Magyarország 2 természeti kincse Ivóvízkészlet Termőföld

Mennyi az optimális talaj pH? Sajnos a több évtizedes erős nitrogén műtrágyázásnak köszönhetően a Magyarország talajai erősen elsavanyodtak. A talajok pH-ja nagyon sok területen 4-5 pH. Ilyen érték mellett a növények sok nehézfémet vesznek fel, és kevesebb értékes tápanyagot. Az ideális talaj enyhén savas. 6-7 pH-jú.

Mit csinál a N-műtrágya a termőfölddel? Egyrészt nitrogénnel látja el, de sajnos ezt olyan módon teszi, hogy közben szennyezi a környezetet a nagy nitrát tartalma miatt. Másrészt elsavanyítja a talajt, ami ahhoz vezet, hogy a hasznos mikroorganizmusok száma lecsökken, a káros mikroorganizmusok száma viszont megnő.

Mit vesznek fel a növények a túl savanyú talajon? A túlzottan savanyú talajon a növények tápanyagfelvétele lecsökken, és a kiszórt műtrágya is kevésbé hasznosul. A növények sok nehézfémet vesznek fel, ami nehezen eladhatóvá teszi, és mérgezi mind az állatokat, mind az embereket.

Mit csinál a N-műtrágya az ivóvízzel? A fölösleges mennyiségű műtrágya az ásott kutak vizét is nitrátokkal szennyezi. A nagy hatású mosószerek foszfáttartalma ugyanolyan hatású, mint az élő vizekbe kerülő műtrágya.

Mit okoz a túl nitrátos víz? A szántóföldekről a csapadék a vízfolyásokba mossa a feleslegben kiszórt műtrágyát, amely a tavakba kerülve az állóvizek hínár- és algatömegeit növeli. A növényi maradványok lebomlása fogyasztja a vízben oldott oxigént, az oxigénhiányossá váló víz pedig tömeges halpusztulást okoz. A nitrátos víz különösen a csecsemőkre jelent halálos veszélyt, mivel a szervezet oxigénellátását akadályozza. Borsod, Nógrád, Baranya és Pest megye veszélyeztetett településeit a csecsemők számára palackozott vagy zacskós vízzel látják el.

Hány százaléka hasznosul a N és NPK-műtrágyának? A korábbi évekre visszavezethető fokozott nitrogén és más műtrágya felhasználása egyéb környezeti ártalmak mellett a talajaink fokozódó savanyodásához vezetett. A gazdasági hatás sem mellékes, ugyanis savanyodó talajon az alkalmazott műtrágya csekély része hasznosul. Mérések szerint pl. a foszforműtrágyának legfeljebb 20%-a, de a nitrogén műtrágya hasznosulása sem éri el az 50%-ot. A jelenlegi gazdasági helyzet mellett ekkora veszteségek nem engedhetők meg.

Mennyi foszfor van Európa talajaiban kötött (fel nem vehető) és felvehető formában? Mérések szerint Európa talajaiban hektáronként, 1600-1800 kg foszfor van kötött állapotban. Mindössze 1-1,5 kg az ami a növény számára, azonnal elérhető.

Mióta kellene már – szakértők szerint ‑ baktériumtrágyát használni a műtrágya helyett? „20 évet késett a gazdatársadalom a műtrágyák helyett a baktériumtárgyák használatával. Az új technológiai korszak a biológiai erőforrásokat kell hogy előnyben részesítse a fosszilis energiák uralma helyett! A baktériumtrágyázást a növénytermesztében be kell iktatni a technológiába!” Dr. Nagy Bálint

Mit jelent az, hogy Phylazonit? „Phyl” = Phylaxia Pharma ZRt. A cég, amely elkezdte gyártani ezt a baktériumtrágyát. „azo” = Azotobacter Chroococcum (baktériumtörzs, amely a levegő nitrogénjével táplálkozik, így megköti azt). „nit” = Nitrogén.

Mi az összetétele a Phylazonitnak? Nitrogénkötő baktériumok (Azotobacter Chroococcum), 100 kg nitrogén hatóanyagot köt meg hektáronként, a levegőből ami 3-3,5 q műtrágyának felel meg; Foszfor mobilizáló baktériumok (Bacillus Megaterium), 30-40 kg foszfor hatóanyagot tárnak fel, és tesznek felvehetővé hektáronként; Cellulózbontó baktériumok, melyek 4-8 hét alatt lebontják a szármaradványokat; B vitaminok, növényi hormonok (auxin, gibberellin). Összcsíraszám: min. 5 x 109 db/cm3

Mit csinál a Phylazonit? A földbe juttatva értékes tápanyagokkal látja el a növényeket, méghozzá oly módon, hogy ezzel nem szennyezi a talajt. Nitrogént köt meg levegőből. 100 kg/ha hatóanyagot. A kötött állapotban lévő foszfort, káliumot és egyéb ásványi anyagokat tárja fel amit a növény fel tud venni. 30-50 kg/ha. Lebontja a szármaradványt. 4-10 hét alatt. A szár- és gyökérmaradványok jelentős mennyiségű szerves tápanyagot jelentenek, amit a Phylazonit lebont, és felvehető tápanyaggá alakít (hektáronként 20-30 kg N, 30-40 kg P, 40-50 kg K). Szén-dioxiddal látja el a növényt.

Hogyan hat a Phylazonit a humusztartalomra? A Phylazonit képes növelni a talaj humusztartalmát. 4 év alatt közel 1%-ot mértek! (Hivatalos állami kísérletben, Kétegyházán.) Egyrészt az által, hogy elbontja szármaradványt, így növeli a talaj szervesanyag tartalmát. Másrészt úgy, hogy a készítményben lévő baktériumok élő szerves anyagok, így a pusztulásukkal nő a humusztartalom.

Mire lehet használni a Phylazonitot és mikor? Mivel a Phylazonit olyan élő baktériumokat tartalmaz, amelyeknek optimális esetben nagy mennyiségben kellene a talajainkban lenni azért, hogy a növényeket nitrogénnel, ásványi anyagokkal (foszfor, kalcium stb.) lássák el, ezért elmondható, hogy bármilyen növénykultúrában használható. Ezalatt minden szántóföldi, konyhakerti, gyümölcsösök, erdőtelepítés, legelő, természetvédelmi területeket, valamint bármilyen bio- és ökogazdálkodást értünk. Hisz a Phylazonit teljes egészében BIO Termék. Ősszel: minden egyes növény betakarítása után. Függetlenül attól, hogy őszi vagy tavaszi vetésű növényt vetünk utána 10-20 l/ha Phylazonit használata ajánlott. Legcélszerűbb a tarlóhántással egy menetben, a talajművelő eszközre szerelt elektromos pumpa segítségével a tarlóra permetezni és azonnal beforgatni. Tavasszal: Őszi vetésű növények: /kalászosok, repce/ felülkezelése10 l/ha Phylazonittal szántóföldi talajpermetezővel gyomirtással egy menetben vagy külön március 10-25. közötti időszakban. Rét, legelő területek,(kora tavaszi, március fogasolás utáni felülkezelése,10 Liter/ ha dózisban, Szántóföldi talajpermetezővel). Tavaszi vetésű növények: Vetés előtt valamelyik talajművelettel egy menetben, vagy vetéskor a vetőgépre szerelt elektromos pumpával ellátott szóró szerkezet segítségével 10-30 l/ha mennyiségben használatos (10 l/ha az alapdózis.)

Mi a jó termés 2 legfontosabb feltétele? Dr. Kádár Imre tartam kísérleteinek szerves anyag visszapótlás nélküli parcellája néhány év elteltével műtrágya tápanyag vissza-pótlás ellenére RADIKÁLIS (nagymértékű) TERMÉSCSÖKKENÉST, vagyis talaj regressziót MUTATOTT. Számítások szerint, megfelelő nedvesség jelenléte esetén feltételezhető, hogy a talajba visszakerülő szénmennyiség (szármaradvány), egyenes arányban van a terméshozammal. A jó termés elérésének két legfontosabb feltétele: a talaj nedvesség és szerves anyag tartalma.

Mi az amitől óvni kell a baktériumtrágyát? Klóros csapvízzel higítani TILOS! Hiszen a klór pont arról nevezetes, hogy fertőtlenítő - vagyis baktériumölő - hatású. UV-sugárzás (erős napfény). Orvosi rendelőkben UV-fényt használnak a baktériumok és vírusok elpusztítására. Zárt, oxigénhiányos tárolás! Túl sok nitrogén műtrágya használata,főleg nitrát formájában.

Mit választanak ki a növények a gyökereiken keresztül, és miért? A növények - azért, hogy oldhatóvá tegyék a kötött állapotban lévő ásványi anyagokat - képesek különböző szerves savakat kiválasztani a gyökereiken keresztül. Ezek főként almasav és citromsav. Ez akár a tömegük 25-35%-a is lehet, ami a már meglévő termés rovására megy!

Hogyan képes a Phlazonit 10-30%-kal több termést elérni? Egyrészt úgy, hogy a növénynek nem kell annyi szerves savat kiválasztani a saját tömegéből, hiszen ezt megteszik a baktériumok. Ez a tömeg mennyiség megmarad a növényben. Másrészt bőséges tápanyagkészletet hoznak létre a talajban, amiből akkor vesz fel a növény táplálékot, amikor szüksége van rá.

Mi az oka annak, hogy több éves szármaradványok is ott vannak a földben? A hosszú évek erős műtrágyázásának köszönhetően drasztikusan lecsökkentek a talajbaktériumok. A legjobban a nitrogénkötő-, és a szármaradványokat lebontani képes cellulózbontó baktériumok pusztultak el. Így nincs a talajban elegendő, ami lebontaná a maradványokat. Ezért nagyon fontos ősszel valamennyi tarló Phylazonittal való kezelése, függetlenül attól, hogy őszi vagy tavaszi vetés következik utána!

Mennyi nitrogént köt meg 10 L/ha mennyiségben a Phylazonit? A Pylazonit 10 L/ha mennyiségben képes a levegőből 100 kg nitrogén hatóanyagot megkötni, ami kb. 3,5 q N műtrágyának felel meg.

Mennyi foszfort és káliumot tesz felvehetővé 10 L/ha mennyiségben a Phylazonit? A Phylazonit 10 L/ha mennyiségben kb. 30-40 kg foszfor és kálium (valamint egyéb ásványi anyag) hatóanyagot képes feltárni a talaljból.

Mennyi idő alatt bontja le a kalászosok és a vastagszárú növények szármaradványát a Phylazonit? A Phylazonit baktériumkészítmény a benne található cellulózbontó- és nitrogénkötő baktériumok megfelelő arányának köszönhetően a kalászosok szármaradványait kb. 8-10 hét, míg a vastagszárú növények szármaradványait kb. 8 hét alatt képes döntő mértékben lebontani.

Mi a legolcsóbb tápanyagutánpótlás? Mindig a legolcsóbb, a természetes biomassza kihasználása, ami már eleve ott van. Így például a talajban lévő szár- és gyökérmaradványok jelentős mennyiségű szerves tápanyagot jelentenek, amit a Phylazonit lebont, és felvehető tápanyaggá alakít (hektáronként 20-30 kg N, 30-40 kg P, 40-50 kg K). Továbbá nagy mennyiségű kötött állapotban lévő foszfor található a földekben. Ezt a Phylazonitban lévő foszformobilizáló baktériumok feltárják, és a növény számára felvehetővé teszik. 30-50 évre való készlet halmozódott fel talajainkban! A levegőben mindig is ott van az értékes nitrogén (78%), amit a nitrogénkötő baktériumok juttatnak el a növényhez. 1 ha terület fölött 60 tonna N áll rendelkezésre!

Honnan tudja megállapítani, hogy élő baktériumok vannak a készítményben? A legbiztosabb módja, ha egy laboratóriumban bevizsgáltatjuk. De könnyen meg lehet állapítani, ha kiöntünk egy 1,5 L-es flakonba kb. 1 L baktériumtrágyát, légmentesen lezárjuk, és pár óra eltelte után ha kinyitjuk, szisszenő hangot kell hallanunk. Ugyanis a baktériumok oxigént lélegeznek be, és szén-dioxidot termelnek.

Honnan tudja megállapítani, hogy mennyi baktériumot kapott a pénzéért? Ezt úgy szokták megadni, hogy 1 cm3 anyagban mennyi az élő csíraszám (baktériumszám). A Phylazonit esetében ez minimum 5 x 109 db/cm3. Figyeljünk azonban a hatvány kitevőre, mert pl. 8 x 108-on többnek néz ki, mint mondjuk 4 x 109-en. Az első esetben 1 cm3-ben 800 millió baktérium van, míg a második esetben 4 milliárd!!!   Mit is jelent ez pontosan? Az Ön földjébe bejuttatva kb. átlag 4 óránként osztódnak a baktériumok. Ez azt jelenti, hogy 24 óra elteltével az első esetben durván 4,5 milliárd baktérium van, a másodikban pedig 24 milliárd!!! Ennyi apró kis munkás köti a nitrogént, tárja fel az ásványi anyagokat, és látja el szén-dioxiddal az Ön növényeit. Tehát nem mindegy, hogy a készítményben mennyi az ÉLŐ baktériumszám!

Mennyi N hatóanyagot kap 1q N-műtrágyából, és mennyit kap 10 L Phylazonitból? Vegyük alapul a 34%-os nitrogén műtrágyát. Ez azt jelenti, hogy 100 kg-ból 34 kg nitrogént tartalmaz. Ennek a legjobb esetben is, optimális talajélet esetén max. az 50%-a, tehát 17 kg hasznosul.   Ezzel szemben a Phylazonit 10 L/ha mennyiségben, nem optimális talajélet esetén min. 40 kg hatóanyagot, optimális talajélet esetén, ez elérheti akár a 200 kg hatóanyagot is. Tehát átlagban 100 kg-mal számolhatunk. 1 q nitrogén műtrágya, és 10 liter Phylazonit, közel azonos árban van. Az egyikért kapunk 17 kg nitrogén hatóanyagot, míg a másikért 100 kg nitrogén hatóanyagot. MICSODA KÜLÖNBSÉG!

Mennyi hatóanyagot kap 1q NPK-műtrágyából, és mennyit kap 10 L Phylazonitból? Nézzük a 3 x 15-ös komplex műtrágyát. 100 kg-ban van 15 kg foszfor, 15 kg kálium, és 15 kg nitrogén. Kutatások és kísérletek alapján bebizonyosodott, hogy a foszfornak csak kb. 20-30%-a, vagyis mindössze 3-5 kg hasznosul. Ugyanez vonatkozik a káliumra is.   Ezzel szemben a Phylazonit 10 L/ha mennyiségben, optimális esetben akár 30-40 kg/ha foszfor, kálium hatóanyagot tár fel a talajból. A 3 x 15-ös műtrágya másfélszer annyiba kerül, mint 10 L Phylazonit. Egyikért kapunk 3-5 kg hatóanyagot, míg a másikért 30-40 kg-ot.

Hány éve van a piacon a Phylazonit? A Phylazonit Magyarország első baktériumtrágyája. Közel 30 éve kezdte el gyártani a Phylaxia Pharma Zrt.

Mennyi a Phylazonit szavatossági ideje? Kannáink „lélegző” kupakkal vannak ellátva, melyek biztosítják a baktériumok oxigén ellátását, és a szén-dioxid eltávozását. A szavatossági idő a következőképpen alakul: 4-6 oC-on 6 hónap, 10-12 oC-on 3 hónap, 25-30 oC-on 3-4 hét.

Mik a főbb szempontok baktériumtrágya vásárlásakor? A legelső fontos dolog, hogy a készítmény élő baktériumokat tartalmazzon. A másik lényeges szempont, hogy mennyi a törzsenkénti egyedszám a készítményben? További kényes kérdés a készítményekben lévő baktériumtörzsek száma. Nem előnyös a 3-4-nél több baktériumfajtát tartalmazó készímény haszálata, mert a tárolóedényben a sokféle baktérium tápanyagellátása nehezen megoldható. Még egy fontos szempont: a készítmény logisztikája. Mennyi idő telik el a gyártástól a felhasználásig. A Phylazonitnál a szállítás napjától kezdődik a szavatosság, mivel a szállítás napján történik a gyártása!

Mennyi pénzt takaríthat meg hektáronként Phylazonittal? Számoljunk egy kicsit. Ha Ön használ mondjuk 3 q nitrogént, és 2 q NPK-t. Ez összesen kb. min. 35.000 Ft/ha költség. Ha elveszünk 2 q nitrogént és 1q NPK-t, és 10 L Phylazonittal pótoljuk, ez esetben Önnek csak 21.000 Ft/ha költsége lesz. Már rögtön megtakarít 14.000 Ft-ot hektáronként.   Termelők visszajelzései alapján a Phylazonit hatására 10-30%-kal van több termésük. Nézzük a minimum 10%-ot. Ha a búzája átlagban terem 50 q-át, akkor ez 5 q pluszt jelen hektáronként, ami 3.000 Ft-os átlagárral számolva kb. 15.000 Ft/ha Önnek. Kukorica esetében 90-100 q átlagtermésnél ez kb. 10 q plusz termés, ami csak 2.000 Ft-tal számolva is 20.000 Ft/ha plusz bevétel Önnek.