EGYHÁZ A TUDÁS-TÁRSADALOMBAN Varga Csaba szociológus, c. egyetemi docens Stratégiakutató Intézet elnöke www.strategiakutato.hu www.inco.hu www.vargacsaba.hu www.metaelmelet.hu

Bevezető tételek Varga Csaba

Varga Csaba

Milyen a globális világ természetrajza Milyen a globális világ természetrajza? » a globalizáció szubsztanciálisan egységesülés » az új típusú földi globalizáció magával hozta a lokális világok felemelkedését » az európai keresztény világ egységes világ marad » az európai nem keresztény világok is egységes világokká válnak » a politikai Európa a szétszakítottság után az egységesülés felé halad » a földi civilizáció értékprioritásai egymásra rímelnek Varga Csaba

Milyen lehet az információs kori Európa? a pénzipar nem örökké domináns gazdaság az információközpontú világmodell nyer tudásalapú társadalomgazdaság születik a jövő a tudástársadalom modell az egyesült Európa új víziót hirdet a kulturális sokféleség hálózata terjed nemzetállam helyett tudásállam? a lokalitások reneszánsza kezdődik tudásközpontú életformák sokasága Varga Csaba

Kiemelés: Egységes Európa lesz, államszövetség, de nekünk nem a politikai és gazdasági szövetség fontos, hanem az, hogy Európa a közös keresztény-keresztyén vallás és kultúra kontinense, Európa jövője nem(csak) a globális versenyben való helytálláson múlik, hanem a kereszténység minőségén, s a tudásközpontú Európa potenciálisan soha nem látott esélyeket teremt(het) a kereszténység újjászületésére Varga Csaba

Az emberek visszatalálnak-e a spirituális életbe Az emberek visszatalálnak-e a spirituális életbe? a vallástalan spiritualitás és az Istenközpontú vallásosság között lehet választani, a vita már régen nem az ateizmus és a teizmus között folyik, a személyes Istenélmény és a személytelen Istenélmény-nélküliség közötti különbség, Isten országában vagyunk, de nem tudjuk? új tudat és új lelkiség felfedezése Varga Csaba

Van-e szükség új reformációra Van-e szükség új reformációra? mindig is szükség volt és van most milyen reformációra van szükség? milyen legyen a 21.századi Isten országa? milyen út vezet az Istenkirálysághoz? miért nem készül nálunk az új reformáció programja? mi a régi és új szerepe a híveknek és lelkészeknek? hogyan lehetünk jobban az individualizált egyén személyes lelkivezetője? az itthoni „vallási piacon” mivel és hogyan lehetünk tartósan sikeresek? Varga Csaba

Hagyományos társadalmi szakadékok 1. Ökológiai szegények - ökológiai gazdagok 2. Jövedelmi szegények - jövedelmi gazdagok 3. Jóléti szegények - jóléti gazdagok 4. Társadalmi szegények - társadalmi gazdagok 5. Térségi szegények - térségi gazdagok 6. Mobilitás szegények - mobilitás gazdagok 7. Családi szegények - családi gazdagok Varga Csaba

Varga Csaba

Új társadalmi szakadékok a XXI. század elején: 1. Technológia-szegények - technológia-gazdagok 2. Információ-szegények - információ-gazdagok 3. Tudás-szegények - tudás-gazdagok (kultúra szegények - kultúra gazdagok) 4. Tudat-szegények - tudat-gazdagok 5. Istenélmény-szegények - Istenélmény-gazdagok Varga Csaba

Kvantumlogika (QL) Sokáig az arisztotelészi logika: igen - nem Neumann János bővítése: igen - nem - lehet Anatole Rapoport (poszt-koppenhágai szemlélet): igaz, hamis, meghatározatlan (még nem igazolható), értelmetlen (örökre igazolatlan marad) Alfred Korzybski hozzátette: zaj (+ a „van” kitiltása) értelmezhető (igaz, van, stb.), nem értelmezhető (hamis, nincs, stb.), értelmezhető/nemértelmezhető (lehet), értelmezetlen (meghatározatlan, zaj, stb.) négy görbült dimenzióban: igen(n)…….igen(1)..igen/nem..nem(1)….…nem(n) Varga Csaba

Varga Csaba

A szaknyelvek elkülönülése Az információs társadalom alrendszerei elkülönült nyelvet használnak A technológia nyelve, a gazdaság nyelve, a politika nyelve, a társadalom nyelve, stb. A tudomány eredményei – részben nyelvi akadályok miatt – továbbra is lassan szivárognak be a köz(össégi)nyelvbe A kommunikáció a politika és/vagy a tömegkultúra nyelvét használja Varga Csaba

Az idolumok kezelése Törekvés az elavult nézetek, magunk és mások idolumainak kritikájára Nincs olyan gondolatrendszer, amelyben ne lennének idolumok Új mentális stratégia: a személyek támadása helyett az idolumok birálata Az idolumok mögött gyakran felsejlik a nem-tudás szabvány üressége Varga Csaba

Az új szuperparadigmáról Varga Csaba

A paradigma fogalma Thomas S. Kuhn 21 féle értelemben használja a paradigma fogalmát, Kuhn a paradigma kifejezést egyébként Polányi Mihálytól vette át A nem-forradalmi periódusokban a fennálló paradigmák nem haladhatók meg. A paradigmaváltások nem szabályszerűek, villámcsapás-típusú átváltások, bizonyos értelemben „irracionális” aktusok Négy komponens: szimbolikus általánosítás, metafizikai előfeltevés/ontológiai modell, értékek-tudások, példák A paradigmaváltás feltételez: új tudósközösséget – új kognitív funkciót – új beállítódást – új világlátást - stb. Varga Csaba

Új szuperparadigma és új elmélet Új valóság – a globalizáció, a lokalizáció, informatizáció, stb. Új múlt – időszámítás előtti és utáni évezredek új egységes hipotézisei Új technológia – a szupertechnológiák forradalmi kora Új gazdaság – a tudásalapú hálózati gazdaság Új tudat és új ember – az ember és a tudat rekonstrukciója Varga Csaba

Új szuperparadigma 2. Új társadalom – a tudástársadalom, az egységtársadalom Új tudás – a régi és az új tudás új szerepben Új értelemadás – az értelem visszaszerzése és újragondolása Új jövő – az új civilizáció és az új tudat új jövőt teremt Új transzcendencia – visszatalálás a spirituális létbe Varga Csaba

Új elmélet, új filozófia A természettudományok egységes elmélete? A társadalomtudományok egységes elmélete? A szellemtudományok egységes elmélete? Az integrált egységes elmélet lehetetlen? Elméletalkotás új módon Elmélet – vissza a klasszikus filozófiához (tudomány, művészet, vallás újra együtt) Igazság és hipotézis Varga Csaba

A valóság új felfedezései elméleti fizika, részecskefizika, kvantumfizika az anyag valamennyi sajátossága (tehetetlenség, tömeg, gravitáció) a kvantum-vákuummal történő interakció eredménye; az anyag végső építőkövei: a leptonok (elektron, müon, tauon), továbbá a neutrinók ((elektron-neutrinó, müon-neutrinó, tau-neutrinó)) és végül a kvarkok; a hypertér kutatása; stb. kozmoszelmélet a relativisztikus kozmológiai standard paradigma (ősrobbanás, táguló világegyetem, stb.) után az antropikus (emberre utaló kozmosz vagy emberarcú) kozmológiai paradigma elfogadása, stb. tudatelmélet a tudat a világegyetem önálló, alapvető része, nem pusztán az anyagi működés eredménye, a tudat ugyanolyan elsődleges, mint a tér, az idő vagy az anyag, az embert nem az különbözteti meg a többi élőlénytől, hogy tudata van, hanem az eltérés a tudat fokozataiban van, egyedül az ember rendelkezik reflexív tudatossággal, vagy nemcsak az ember….stb. intelligenciaelmélet a racionális és az érzelmi intelligencia után a spirituális intelligencia (isten-központ az agyban, a halántéklebenyben) felfedezése, stb. Varga Csaba

halál utáni élet elmélete a halál utáni élet élményeinek újrafelfedezése és kutatása után az empatikus halál közeli élmények értelmezése (a haldokló melletti személy szintén átélheti a halál utáni élmények többségét), sőt klinikai halál állapota nélkül a testelhagyás kipróbálása, gyakorlása, új létformák teremtése, stb. káoszelmélet a káosz egyetemes törvényének feltárása (a stabilitás és instabilitás erőinek kényes egyensúlyai), de nem csak a természettudományokban közgazdasági elméletek a vertikális globalizációt (a nemzeti termék gazdaságtanát) a horizontális globalizáció (a szabad tőkeáramlás) követte, majd a kvalitatív globalizáció (tudásalapú – tudás- és tehetségtőke - gazdaság, vagy társadalomgazdaság) korszaka érkezhet, stb. jövőelmélet tudástársadalom, egységtársadalom elméletek megfogalmazása, a jövö a tudat- és a tudás társadalmainak különböző fokozatai, de az érdemi áttörést csak az egységtársadalom világa hozhatja, amelynek téridő koordinátái ma ismeretlenek, stb. Varga Csaba

Kvantum téridő kutatások felismerései Az észlelőt nem lehet elkülöníteni az észlelt eseménytől Az anyag egyszerre hullám és részecske természetű a kvantumfolyamatok valószínű eseményei: valószínűséghullámok (állapotvektorok) vagy valószínűségi hálózatok (EWG-modell) szupertér elmélet (párhuzamos, különböző világokban élünk) - John A. Wheeler-elmélet a helyhez nem kötött hatások és események elve választhatunk: sok világegyetem vagy egy világegyetem gyanúsan olyannal, mint egy Tervező (Isten?) Végül: a helyhez nem kötött rejtett változó elmélete, sőt a vele járó rend elmélete (Bohm-elmélet) Varga Csaba

A relativitás és a kvantumelmélet alapján a jelenlegi felismerések: eltörlődik a tér és idő kettőssége eltörlődik az anyag és tudat (tudatosság) kettőssége eltörlődik a test és elme kettőssége eltörlődik a vallás és tudomány kettőssége Varga Csaba

Amire kevesen gondoltak Minden régi kommunikációs eszköz (telefon, autó, mozi, hűtőgép, stb.) médiaeszközzé válik A nemzetállami (politikai) televíziók egyirányú manipulálása helyett a globális médiarendszer kvázi-plurális tematizálása A fogyasztó társadalom atomizált, izolált embere az új eszközökkel szuper-aktív kommunikációt folytat A történelem nagy eseményei (ökológiai katasztrófák, katonai háborúk, stb.) egyenesben közvetített médiaesemények A hatalmi (és tömegkulturális) eliteket a kommunikációs kor médiaderesre húzza és felszámolja a magánéletét Varga Csaba

Technológia Hagyományos papíralapú, nyomtatott napilapok, hetilapok, stb. Hagyományos sugárzó televíziók, rádiók, stb. Digitális műholdas csatornák Mikrohullámú technológiák Mobiltelefon technológiák, mobil hálózatok Interaktív kábeltelevíziós csatornák Internet-alapú rádiók, televíziók Integrált globális és lokális technológiák (a hálózatok hálózata) Varga Csaba

Technológiaelmélet és az előrejelzések Technológia szerepe a társadalomban Magastudás, szuperkreativitás, katonai-állami innováció, egyéni felfedezések A technológia nyitott utat a globalizációnak? Az új technológia+üzleti érdek kikényszeríti a gazdasági-társadalmi fordulatokat A titkos lovas effektus Két szuperhatalom technológiai előrejelzései Varga Csaba

Új és globális kibertér? (UNESCO) Az új technológiák, a planetáris hálózatok, a globalizálódás közvetlenül sokkolja a nemzetállamokat A változások középpontjában egy új, saját téridőt kialakító kiber-galaxis születése van Más kultúra: virtuális és planetáris alapokra épülő, inkább a nem-lineáris felé haladó, multidimenziós és diszciplinákon áthatoló kultúra alakul ki Az új kibertér interaktív, nem hierarchikus, széles skálájú kommunikációt folytat és egyesíti a világ tudásait A hálózat felhasználói már nem egyszerűen passzív fogyasztók, hanem megnőtt erővel egyszerre rendelkező műsoradók és vevők (transznacionális szegmens) Varga Csaba

Az új kibertér alternatívái Új, interaktív globális kormányzás az emberi társadalom irányítására (1) A globális polgári társadalom közös ügyintézése és ön-elrendeződése (2) Az új infokommunikációs hálózatok segítségével a „kollektív intelligencia” létrehozása (3) A felhatalmazás (empowerment) elmélete alapján a világ polgárai részt erőteljesebben vesznek a kommunikációban és ellenőrzik a médiát (4) Az önszerveződés elterjedésével a helyi szereplők egy új globális polgári társadalmat hoznak létre (5) Az öt alternatíva különböző kombinációi alakulnak ki Varga Csaba

Az új típusú globalizáció és lokalizáció Varga Csaba

Mi a globalizáció? „A globalizáció éppen annyira elválaszt, mint amennyire egyesít; elválaszt, mialatt egyesít – az elkülönülés oka ugyanis ugyanazok, mint amelyek elősegítik a világ egységesülését. Az üzleti élet, a pénzügyek, a kereskedelem és az információáramlás egész világra kiterjedő dimenzióinak kialakulása mellett megindult egy „lokalizáció”, helyhez kötő folyamat is.” (Zygmunt Bauman: Globalizáció) Varga Csaba

A globalizáció törvényei Az új globalizáció új fogalma Globalizáció és lokalizáció egyszerre Globalizáció funkcionalitás szubsztancialitás (egységesülés) Kvantitatív és kvalitatív globalizáció 21. század első felétől: globlokál világ Varga Csaba

A lokalizáció elmélete A lokalizáció fogalma – alávetett lokalitás Lokalizáció színterei: régió, megye, kistérség, település (város és falu) A globális világ alapegysége és ellensúlya (autonómia-paradigma) Az új társadalom első szintje A virtuális lokalitás – kvalitatív lokalitás? Lokalizáció és új közösségek, új gyülekezetek Varga Csaba

LOKALITÁS SZERKEZET Felső életvilág (régió, megye) Alsó életvilág Környező világ (kistérség, település) Kéznéllévő világ (család, egyén) Belső vált életvilág (a személyek felettes éne) A globalizáció hatásai – a lokalizáció viszontválaszai Az információ és tudás hozzáférés térstrukturáló szerepe Varga Csaba

Egyén a lokalitásban – az ideális jövő Életdíj garantált – közelebb az egészséghez Tudás(alapú)munka és szabadság Korlátlan tudásszerzés Digitális családi (tudás)ház és kert Hálózati polgár az Internet-közösségekben Közvetlen részvétel (e-demokrácia) Spirituális azonosulás - megvilágosodás Varga Csaba

Varga Csaba

Az új tudások és az új tudáselmélet Varga Csaba

Varga Csaba

Tudáselmélet – új tudások formafeletti tudások formázott köztudások formázatlan köztudások személyes tudások szuperformázott magastudások uralkodó világtudások alávetett domináns tudások formázott egyenrangú tudások Varga Csaba

Új hipotézisek emberről és tudatról Varga Csaba

Az egyén alapkonfliktusai Azt hiszi, hogy: Nincs erős tudat és lélek Nincs megtartó család Nincs közösségi védőgyűrű Nincs közösségi-nemzeti identitás Nincs személyes mozgástér Nincs magas fokú köztudás Nincs Isten vagy legalább transzcendencia Nincs múlt- és jövőkép Varga Csaba

Az egyén a modern világban Az alattvaló egyén (belül) Az alattvaló közpolgár (a politikai társadalomban) Az alattvaló fogyasztó (a fogyasztói társadalomban) Az alattvaló vállalkozó (a gazdaságban) Az alattvaló állampolgár (a közigazgatásban) Az alattvaló – a negatív individualizáció Az alattvaló – a negatív közösségi lény Varga Csaba

Az egyén (az egyes személy) Az egyéni második (kvalitatív) individualizációja indulhat meg Az egyén csökkenő mértékben foglya társadalmi és ideológiai helyzetének Az egyén jórészt külső korlátok nélkül tudáshoz juthat A tudatfejlesztő kor közelében vagyunk Varga Csaba

Az emberi vágy Fizikai lét: a jólét elérése (evés, ivás, fedél) Szellemi lét: hozzáférés a tudáshoz (információ, ismeret, tudás, pneuma) Természeti lét: a természeti javak megőrzése (levegő, víz, szárazföld, energia, stb.) Egészségi lét: a testi-lelki egészség megtartása (kevés betegség és minden fontos betegség gyógyítható) Közösségi lét: nincs végletes egyedüllét és újrateremthető az identitás (család, barátság, lokalitás, stb.) Spirituális lét: visszatalálás a pléromához (vallás, transzcendencia, halál utáni élet, stb.) Varga Csaba

A tudat értelmezése 1. Agyi tevékenység (vagy anyag és tudat szerves egységet alkot) A tudat testtől, anyagtól független szellem/energia (régi-új állítás) Az isteni egész egyéni darabja (teológia) Az anyag és tudat egyaránt létező, de a valóságnak egyik sem alapvető eleme (holisztikus koncepció) A kábaság szerve, a látszat-világ kifejeződése (hagyomány-elmélet) A mai neurológia többszörös „éneket” észlel minden emberi agyban Varga Csaba

A tudat 2. Egyedül az ember rendelkezik reflexív tudattal (pszichológia) az elme nem marad az agyban, helyhez nem kötött módon áthatol/túllép a téridőn (Evans H. Walker-elmélet) A világról való - térhez-időhöz kötött - személyes tudásgyűjtemény (régi tudáselmélet) A mediatizált tömegkultúra futószalagján gyártott szabványtermék (kultúraelmélet) Az egyénektől független közös korszellem részeleme (tudásszociológia) Varga Csaba

A hagyomány értelmezése A hagyomány fogalma: a formázott és formázatlan köztudás (és közösségi létezés) vizionált, szimbolikus, idő- és térfeletti tudása a múltról, amely személyes és csoporttudássá vagy legalább rejtetten formázott tudássá (és magatartássá) vált. Hagyomány típusok: forma- és időfeletti hagyomány formakötött és időfeletti hagyomány formakötött és időkötött hagyomány belső forma- és időfeletti hagyomány belső formakötött és időkötött hagyomány Varga Csaba

A hagyományalapú tudástársadalom ha a tudástársadalom alapja a magas szinten formázott (koncepcionális és vizionált) köz- és személyes tudás, akkor a feladat az, hogy: a múltról szóló köztudás minél inkább formázott legyen egyszerre szimbolikus és konkrét személyes- és köztudássá váljon a tudástársadalomban Varga Csaba

Mi lesz a nemzetállamokkal Mi lesz a nemzetállamokkal? államok lesznek, de jórészt más típusúak nemzetek lesznek, de nem elsősorban államok az államok digitális információs államok a nemzetek alapvetően tudásnemzetek az új „nemzetállamok” közvetítenek globalizáció és lokalizáció között az egyházak közvetítenek az isteni világ és az emberek között az egyházak a nemzetek és az államok felett állnak Varga Csaba

Mit válaszolunk? Ha a vallások is globalizálódnak, ha a protestáns egyházak is globális szereplővé válnak, akkor a magyarországi protestáns egyházak csak attól magyarok, hogy Magyarországon vannak? Varga Csaba

Információs társadalom, tudástársadalom Varga Csaba

INFORMÁCIÓ/TUDÁS/JEL 1. Tudati-nyelvi termékek Adat: egységnyi megismerés jelentését hordozó tudati-nyelvi alakzat Információ: két adat viszonyának meghatározása, így már képzet (üzenet, hír, felvilágosítás a valóságról) Ismeret: összekapcsolt, rendszerezett, szerkesztett információ Tudás: értelmezett ismeretrendszer, átfogó vízió a valóságról (avagy folyton új valóságkép) Döntés: valóságváltoztatásra hasznosított tudásrendszer Varga Csaba

INFORMÁCIÓ/TUDÁS/JEL 2. Fizikai-technikai termékek Jel: ember alkotta eszközzel továbbított információ Értelmezett jel (Tudásjel): ember alkotta eszközzel értelmezett információ- és ismeret-rendszer (nem ember alkotta tudás ember alkotta eszközzel) JelDöntés: a tudásjelrendszerekkel döntéshozás és döntés-végrehajtás (nem ember alkotta tudásból nem emberi döntés - emberi kontrollal) Varga Csaba

Információs és tudástársadalom Az információs társadalom: ember alkotta eszközzel továbbított jelek társadalma és potenciálisan már ismeret-társadalom (egyúttal a jelenelmélet alaptézise) A tudástársadalom: az értelmezett ismeretrendszer társadalma, amely potenciálisan már a tudásjel társadalma is, s amely a tudással és - részben - a tudásjellel újraszerkeszti a társadalmat (egyúttal a közeljövő-elmélet alaptézise) Varga Csaba

Információs és tudástársadalom elmélet belső paradigmái Információs társadalom paradigma Tudástársadalom paradigma Tudattársadalom paradigma Egységtársadalom paradigma Varga Csaba

Az információs kor „lépcsői” információs társadalom / jeltársadalom (1990-2010-20) tudástársadalom / döntéstársadalom (2000-2030-50) tudattársadalom / valóság(át)alakító társadalom (2020-2050-70) Egységkor (2050-?) egységtársadalom / ember-valóság, tudat és eszköz egységesülése (2050-2070-90) Varga Csaba

Régi tudástársadalmak Tudástársadalom egykor: mindenekelőtt a kor magas és új tudására épülő társadalom Az elmúlt nyolc-tízezer év társadalmai csökkenő mértékben a tudás társadalmai? A vallások tudásai a legfontosabb társadalomformáló erők az Özönviz(ek) után? Az ősi tudástársadalmak üzenetei egyelőre csak részben értelmezettek? Hosszú még az út a régi tudások megszerzéséig? Varga Csaba

Fejlesztési szintek globális információs társadalom európai információs társadalom magyar információs társadalom regionális információs társadalom avagy intelligens régió intelligens kistérség intelligens város és falu Varga Csaba

ÚJ TÁRSADALOM Globális társadalomszerkezet - káoszjellegű (globális és lokális központú) hálózati társadalom Ökológiai társadalomgazdaság/etikai gazdaság Tudás- és tudatfejlesztő társadalom A digitális állam visszafejleszti a hatalom- és szuperhatalmi szférák mindenek fölötti státuszát A mesterséges intelligencia és a spirituális intelligencia együttes szerepe Társadalmi mobilitás - tudás-mobilitás, csoportként, de egyénenként is Varga Csaba

Új társadalom lokális szinten Lokális informális közösségi hálózatok lokális üzleti hálózatok a helyi gazdaságban lokális logisztikai hálózatok lokális hálózatok telefonon lokális közösségi intézmények informális csoportjai lokális kábeltelevíziós hálózatok lokális Internet hálózatok, információs közösségek lokális mobil Internet hálózatok lokális spirituális hálózatok A jövő: a lokális tudáshálózatok, a helyi tudástársadalmak Varga Csaba

A tudás társadalmának elmélete 1. A globlokál káoszrendszer egyensúlyban marad 2. A tudásalapú gazdaságban dominál a tudástermelés és tudáskereskedelem 3. A digitális állam a társadalomipar motorja 4. A társadalmi tőke növekedése lehetővé teszi az (bizalom alapú) intelligens civil társadalmat 5. A tudástársadalom elterjeszti az intelligens életvilágot, életvezetést 6. A felbomlott társadalmi rend helyre áll, új közösségi (valóságos és virtuális) identitások születnek Varga Csaba

A tudás társadalmának elmélete 2. 7. A hálózati társadalmak nem szakadnak ketté 8. Minden eddiginél nagyobb a szabadság és az esélyegyenlőség lehetősége 9. Az információhoz hozzáférő egyének interaktív párbeszédet folytatnak 10. Minden ember részt vehet a tudásalapú gazdaságban, társadalomban, e-demokráciában 11. A globális tömegkultúra folyamatosan és gyorsabban töltődik fel magastudásokkal 12. Minden régi és új tudás (e-tartalom) a világhálókon 13. Minden lokális világban intelligens régiók, települések jönnek létre Varga Csaba

Tudásgazdaság Varga Csaba

Új gazdaságelmélet Varga Csaba

A tudásgazdaság Szinte minden termék értékében többségbe kerül a hozzá adott érték, avagy az információ, a tudás A legújabb fejlemény: a tudáságazat kilép a medréből és elfoglalja a gazdaságot (oktatásipar, egészségipar, tartalomipar, stb.) Pénztőke és tudástőke egyre inkább oda-vissza váltható Globális tudásgazdasági piac és egyúttal tudáspiac jön létre, amely újraszabja a globális-lokális világot Varga Csaba

A TÁRSADALOMGAZDASÁG A fordista gazdaságnak vége, a pénzközpontú gazdaság szupermonopol helyzete gyengül, a tudásalapú gazdaság karrierje vágtatva halad, az e-gazdaság növekszik minden baj ellenére A gazdaság kilépett a gazdaság medréből – ahogy a tudás kilép a tudástermelés medréből - a technológia már korábban új szerepbe került, az ökológia hatása szintén átterjed a többi szférára Szociális piacgazdaság helyett a társadalom érdekei alá rendelt gazdaság modellje felé haladunk, a jövő: tudásvezérelt ökológiai társadalomgazdaság? Varga Csaba

Új gazdaság helyben gazdaság átterjed a helyi társadalomra is és a társadalom magához vonja a gazdaságot a helyi gazdaság: szintén tudásgazdaság – a globális-nemzeti-lokális tudás bevonul a helyi gazdaságba is lokális gazdaság reneszánsza (ami helyben megtermelhető) globális-lokális virtuális (e-)gazdaság mindenki részvétele az új gazdaságban mindenki nyereséget kap az új gazdaságban a közösség természetes piacszervező Varga Csaba

Varga Csaba

Varga Csaba

Varga Csaba

Varga Csaba

Hogyan születhet meg a magyar e-Content program? Átfogó kormányprogramok szükségessége A minisztériumok ágazati stratégiái (NKÖM, OM, IHM, GKM, stb.) Magyar Tartalomipari Szövetség stratégiája (a tartalomfejlesztő gazdaság programja) A tudásközpontok (egyetemek, kutatóintézetek, könyvtárak, múzeumok, stb. ) elképzelései Regionális e-content programok Varga Csaba

Kultúrafejlesztés - tartalomfejlesztés Információfejlesztésből - tudásfejlesztés Kultúrafejlesztésből - tartalomfejlesztés Három alapvető fejlesztési irány: 1. Az e-tudás, az e-kultúra fejlesztése 2. A tudás, a kultúra e-terjesztésének fejlesztése 3. A tudás és kultúra e-piacterek létrehozása Az információs kori tudás és kultúrafejlesztés új európai programjának neve: a tartalomfejlesztés Az európai tartalomfejlesztés: e-Content 2002-2005 Varga Csaba

A JÖVŐ ISKOLÁJA Régi és új tudás együtt – avagy tudás a kor magastudásához közeli színvonalon A diák kutató-fejlesztő személyiséggé váljon A pedagógus a tudás megszerzésének tudását magas szinten ismerő személyiség (szuper tudásközvetítő) Iskolátlanitott iskola modell - az iskola tudás- és kreativitás műhely Az iskola mint intézmény nem a rejtett és nyílt agresszivitások és butaságok pompázása Felkészítés a tudástársadalom korszakára, a globális tudáspiacon való sikeres szereplésre Varga Csaba

Az egyetemipar dilemmái Az európai egyetem intézményként, szervezetként az Ipari Kor foglya Az európai egyetem a Régi Paradigmát tanítja Az európai egyetemen a hallgatót nem készítik fel a tudástársadalomra Az európai egyetemeken is a kutatás-fejlesztés (K+F) alulfinanszírozott; Magyarország még itt sem tart.. Varga Csaba

Az átmeneti egyetem lehetőségei Az Egész tudását is oktatja Az új tudásokat legalább önálló szakok keretében tanítja Minden szakon két félévig tanítja a tudástársadalom elméletét és gyakorlatát Minden egyetem regionális tudásközponttá válik Az egyetemek mellett létrejönnek a tudományparkok Varga Csaba

A jövő könyvtára Minden könyvtárban a globális új tudás rendszerezve megtalálható legyen Alapművek magyarul elérhetők legyenek (e-fordítás) Minden könyvtárban a regionális tudás teljessége alapfelvétel Minden könyvtár egyedi tudások gyűjtőhelye Minden könyvtárban minden tudás elektronikusan elérhető legyen e-Könyvtárak hálózata Varga Csaba

A tudás-vezérelte életmód A tudás(alapú és vezérlésű) gazdaságban a munka többsége tudásmunka A tudás(vezérelte) gazdaságban a munkaerő mindenekelőtt a tudását értékesíti Egy emberi életút: több tudás megszerzése (több diploma), szakaszonként más tudás(ok) hasznosítása A munkaidő minden héten egy tanulónapot tartalmaz (élethossziglan tartó tanulás) A tudástőke pénztőkére váltható Varga Csaba

Új demokrácia, új politika? Varga Csaba

Új állam és e-demokrácia elmélet Az állam elvileg a társadalom menedzser és fejlesztő szervezete Az állam és a társadalom szétszakadt - az „újravarrás” egyelőre nem indult el Az uralkodó, hatalomtípusú állam Kelet-Európában is tarthatatlan Az egyeduralkodó és mindenható (okos) állam leszereplése A fejlesztő digitális állam ismét civilállam lesz Képviseleti demokrácia helyett e-demokrácia A regionális fejlesztő állam erősödése A biztonság-garantáló állam fontossabbá válik Varga Csaba

E-demokrácia - e-közigazgatás az elektronikus virtuális-démosz megszületése út a kvantitatív demokráciától a kvalitatív demokráciába (potenciálisan új demokrácia-modell) a globális és lokális demokrácia intézményesülése a választó joggal való élés e-kiterjesztése a választók és a választói csoportok tudásfejlesztése az elektronikus közvetlen részvétel megteremtése e-kormányzás, e-közigazgatás gyors elterjedése a posztmodern demokráciaelmélet kialakulása Varga Csaba

Információs kor politikai nyelven Harminc éve már japán kormányprogram Európa húsz évet késik – Bangemann-jelentés 2000-től: Az Európai Unióban e-Europe stratégia Minden tagállamban stratégia és operatív program Minden tagállamban regionális fejlesztések (lásd intelligens régiók, városok, stb.) Orbán-kormány: NITS, Medgyessy-kormány: MITS Varga Csaba

Új kozmológia, új transzcendencia Varga Csaba

Kozmológia – új világegyetem koncepciók (példák)? a világ nem egy tudattalan anyagi láncreakció eredményeként keletkezett, hanem felsőbb irányítással, amit végső soron Isten irányit és ellenőriz, mert az univerzum létrejöttének kezdetén a tudat és az időtényező hatására a megnyilvánulatlan anyagi energia elemi részecskékké, majd alapvető anyagi összetevőkké alakul (Tasi István) a relativisztikus kozmológiai standard paradigma (ősrobbanás, táguló világegyetem, stb.) után az antropikus (emberre utaló kozmosz vagy emberarcú) kozmológiai paradigma elfogadása kezdődik (Székely László) Varga Csaba

Protestáns stratégia kérdései 1. minél több egyes emberben elmélyülhessen a személyes azonosulás Istennel a megszentelt élet gyakorlása, amelynek változatlanul része a szeretetadás képessége és gyakorlata a nemzet új (tudás- és tudatközpontúságra koncentráló) szerepet kaphat az egyesülő kontinensen a protestánsok a tudáskor új tudásvilágát értsék meg s fogadják el a tudáskor, a globális és egyben lokális közösség alapvetően tanulással, oktatással sajátítható el az új korszak mediatizált kommunikációja adaptálódjon a református és evangélikus egyházba Varga Csaba

Protestáns stratégia kérdései 2. az új globális-lokális világba vetett gyülekezetek új (külső-belső) feladata tisztázódjon az egyház lelkészei a tudásalapú kor sokrétű új követelményeinek minél maximálisabb szinten feleljenek meg a presbitériumok tapasztalata érvényesüljön az új demokráciában a gyülekezetek új, közösségépítő feladatokhoz jutnak a helyi társadalomban és közigazgatásban az információs kor új szociális feladatainak elfogadása elkerülhetetlen Varga Csaba

Protestáns stratégia kérdései 3. a tudástársadalom kori keresztyén család új feladatai tudatosuljanak a családi cselekvésekben az egyház intézményesült (nagy)szervezetként újuljon meg a tudásközpontú korban az egyháznak mi legyen a magyar társadalom egészére vonatkozó jövőképe, egyáltalán hogyan hívja ezt a társadalom modellt, és mit tegyen az új típusú, tudásközpontú társadalom építéséért? a református és protestáns vallásnak, egyháznak szüksége van új vagy megújított jövőképre, s stratégiai programra Varga Csaba

Varga Csaba

Mi a keresztyén egyházak szerepe a 21. század első felében Mi a keresztyén egyházak szerepe a 21. század első felében? (alternatívák 2.) + elsősorban a nemzeti összetartás (a nemzeti érzés, a kollektív nemzeti tudat és/vagy az új nemzet modell) egyháza + vezető célként szociális és oktató egyház, amely a sokféle bajban lévők számára menedéket kínál + az új paradigmák képviselője, a 21. század (a spiritualizmus, a misztikus század) egyháza, belül és kívül is dialógus-egyház, pártolja a vallások/egyházak közötti együttműködést + kiemelten ismét teológiai és szellemi központ, s tudatosan (mediatizált) kommunikációs egyház + az ÚJ REFORMÁCIÓ egyházaként egyszerre több prioritást fogad el: például újra gyülekezeti egyház, ám újra szellemi-teológiai központ, közben a 21. század egyháza, a tudástársadalom tudás-missziója, az új evangelizáció letéteményese, s kommunikációs egyház is Varga Csaba

Varga Csaba

Varga Csaba

JÓ HÍR A Magyarországi Református Egyház elkészítette és az Evangélikus Egyház folyamatosan készíti az információs és/ vagy tudáskorra, avagy a 21. század első felére szóló stratégiáját (szakrális szervezet új módon, „digitális egyház”, egyházi portálok, „intelligens egyházmegye”, új tudások közvetítője, „intelligens gyülekezetek”, protestáns internetes televízió, stb.) Varga Csaba

Az új globális térszerkezetben új lokalitás program Varga Csaba

Új térelmélet – új világszerkezet Varga Csaba

GLOBÁLIS TÉRSZERKEZET Globális világ alapszerkezete: első világ második világ harmadik-negyedik világ és kimaradt világok Kontinensek, kontinens-részek a globális térszerkezetben Országokrégiók (nagyrégiók, interrégiók) Nemzetek/államok a kontinentális térszerkezetben Varga Csaba

FORDISTA TÉRSZERKEZET FELFOGÁS fordista régió: Alain Lipietz Elkésett és összecsúszott magyar tér- és társadalom fejlődés Fordista ipar – fordista állam – fordista iskola - fordista régió-megye-város (az ipari város: a szocialista fordizmus mintája, a falu: megtűrt posztfeudalizmus) A társadalmi tér csak földrajzi térben létező gazdasági, társadalmi és közigazgatási térként értelmezett (főként: gazdasági régióként) Még részben a harminc-ötven évvel korábbi tér- és társadalom-felfogások uralkodnak - még részben a harminc-ötven évvel korábbi ember- és tudásfelfogások élnek tovább a tudományban és az oktatásban Varga Csaba

ÚJ TÉRELMÉLET ELŐTT Fordista térszerkezet – fordista térelmélet Posztfordista időszerkezet – posztfordista (fordista) időtér elmélet Információs térszerkezet – globális információstér-elmélet Tudásközpontú téridő szerkezet – integrált tudástéridő-elmélet Kvantum téridőszerkezet – univerzális kvantumtéridő-elmélet Öt modell együtt: intelligens térszerkezet elmélet Varga Csaba

Intelligens régiók Varga Csaba

Intelligens kistérség Ha az információs társadalom régió intelligens híd, akkor az intelligens kistérség kreatív működési központ A globális kötelező és a lokális egyedi elemek lokalitást erősítő, életvilág átalakító kombinációja Az intelligens életvilág szülőhelye A helyi társadalom folytonos (tudásalapú) újraszervezése, avagy helyi út a tudástársadalomba Varga Csaba

Összefoglaló tételek Varga Csaba

Integrált (leegyszerűsített) konklúziók Sok valóság Sok világegyetem, sok téridő Sok globalizáció/lokalizáció Sok társadalom és társadalmi téridő Sok én és sok tudat minden emberben Sok tudás, sok tudomány ugyanarról Varga Csaba

A tudásosztály stratégiái belenyugvás-belemerülés az életvilágba, a fél-tudások világába (a szellemi lét elvesztése) beágyazódás az integrált hatalmi osztályba kívül maradás az integrált hatalmi osztályból (új kritikai értelmiségi szerep) szakértői hatalom megszerzése a világszerkezet szintjein (regionális, nemzeti, globális síkon) a befelé koncentráló mintaélet és a másik ember szolgálata (kimunkált tudat, spirituális élet) tudás és társadalmi innováció az információs korban Varga Csaba

Az új globális értelemadások Nincs értelemadás (a planetáris világ önfejlődése, stb.) Negatív értelemadások (a gonosz globális világ gonosz cselekedetei; a vég előtti legeslegutolsó pillanat, stb.) Technológiai értelemadások (a világ önfejlesztő technorendszer, stb) Pozitív értelemadások (az isteni valóság létezik; a kereszténység reformja; szembefordulás a modernnel; új metafizika; spirituális cybervalóság és cyberpunk; globális tudás- és tudatalapú kor, stb.) Előjel nélküli értelemadások (négydimenziós téridő; transzperszonális valóság; vissza a természetbe és korábbi korokba, stb.) Varga Csaba

Varga Csaba

Varga Csaba

Jövöforgatókönyvek 2100-ig Első korszak: 1990-2020 (2030) információközpontú társadalom Második korszak: 2010-2050(2070) tudás- és majd tudatközpontú társadalom Harmadik korszak: 2030 (2050)-tól egységközpontú társadalom Varga Csaba

Varga Csaba

Varga Csaba