A PÉNZ

A pénz kialakulása Nehéz elképzelni egy pénz nélküli világot. Ma minden országnak megvan a saját pénze és a pénz története. Mit is nevezünk pénznek? Legtöbbünk számára az érmék, a bankjegyek, bankkártyák és a bankban lévő összegek. A történelem során azonban sok dolog pénzként viselkedett, azaz mások is elfogadták csereeszközként.

Feladat Figyelmesen tekintsétek meg a következő összeállítást! Ha szükséges, jegyzeteljetek. Ezzel kapcsolatban kell majd kitölteni egy tesztet, amelyben minden jó válasz 10 fityinget ér.

Különös pénzek = árupénz A pénz a történelem folyamán igen változatos formákban jelenik meg. Fizetési eszközként olyan tárgyakat használtak, aminek értéket tulajdonítottak: ékszereket (kagylókat, csigákat), szerszámokat, élelmiszereket (sót és gabonát), szövetet. A Krisztus kora előtti és utáni évszázadokban a fűszer volt a legelterjedtebb fizetőeszköz.

Árupénz Az árupénz egyik érdekes példája a csendes-óceáni "Yap-szigeti mészkőérme". Fizetőeszköznek is használták. Az óriási, megmunkált kőkorongokat nagy távolságból hozták oda, és státusszimbólumként a ház előtt állították őket ki. A legnagyobb példányok átmérője elérte a 4 métert, súlya több tonnányi.

Árupénz A Salamon-szigeteken még ma is használnak ritka kagylókat pénzként. A kagylókat kerekre vágva és lecsiszolva felfűzik, és nyakláncként viselik. A lányokat az apjuk néha 20 kagylópénz-nyakláncért "adja el". A kauri csigából is csiszolnak pénzt. A vörös színű többet ér, mert nagyobb mélységből kell kihalászni, mint a fehér színű.

Fémpénzek Egy idő után a fémpénzek vették át az árupénz szerepét, leginkább az ezüst és az arany, de ismerünk vasból, rézből készült pénzeket is.

Fémpénzek A világ legrégebbi egységes méretű és súlyú pénzérméit Lüdiában (ma Törökország) öntötték, az i.e. 7. század elejétől kezdve. A mesés gazdagságáról híres király kör alakú pénzérméinek egyik oldalára oroszlánfejet nyomatott. Ez hitelesítőként szolgált, a király személyes garanciáját jelentette az érme értékét illetően.

Fémpénzek Magyarországon A magyar pénzverés kezdetét I. István király uralkodásától számíthatjuk. Károly Róbert nevéhez a pénzverés reformja fűződik: magyar aranyforint Mátyás: állandó ezüstpénzt veret 1467-ben, de forgalomban van a dénár, az obulus, a garas és a magyar aranyforint is II. Rákóczi Ferenc: arany féltallért veret, váltópénze az ezüst poltura (lengyel mintára) 1760. először vernek Magyarországon rézpénzt, Mária Terézia idején

Az első papírpénz Először Kínában fedezték fel, hogy a pénzt könnyebb nyomtatott papír formájában kezelni. A X. században a kínai kormányzat csekély értékű, de súlyos vaspénzeket bocsátott ki. Az emberek a kereskedőknél hagyták ezeket az érméket, és inkább azokat a kézzel írott elismervényeket használták, amelyeket az érmék helyett kaptak. A XI. század elején a kormányzat a nyomtatott nyugtákat hivatalosan is pénznek nyilvánította, és a nyugtákat rögzített értékkel ruházta fel.

Papírpénzek Európában Európa első papírpénzei az 1660-as években Stockholmban, térségünkben pedig 1762-ben jelentek meg a hétéves háború (1756-63) finanszírozására, a nemesfém (elsősorban ezüst) fizetőeszközök pótlására.

Papírpénzek Magyarországon 1762. az első papírpénz megjelenése hazánkban Önálló magyar papírpénzt először az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején bocsátottak ki (ekkor van először magyar felirat a pénzen) A szabadságharc bukása és a kiegyezés után, 1878-ban alapították meg az Osztrák-Magyar Bankot, mely a Monarchia közös bankjegyeit bocsátotta ki.

Önálló magyar jegybank 1924-ben alapították meg az önálló magyar jegybankot, mely bevezette az új valutát, a pengőt, amelynek rövid, mintegy húszéves pályafutását nagymértékű elértéktelenedés követett. Egy bőröndnyi papírpénzért is alig lehetett egy kevés élelmiszert vagy egy ruhadarabot vásárolni.

Jelenlegi fizetőeszközünk Jelenlegi fizetőeszközünket, a forintot 1946. augusztus elsején vezették be. A Magyar Nemzeti Bank 1997-ben új forint bankjegysorozat kibocsátását kezdte meg. Az 1946-tól kezdődően kibocsátott régi bankjegyeket az elmúlt években teljes egészében felváltották az új bankjegyek.

Az euró Ez az új nemzetközi pénz forgalomba helyezésével többet is felváltott a világ legrégebbi valutái közül.

Hitelpénz – modern pénz Napjainkban a készpénzforgalom egyszerűsítésére bevezetett csekkek, hitelkártyák a világon mindenhol jelentős szerepet töltenek be.

Pénzhamisítás és hamis pénzek Mindig súlyos bűncselekménynek számított (ma szabadságvesztéssel büntethető) Mindenkinek érdeke a bankjegyek alapos ismerete, hiszen esetleges tévedése saját magának vagy másoknak is kárt okoz, mivel a bankok a hamis bankjegyekért ellenértéket nem térítenek. A pénzhamisítás megelőzésére a bankjegyek számos biztonsági elemmel rendelkeznek

Bankjegyek biztonsági elemei Bankjegypapír előállításához a textiliparban is használatos növényi rostokat, elsősorban gyapotot alkalmaznak. A bankjegypapír összetételén túl azért is különleges, mert a gyártás során különböző biztonsági elemeket alkalmaznak: a vízjelet, a biztonsági szálat, a jelzőrostot, mikroírás, csökkent látóképességűeket segítő jel…) Mikroírás: a bankjegyeink felületét 4-8 szoros nagyításban vizsgálva, rendkívül kisméretű betűkkel nyomtatott, többnyire a címletet vagy a kibocsátó bankot feltüntető feliratok válnak olvashatóvá. Illeszkedőjel: valamennyi címleten megtalálható az előoldal jobb felső, illetve a hátoldal bal felső sarkában. A két oldalon lévő, önmagában értelmetlennek tűnő ábratöredékek a nagy pontosságú nyomtatásnak köszönhetően, egymást kiegészítve nyernek értelmet. A bankjegyet felemelve, fény felé tartva, a jelen átnézve egy H betűt láthatunk. Rejtett kép: valamennyi címleten megtalálható az előoldalon, a vízjelmező fölött ez a tagolt formájú kerettel díszített ovális, metszetmélynyomtatással készült nyomat. Az elrejtett kép, az "MNB" felirat. Csökkent látóképességűeket segítő azonosító jel: valamennyi bankjegyünk hátoldalán megtalálható a vízjelmező szélén. A címletenként eltérő, négyzetekből, körökből, háromszögekből és vonalakból álló, metszetmélynyomtatással készült jelrendszer a bankjegyeken lévő más metszetmélynyomtatással készült nyomatrészekkel együtt, a vakok és a csökkent látóképességűek számára könnyíthetik meg a címlet azonosítását. Optikailag változó tulajdonságú festékkel készült nyomatok: a sorozat három címletén, a 20 000 forintoson, továbbá a 2000-től kibocsátott 500 és 1000 forintoson is találhatunk ilyen biztonsági elemet. Jellegzetességük, hogy a különleges optikai tulajdonságú festék a rátekintés szögétől függően változtatja a színét. A 20000 forintoson a hátoldali kép fölött jobbra található nyomtatott rozetta színe a rátekintés szögétől függően vörösesliláról szürkészöldre változik. Az 500 és 1000 forintos bankjegyeken a korábbi rejtett kép helyén lévő rozettában az "MNB" betűk láthatóak. A nyomat színe a rátekintés szögétől függően az 500 forintoson aranyról zöldre, az 1000 forintoson vörösesliláról sárgászöldre változik. Holografikus hatású fémcsík: a magasabb címleteket (2000, 5000, 10000 és 20000 forintos) az előoldalon a vízjelmező mellett jobbra található holografikus hatású fémcsík is védi. A csík felületén - a rátekintés szögétől függően - kétféle motívum is azonosítható, vagy a köztársasági címer, vagy az "MNB" betűk láthatóak. A fémcsík baloldalán mikroírással az értékjelzés is megtalálható. UV-fény alatt fluoreszkáló nyomatok a bankjegyen: a bankjegyen lévő fluoreszkáló nyomatok vizsgálata segédeszközt, UV-lámpát igényel. A bankjegyeket UV-fény alatt vizsgálva a következő jellegzetességeket láthatjuk: valamennyi címleten narancsszínben fluoreszkál az előoldal bal alsó sarka közelében található, vízszintesen elhelyezkedő, két betűből és hét számjegyből álló sorszám; valamennyi címlet elő- és hátoldalán az alnyomatok egyes mintázatai zöld vagy zöldeskék színben fluoreszkálnak; a vízszintes sorszám feletti vízjelmezőt UV-fényben vizsgálva, címletenként változó, világoszöld színben fluoreszkáló ábrát láthatunk, mely témájában kapcsolódik a bankjegyen látható történelmi személyhez:

A pénz hatalma A kapzsiságról leghíresebb történet Midász király legendája Gyilkosság, rablás, gyújtogatás és vesztegetés – a bűn és a pénz összefügg egymással (pl. a Jézust eláruló tanítvány, Júdás 30 ezüstpénzt kapott.) Van a pénznek egy mágikus oldala is (pl. a kínaiak pénzt küldenek halott őseiknek, Amerikában szokás volt, hogy a jegyespárok szerelmük zálogaként pénzt cseréltek) Midász király legendája: Arra kérte az isteneket, hogy áldják meg azzal a képességgel, hogy változzon arannyá mindaz, amit megérint. Öröme nemsokára fájdalommá vált, amikor étele, itala és végül legkedvesebb lánya is arannyá változott.

Feladat A következő összeállításban az egyik képen ábrázolt "valami " soha nem töltötte be a pénz szerepét. Melyik a kakukktojás? Írjátok le egy papírra választ! Ezért 20 fityinget kaphattok.