A falusi turizmus szabályozása és a falusi szálláshelyek minősítése Magyarországon Összeállította: Dr. Szabó Géza a FATOSZ alelnöke, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető, egyetemi docense

Az előadás tartalmi egységei A magyar falusi turizmus szabályozási kérdései A falusi turizmus szálláshelyek minősítése Magyarországon Falusi és agroturisztikai szolgáltatások szabályozása

1. Falusi turizmus a magánszállásadáson belül (110/1997. (VI. 25 1. Falusi turizmus a magánszállásadáson belül (110/1997. (VI. 25.) Kormányrendelet) A falusi szállásadás a falusi lakóházban folytatott szállásadói tevékenység: Ilyen tevékenység csak kiemelt gyógyhelynek, kiemelt üdülőhelynek, gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő községben folytatható. A falusi szállásadásra lehetőség van még - a rendelet mellékletei szerint - kiemeltnek nem minősülő településeknek, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján falusias lakóterületnek minősített részein. A kiemelt, tehát nem falusi szállásadást, hanem fizetővendéglátást folytató települések általában a megyeszékhelyek és idegenforgalmi szempontból frekventált városok körébe tartoznak. A rendelet szerint a falusi lakóház a településeken, ill. településrészeken, vagy már kialakult tanyás térségben lévő lakóház (családi ház) a hozzá tartozó épületekkel, helyiségekkel, területtel.

A tevékenység helyszíne: A tevékenység akkor minősül idegenforgalmi célú szállásadói tevékenységnek, ha a lakás, illetve az üdülő hasznosítása ugyanannak a vendégnek a részére egyhuzamban a 30 napot nem haladja meg. Magánszállásadói tevékenység a magánszemély lakásának vagy üdülőjének, valamint a gazdálkodó szervezet lakásának, illetve azok egy részének és a hozzájuk tartozó helyiségeknek és területeknek idegenforgalmi célú üzletszerű hasznosítása a vendég részére. E rendelet alkalmazása szempontjából üdülő az az egyedi lakó- vagy üdülőegység, amely család(ok) elszállásolására alkalmas, és a külön jogszabályban foglaltak szerint osztályba sorolható (minősíthető). Egy címen csak egy személy - közös háztartásban élő személyek közül az egyik - vehető nyilvántartásba, és végezhet szállásadói tevékenységet. Ugyanazon a címen magánszemély és gazdálkodó szervezet egyidejűleg nem folytathat idegenforgalmi célú szálláshely-hasznosító tevékenységet.

A szállásadó nyilvántartásba vétele: A szállásadó a szállásadói tevékenységet akkor folytathatja, ha - kérelmére - a szálláshely szerint illetékes település jegyzője (a továbbiakban: jegyző) az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint közhitelű hatósági nyilvántartásba vette. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szállásadó nevét (cégnevét), lakáscímét (székhelyét), a szálláshely címét, továbbá a szálláshely osztályba sorolását, illetve a falusi szálláshely minősítését. A jegyző a nyilvántartásba vételről igazolást ad ki a szállásadónak. Ebben fel kell tüntetni a szállásadó nevét (cégnevét), lakcímét (székhelyét), nyilvántartásba vételi számát, a hasznosított ingatlan címét és osztályba sorolását (minősítését). A szállásadó nyilvántartásba vétele egyben azt is jelenti, hogy a szállásadó a statisztikai adatszolgáltató kötelezettségét tudomásul vette. A szállásadó köteles a bejáraton kívül jól látható módon jelezni, hogy ott magánszálláshely vehető igénybe, valamint a szálláshelyen belül - jól látható módon - feltüntetni a szállásadó nevét, hatósági nyilvántartásba vételi számát és a szálláshely árát, a minősítését. A szállásadó köteles az e célra formanyomtatványként rendszeresített vendégkönyvet vezetni, amelyet a használatbavétel előtt a jegyző hitelesít.

A vendégkönyv tartalmazza: a vendég vezeték- és utóneve, születési helye és ideje, külföldi vendég esetén a vezeték- és utóneve, születési ideje, az állampolgársága, illetve hontalan státusa, a vendég lakcíme, személyi igazolványának száma, külföldi, illetve hontalan vendég esetén útlevelének száma, a vízum vagy a tartózkodási engedély száma, a szálláshelyen való tartózkodás kezdő és befejező időpontja. A vendégkönyvet a szállásadó köteles a tárgyév végén lezárni és ezt a tárgyévet követő január hó 15. napjáig a jegyzővel záradékoltatni. A vendégkönyvben szereplő adatok alapján a szállásadó köteles évente a tárgyévet követő január hó 31. napjáig a jegyzőnek írásban jelenteni a tárgyévben fogadott vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák összesített számát külföldi és belföldi bontásban.

A szállásadó kötelezettségei: A szállásadó a 30 napot meghaladó folyamatos tartózkodás esetén köteles a szállást igénybe vevő külföldi, illetve hontalan figyelmét a szálláshely-bejelentési kötelezettség teljesítésére felhívni, vagy mint szállásadó a külföldit bejelenteni. A szállásadó köteles a szálláshelyet falusi szállásadás esetén minősíteni, továbbá a közegészségügyi, tűzvédelmi előírások betartásáról, valamint a szálláshely rendeltetésszerű használhatóságáról, a berendezési és felszerelési tárgyak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni. A szállásadó köteles a jegyző, a fogyasztóvédelmi ellenőrzésre feljogosított szervek és más szakhatóságok (pl. állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat, idegenrendészeti szervek, adóhatóság) részére a szálláshelyre való belépést, valamint az ellenőrzés lebonyolítását biztosítani.

A tevékenység megszüntetése: Törölni kell a hatósági nyilvántartásból azt a szállásadót, aki a vendégkönyvet nem hitelesítteti, aki a hatósági nyilvántartásból való törlését kéri. A törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül nem vehető ismételten nyilvántartásba az a szállásadó, akit a nyilvántartásból töröltek. A tevékenységének megszüntetését a szállásadó köteles 15 napon belül a jegyzőnek írásban bejelenteni. A jegyző ezt a körülményt a közhitelű nyilvántartásban feltünteti.

2. A falusi szálláshelyek minősítése 54/2003. (VIII. 29.) GKM rendelet 1. Szálláshelytípusok, -fajták: A) vendégszoba, B) üdülőlakás, -lakrész, C) üdülőház (-tanya), D) sátorozóhely. 2. Szálláshelyek komfortfokozatai: - összkomfortos szálláshely, - komfortos szálláshely, - félkomfortos szálláshely, - komfort nélküli szálláshely.

Alapvető minősítési szempontok 1. Üdülésre és pihenésre alkalmas-e a települési és lakóhelyi környezet? 2. Üdülésre és pihenésre alkalmas-e, balesetet okozó körülményektől és környezeti ártalmaktól mentes-e a szálláshely? 3. A szálláshelynek és a környezetének esztétikai minősége, általános higiénéje, rendje, tisztasága megfelelő-e? 4. A magánszállásadó milyen szakmai felkészültséggel rendelkezik? 5. A hulladék(szemét-)gyűjtés és -elszállítás megoldott-e, 6. A szálláshely megfelel-e a komfortfokozatok szerinti technikai alapkövetelményeknek? 7. A szálláshely egészségügyi helyiségeinek, konyhájának berendezettsége és felszereltsége megfelel-e az alapkövetelményeknek? 8. A vendégszobák mérete megfelel-e az ajánlott minimális alapterületnek berendezésük és felszerelésük a minimális követelményeknek? 9. Az egészségügyi helyiségek használati módja megfelel-e a komfortfokozat szerinti előírásnak? 10. Biztosított-e reggeli vagy egyéb panziós étkeztetési szolgáltatás, illetve konyha- és étkezőhasználat? 11. Rendelkezik-e pihenőkerttel? 12. Biztosított-e a parkolási lehetőség?

3. A falusi- és agroturisztikai szolgáltató tevékenység szabályozása (136/2007. (VI. 13.)Kormányrendelet) Falusi vendégfogadó a látogatók részére: aa) a helyi népművészeti, néprajzi, kézműves, építészeti és kulturális értékek, örökségek bemutatása, ab) a falusi élethez, környezethez és munkakultúrához kapcsolódó hagyományok, tevékenységek bemutatása, ac) falusi vendégasztal, ad) a helyi gazdálkodási módok, termelési szokások bemutatása, ae) saját előállítású népművészeti és kézműves termékek látogatók részére történő értékesítése, af) az aa)-ae) pontokhoz kapcsolódó falusi rendezvények szervezése; (amely nem foglalja magában a szálláshely szolgáltatást) Szolgáltatást nyújthat.

A tevékenység meghatározása: alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység a külön jogszabályban meghatározott, falusi szállásadás nyújtására alkalmas településen alkalomszerűen, látogatók részére nem egyéni vállalkozó magánszemély által nyújtott szolgáltatások alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató az a magán személy, aki a jogszerűen használatában lévő – falusi rendezvény szervezése kivételével - közterületnek nem minősülő ingatlanon (pl. tanyán, falusi portán), a jogszerűen használatában lévő eszközökkel személyesen vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozói közreműködésével szolgáltató tevékenységet végez.

A tevékenység szabályai: falusi vendégasztal: a családi magánétkezésekhez előállított házi élelmiszerekhez és gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységek bemutatása és az így előállított saját készítmények értékesítése napi legfeljebb tizenöt látogató részére; látogató: a szolgáltató tevékenységet igénybe vevő turista, kiránduló. A tevékenység akkor minősül alkalomszerűnek, ha azt idényjelleggel, vagy nem napi rendszerességgel végzik.

Köszönöm a figyelmet!