Az akadálymentesítés szakmai háttere, indokoltsága Horváth Péter SZMM Országos Fogyatékosügyi Tanács titkára Budapest, június 7.

Egyenlő esélyű hozzáférés - akadálymentesség  a közszolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele – az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal – mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető; továbbá az az épület, amelyben a közszolgáltatást nyújtják, mindenki számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók és a szolgáltatások egyformán igénybe vehetők

Ki(k)ről beszélünk? I.  sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló  testi fogyatékosság  érzékszervi fogyatékosság  értelmi fogyatékosság  beszédfogyatékosság  autizmus  több fogyatékosság

Miért beszélünk róluk? I.  mert létszámuk fő  mert a fogyatékos emberek iskolai végzettsége 8. osztály vagy annál kevesebb 70,4%-ban (49,5%)  mert a fogyatékos emberek foglalkoztatottsága 9% (37,8%)

Miért beszélünk róluk? II.  mert még mindig sok az előítélet  mert még mindig keveset tudunk róluk  mert még mindig mindennapos a diszkrimináció  mert még mindig nem elegendő a részvételi lehetőségük a róluk szóló döntésekben  mert intézményrendszerünk szegregáló és kirekesztő  mert még mindig nem értjük eléggé a fogyatékos személyek társadalmi életben való szerepvállalásához fűződő érdekeket

család gyermekotthon

család gyermekotthon

óvoda bölcsőde

óvoda bölcsőde

Többségi általános iskola Szegregált gyógypedagógiai intézmény

Többségi általános iskola Szegregált gyógypedagógiai intézmény

Többségi óvoda, általános iskola kollégium

Többségi óvoda, általános iskola kollégium

általános iskola ápoló-gondozó otthon

általános iskola ápoló-gondozó otthon

Jogi háttér  fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény –fogalmak –határidők –kötelezettek és kötelezettségek  az épített környezet védelméről és alakításáról szóló évi LXXVIII. törvény –az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet –a közoktatási intézmények elhelyezésének és átalakításának építészeti-műszaki követelményeiről szóló 19/2002.(V.8.) OM rendelet  a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény –a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994.(IV.24.) MKM rendelet

Gyakorlati tapasztalatok I.  Fogyatékosok Esélye Közalapítvány és PHARE pályázati program –regionális információs napok (megrendelők, tervezők, engedélyezők, ellenőrök és kivitelezők) –mérnöki „alaposság” –építésügyi hatósági „alaposság” –kivitelezői (műszaki ellenőri) „alaposság”

- Beérkezett pályázatok száma: 768 db - Formai szempontok alapján elutasított pályázatok száma: 192 db - Szakmai-tartalmi szempontok alapján elutasított pályázatok száma: 397 db (52%) - Ebből építési engedély köteles beruházás: 257 db - Nem építési engedélyhez kötött átalakítás: 140 db - Támogatott pályázatok száma: 179 db (23%) évi pályázat tapasztalatai

Gyakorlati tapasztalatok II.  pályázati programok a regionális operatív programokban és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programban –7 programból 4 elindult (kb. 35Mrd Ft) –egy horizontális program is elindult –17Mrd Ft –rehabilitációs környezettervező szakmérnökök és szakértők kiemelt pozíciója

Az „egyetemes tervezésről”  az Európa Tanács ResAP(2001) számú határozata az egyetemes tervezés alapelveinek az épített környezettel kapcsolatos összes szakmai képzési tervbe történő bevezetéséről  pilot-project: 25M Ft  TÁMOP intézkedés

Köszönöm a figyelmet!