik, s ennek az akaratnak a maga általános törvényei szerint szükségszerűen képesnek kell lennie arra, hogy összhangban legyen azzal a törvénnyel, amelynek egyszersmind engedelmességgel tartozik.

Kant Mindebből immár magától következik, hogy a célok rendjében az ember öncél, azaz senki (még maga Isten) sem használhatja fel pusztán eszközként, anélkül, hogy egyszersmind cél is ne lenne…

A szabad akarat Szabadság a „világban”: Don Giovanni Szabadság a pszichológiában: nerurózis, komplexus Szabadság a metafizikában: az értelem és akarat elsősége az ösztönök felett Szabadság a vallásban: az emberi lét helyének megértése (bölcsesség) „Legyen meg a Te akaratod”

Bölcsesség Létezik, ó szerzetesek, az, ami nem született, nem keletkezett és nem teremtetetett, nem formáltatott… ha nem létezne, nem volna cél, -létezik tehát az útnak célja van. Az emberi szabadság értelmezhetetlen a „keretek nélkül” Az isteni szabadság az „infinita in actu”

Argomentum ad hominem A rab a bűncselekményt a „társadalom kényszere miatt” követte el. Az, hogy jó magaviselete miatt korábban szabadulhatott, a „saját érdeme” volt. Vagyis egyszer van, másszor nincs szabadság?

A szabadság filozófiai meghatározása Szabadság valamitől Szabadság valamire A szabadság: immanens, lelki (értelmi és akarati), céltól függő, reflexív cselekedet A szabadság alanya a személy, az „egész ember”

Az értelem és akarat

A szabad döntés lépései Érzékelés (elhatározás) ösztönös Értékelés (akarat és értelem) reflektált célracionális Választás (végrehajtás, akarat) ténnyé tevő céltudatos

A döntések alapjai Habitus (tapasztalatok, szorgalom, hasznosság) Természetes törvények Szerzett törvények Jogi Erkölcsi Lelkiismeret

Az akarat alapjai Vágy az eredményre (boldogság) Vágy a célra Reflektált Ösztönös Vágy a célra Hosszútávú Rövidtávú

Célok Végső cél (perfecta beatitudo) Akaró akarat örök Személyes cél, konkrét cél (Buber) Ugrás (Kierkegaard) Köztes célok (hétköznapi döntések) Bizonytalanság (lelkiismeret) Tudatlanság, gyengeség Megtérés

A szabadság veszélye Helytelen cél választás esetén rabszolgaság A jó cél választása esetén: „ima és áldozat” A véges és a végtelen metszéspontja Hamis szabadság: szorongás, félelem Bérrabszoga (szegény) Pénzrabszolga (gazdag)

A helytelen választás Az ember nem tudja a helyét a világban Nem érzi szabadságának lényegét Nem tudja, hogy Isten szabadsága különbözik az övétől, az ember nem lehet Isten Az ember nem akar gondolkodni és akarni Az ember nem érti a „létet”

A helytelen választás ellen Példamutatás

Az ember szabadsága függ: A célválasztástól (psziché) A transzcendens felismerésétől (egzisztencia) A lét törvényeitől (fizika, metafizika) Ebben a kontextusban kell a lehető legjobb világot megalkotni

Az ember Az értelem két képet fest a falra. Az egyiken történik a mindenség. A csillagok örvényéből kiemelkedik a kicsinyke föld, abból a kicsinyke ember. A képsor alatt ez áll: Egy és Minden A másik falon történik a lélek. Nőalak szövi minden teremtmény életét. Minden egyetlen szál szövedéke: érzetek és képzetek. A képsor alatt ez áll: Egy és Minden Ezentúl, ha az ember idegenségében eliszonyodik megpillant egy képet. Ott azt látja, az Én a világban benne van, valójában nincs is Én, így a világ vele nem tehet semmit. Megnyugszik. Vagy azt látja, hogy a világ az Én-ben van, nincs is világ. Megnyugszik. De jön egy pillanat: az eliszonyodó ember egy villanásban egyszerre látja a két képet. És mélyebb iszonyat ragadja meg őt.