A munkahelyi stressz források jelentkezése és a kiégés A munkahelyi stressz források jelentkezése és a kiégés? Berényi András központvezető DE Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ DEMEK Debrecen, 2011. október 12.

Mottó Valójában az a bátor ember, aki ellenáll a félelemnek, aki legyőzi a félelmét – nem pedig az, akiből hiányzik a félelem.” (Mark Twain)

Miért olyan nagy probléma? Az alábbiak miatt egyre több embert érint a munka, a szervezet és a vezetés felépítésében beálló változások bizonytalan jövőkép bizonytalanság érzés a munka mennyiségének és ütemének növekedése

Mi a stressz? „A stressz az élet sava-borsa.” - mondja Selye János professzor. Enélkül nem élnénk, csak vegetálnánk. Amikor a szervezet kilendült nyugalmi állapotából, fokozottan reagál az ingerekre, aktiválódnak az egyensúlyt újra megteremtő szabályozó rendszerek, stresszes állapot alakul ki.

Mi a stressz? Selye János szerint a stressz reakció beépített mechanizmus. Akkor lép működésbe, amikor követeléseket támasztanak velünk szemben, ezért a stressz, védekezési és alkalmazkodási funkciókkal bír.

A folyamat az alábbi 4 elemet mindig tartalmazza: Stresszort - eseményt, helyzetet -, ami előidézi a folyamat beindulását. Helyzetekre vonatkozó értékelést, ami minősíti a történést annak fontossága és érzelmi jelentősége szerint. Megküzdési folyamatokat, amelyekkel a testi és lelki rendszer viaskodik, hogy kezelni, kontrollálni tudja a helyzetet és legyűrve azt, felül tudjon kerekedni. A folyamat eredményét, amit előidézett a személyiségben.

Stressz források I. Családtag megbetegedése Eladósodás Életkörülmények megváltozása Ellentétek mennyel, anyóssal, apóssal Gyakori otthoni veszekedés Gyermek különköltözése Házasságkötés Házastárs halála Házastárs munkába áll vagy nyugdíjba megy

Stressz források II. Iskolaváltás Jelzálogkölcsön zárolása Karácsonyi előkészületek Kibékülés a házastárssal Kiemelkedő személyes siker Kisebb kölcsön felvétele Költözködés Közeli barát halála Közeli hozzátartozó halála Különélés a házastárstól

Stressz források III. Nyaralás Nyugdíjazás Szabálysértés Változás az étkezési szokásokban Tanulmányok megkezdése, befejezése Terhesség Testi sérülés vagy betegség Változás a szabadidő eltöltésében Új családtag kerül a családba Válás

Stressz források IV. Vállalkozás elindítása Új beosztás Új munkahelyen kezdés Munkanélküliség Változás a munkaidőben vagy körülményekben Változás az anyagi helyzetben Foglalkoztatás megváltoztatása Viták a főnökkel

Mi az oka? nagy érzelmi követelmények a munkavállalókkal szemben Visszatérő feszültség források a munka és a magánélet elégtelen egyensúlya.

Kit érint? A stressz hatással van: az egyének egészségére és biztonságára a szervezetek egészségére a nemzeti gazdaságok egészségére. A stressz veszélyeztetheti a munkahelyi biztonságot, és hozzájárulhat más, munkával kapcsolatos egészségi problémákhoz.

Munkával kapcsolatos stressz – komoly probléma A stressz a második leggyakrabban említett, munkával kapcsolatos egészségi probléma. A stressz az EU munkavállalóinak közel egynegyedét érinti. Tanulmányok arra utalnak, hogy az elveszített munkanapok 50–60%-a a stresszhez kapcsolódik.

Munkával kapcsolatos stressz – komoly probléma A munkával kapcsolatos stressz (MKS) gazdasági költsége körülbelül 20 000 millió euro volt 2002-ben az EU 15 tagállamában. Az MKS-től szenvedők száma valószínűleg növekedni fog.

A munkával kapcsolat stressz tünetei 1 Szervezeti szinten:  hiányzások  a munkaerő gyakori cserélődése fegyelmi problémák erőszak és pszichológiai zaklatás csökkent termelékenység hibák és balesetek a kártérítési vagy egészségügyi kiadások megnövekedése

A munkával kapcsolat stressz tünetei 2 Egyéni szinten: érzelmi reakciók ingerlékenység, szorongás, alvási problémák, depresszió, hipochondria, elidegenedés, kiégés, családi kapcsolati problémák

Reakciók I. kognitív reakciók nehézséget jelent a koncentrálás, az emlékezés, új dolgok megtanulása és a döntéshozatal viselkedési reakciók drog-, alkohol- és dohányhasználat, destruktív viselkedés)

Reakciók II. élettani reakciók, mozgásszervi problémák, legyengült immunrendszer, gyomorfekély, szívpanaszok, magas vérnyomás

A jog – a munkáltatók feladatai A jog szerint a munkáltatóknak kötelessége az MKS kezelése, akárcsak minden más munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági kockázaté Megfelelő cselekvéssel az MKS megelőzhető Ennek kulcsa a kockázatértékelés A munkáltatókat kötelezi a jog, hogy rendszeresen kockázatértékelést végezzenek a munkahelyen.

Kiégés- Burn-out szindróma I. „Krónikus emocionális megterhelés, stresszhatások nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés állapota, mely a reménytelenség és inkompetenciaérzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek”

A szindróma krónikus emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek. (H. J. Freuderberg)

1. Az idealizmus szakasza Nagy lelkesedés a szakmáért, a kliensért való intenzív fáradozás, a kollégákkal való élénk kapcsolattartás, a lelkes idealista segítők a személyiségüket tekintik a legfontosabb “munkaeszköznek”.

1. Az idealizmus szakasza Első problémák is megjelennek: A segítés kudarcát a személyiség felelősségeként, saját kudarcaként élik meg. Irreális elvárások a beteggel/klienssel kapcsolatban. A túlazonosulás miatt a határok elmosódnak, a segítő saját szükségletei összekeverednek a kliensével.

2. A realizmus fázisa Szakmája iránt elkötelezett, kooperatív együttműködés a kollégákkal, érdeklődik a kliens fejlődése iránt. A távolságtartás és részvét egyensúlyának megteremtésén fáradozik. Kreatív tervek, kezdeményezések iránti nyitottság.

3. A stagnálás vagy a kiábrándulás fázisa Csökken a teljesítőképesség, érdeklődés, nyitottság. A kollégákkal való kapcsolat a legszükségesebbekre korlátozódik. A kollégákkal való beszélgetések gyakran terhesek, vagy csupán a saját védekező viselkedés megerősítését szolgálják.

4. A frusztráció fázisa Szakmájukban visszahúzódnak, A klienseket/betegeket becsmérlik, egyre több negatív változást észlelnek rajtuk (pl. betegből betegek, beteganyag lesz). A szakmai, közéleti tevékenységből való visszavonulás annak értelmetlensége és üressége miatt. Kétségbe vonódik a saját tudás és a hivatás értelme és értéke. Miért csinálni?

5. Az apátia fázisa Akollégákkal való interakció minimumra korlátozódik. A szakmai munka sematikusan történik. Az emberek felé a hangulat ellenséges. A segítő a kollégákat kerüli, a helyzet megváltoztatásának lehetőségét elveti.

Kérdések önmagunkhoz? Te miért választottad ezt a pályát? Milyen motiváció tart ezen a pályán? Milyennek látnak a kollégák? Boldognak tartanak a család tagjaid? Hogy érzed magad? Téged ki hallgat meg? A kiégés fenti szakaszaiban hol tartasz?

K ö s z ö n öm a f i g y e l m e t ! Berényi András +36-30-436-4790 demek@unideb.hu www.lelkiero.unideb.hu