Településüzemeltetés (Közigazgatási Urbanisztika II)) VÍZGAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSEKEN

A vízgazdálkodás természet vízháztartása társadalom szükségletei tudományos műszaki gazdasági igazgatási tevékenységek gyűjtőfogalma

A vízgazdálkodás ágazatai vízkárelhárítás vízhasznosítás pl. folyó-szabályozás, belvíz-gazdálkodás egészségügyi, kulturális szociális ellátás (ivóvízellátás) - közlekedés vízellátása ipari vízellátás - mezőgazdasági vízellátás víz rombolása elleni védekezés káros vizek elvezetése víz tisztaságának megóvása

A települési önkormányzatok feladatai a vízgazdálkodásban 1990. LXV. tv. (a régi önkormányzati törvény csapadékvíz- elvezetés csatornázás kötelező feladat: egészséges ivóvízellátás (vízközmű fenntartása) vízrendezés

A települési önkormányzatok feladatai a vízgazdálkodásban 2011. Évi CLXXXIX. tv. (az új önkormányzati törvény) Ök-i feladat és hatáskör A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen vízgazdálkodás vízkárelhárítás víziközmű-szolgáltatás ≈ vízhasznosítás

Az 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról Tartalma a vizekkel, vízilétesítményekkel kapcsolatosan: állami, önkormányzati, vízgazdálkodási társulati feladatok meghatározása tulajdonviszonyok meghatározása vízi közművekkel végzett szolgáltatási tevékenység szabályai vízkészlet-gazdálkodás szabályai vizek kártételei elleni védelem és a védekezés szabályai a kormány és a szakminiszter jogai és feladatai vízügyi hatóságok jogkörei

A tulajdonviszonyok kérdése Főszabály szerint: forgalomképes, állami tulajdonban lévő vizek, vízilétesítmények kizárólagos állami tulajdonban helyi önkormányzati tulajdonban ingatlantulajdonos tulajdonában A felszín alatti vizek, a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményei, a folyóvíz és természetes tavak elhagyott medre és a folyóvízben, természetes tavakban újonnan keletkezett sziget a helyi önkormányzatoknak átadott vizek és vízilétesítmények (a víziközműveket is ideértve) az ingatlan határain belül keletkező és ott befogadóba torkolló vízfolyások A jelentősebb természetes tavak (A Balaton a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerrel együtt, a Velencei-tó, a Fertő tó és a Hévízi-tó)   az ingatlan határain belül levő természetes állóvizek (a tó, a holtág), amelyek más ingatlanon elhelyezkedő vizekkel közvetlen kapcsolatban nincsenek az ingatlanra lehulló és az ingatlanon maradó csapadékvizek Az állam kizárólagos tulajdonában lévő folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az ingatlan határain belül levő és saját célt szolgáló vízilétesítmények Az állam kizárólagos tulajdonában lévő vízilétesítmények Állami tulajdonban lévő és forgalomképes vizek, vízilétesítmények elidegenítése esetén ök-ok elővásárlási joggal rendelkeznek!

A vízgazdálkodással kapcsolatos feladatok állami feladatok vízgazdálkodási társulatok feladatai önkormányzati feladatok egyének/természetes jogi személyek feladatai (szabályok betartása a saját birtokon belül)

Az állami feladatok logikája nemzetközi együttműködésből fakadó vízügyi feladatok (Vö: Víz Keretirányelv) vízgazdálkodás országos szintjéhez köthető feladatok (Vízgazdálkodás Országos Koncepciója és ami azzal szorosan összefügg) Vízügyi hatósági-igazgatási feladatok állami tulajdonban lévő közhasznú vízilétesítményekkel kapcsolatos feladatok A helyi közfeladatokat meghaladó védekezés átvállalása A vízügyi igazgatás főbb szervei

A vízügyi igazgatás főbb szervei Kormány minisztérium Országos Vízgazdálkodási Tanács területi és részvízgyűjtő szintű vízgazdálkodási tanácsok - Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek) - Országos Vízügyi Főigazgatóság (vízügyi igazgatóságok) szakhatóságok (pl. fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervei)

Vízgazdálkodás a településeken az ivóvízellátást a szennyvizek összegyűjtését, tisztítását, elvezetését, valamint a keletkező szennyvíziszap kezelését és elhelyezését az ipari létesítmények és a fürdők rendezését Vízgazdálkodás a településeken Az ember által kitermelt víz kezeléséből, felhasználásából adódó feladatok: - ivóvízellátás a szennyvizek összegyűjtése, tisztítása, elvezetése, valamint a keletkező szennyvíziszap kezelése és elhelyezése - az ipari létesítmények és a fürdők rendezése A természetes vizek rendezéséből, elvezetéséből származó feladatok: - a csapadékból eredő vízfolyás elvezetése - a káros talajvíz elvezetése - a településen áthaladó vízfolyás rendezése

Egészséges ivóvízről való gondoskodás Az ember által kitermelt víz kezeléséből, felhasználásából adódó települési ök-i feladatok 1990/LXV. tv. kötelező 1995/LVII. tv. továbbra is kötelező Nem közműves ivóvízellátás (pl. lajtoskocsis megoldás – ahol arzénnal szennyezett a víz) Egészséges ivóvízről való gondoskodás 2011/CCIX. tv. feltételesen kötelező Helyi vízi közüzemi tevékenység (ök-i tulajdonú vízi közművek esetén), ez a többség, mert: 1991. évi XXXIII. törvény (vízi közművek jelentős részének települési ök-i tulajdonba kerülése) Falvak vízi közművesítésének sikere 1995/LVII. tv. feltételesen kötelező Szennyvíz-kezelés 2000 lakosegyenértékkel* jellemezhető szennyvízkibocsátás feletti szennyvíz-elvezetési agglomerációt alkotó települések esetében kötelező * 1 LE =az a szerves, biológiailag lebontható terhelés, amelynek ötnapos biokémiai oxigénigénye 60 g oxigén/nap

A víz- és csatornaszolgáltatás Magyarországon 7 nagy társaság (5 állami + 2 budapesti) Lakosság 35%-át látják el Regéci Vízmű-üzemeltetési Szervezet (98 fő) A maradékon körülbelül 390 egyéb önkormányzati tulajdonban lévő üzemeltető osztozik - Méretük s ennél fogva mérethatékonyságuk – rendkívül heterogén –

A 2011. évi CCIX. Törvény a víziközmű-szolgáltatásról víziközmű: olyan közcélú vízilétesítmény, amely a) település vagy települések közműves ivóvízellátását, ezen belül az ivóvíztermelést, az ehhez kapcsolódó ivóvízbázis-védelmet, az ivóvízkezelést, -tárolást, -szállítást és -elosztást, felhasználási helyekre történő eljuttatást, mindezekhez kapcsolódóan a tűzivíz biztosítását vagy b) a közműves szennyvízelvezetés során (egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetést is ideértve) a szennyvíz felhasználási helyekről történő összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, a tisztított szennyvíz hasznosítását, elhelyezését szolgálja.

A 2011. évi CCIX. Törvény a víziközmű-szolgáltatásról A parlament a 2011. év végén fogadta el, érdemi részei 2012. július 1-jén léptek hatályba Víziközmű köztulajdonban Szigorított működési feltételek (szolgáltatók száma csökkeni fog) Erősebb kontroll az árak területén Hatósági árak szolgáltatóként Magyar Energia Hivatal emellett szakmai-felügyeleti tevékenységet is ellát 10%-os rezsicsökkentés itt is?

A vízi közművekkel kapcsolatos települési önkormányzati feladatok (i) a helyi vízi közüzemi tevékenység fejlesztésére vonatkozó tervek kialakítása és végrehajtása (ii) a helyi víziközművek működtetése (létesítés, fenntartás, üzemeltetés) A tulajdonra vonatkozó szabályozás (a) állami tulajdon (b) Önkormányzati tulajdon (c) működtetési jog üzemeltetési szerződésben történő 15-35 éves átengedése

Az üzemeltetési szerződés típusai Vagyonkezelés (pl. fejlesztés) a szerződés fennállása alatt a szolgáltató feladata fejlesztés a szerződés fennállása alatt is az ellátásért felelős feladata magántőke bevonásának egyetlen formája víziközmű-társulatok keretei között történő létesítés/fejlesztés nem koncesszióköteles (3) Koncessziós szerződés (1) Vagyonkezelési szerződés (2) Bérleti-üzemeltetési szerződés Csak az ellátásért felelős, vagy rajta kívül az állam, a települési ök. vagy ezek közös tulajdonában lévő (beleértve a GT-ket is) víziközmű-szolgáltatók esetében

Néhány egyéb, az ember által kitermelt víz kezeléséből, felhasználásából adódó tel. ök-i feladat A vízfogyasztés korlátozása szükség esetén egyéb → gazdasági → természetvédelmi → állatitatási és haltenyésztési → gyógyászati, valamint a lakosság ellátását közvetlenül szolgáló termelő- és szolgáltató tevékenységgel járó → a létfenntartási ivó és közegészségügyi, katasztrófa-elhárítási vízfogyasztás Fürdésre alkalmas partszakaszok/vízfelületek kijelölése

A víziközmű-társulatok A település, az együttesen ellátható települések belterületi, illetve lakott területi részének közműves vízellátását, szennyvízelvezetését, szennyvíztisztítását, belterületi vízrendezést és csapadékvíz elvezetést szolgáló vízilétesítményeket hoz létre, illetve fejleszt Érdekeltségi területen Érdekeltek minimum 2/3-ának egyetértésével finanszí-rozás Érdekeltségi hozzájárulás (érdekeltségi egység alapján) Egyéb (állami, ök-i) támogatások Feladat megvalósítása után a víziközművek az ök. tulajdonába kerülnek át

A természetes vizek rendezéséből, elvezetéséből származó települési ökormányzati feladatok

A törvényi szabályozás problémái 2011. Évi CLXXXIX. Tv. 1995. Évi LVII. Tv. vízrendezés vízkárelhárítás Vízkárelhárítás mint települési önkormányzati feladat Helyi vízrendezés és vízkárelhárítás (ár- és belvízelvezetés) mint - kötelező - önkormányzati közfeladat Konkétumokat nélkülöző megfogalmazás A „helyi” fogalma nem elég világos: leginkább az önkormányzati tulajdonon keresztül közelíthető meg

A helyi vízrendezéssel kapcsolatos települési önkormányzati feladatok A vizek, vízilétesítmények tulajdonviszonyainak sokrétűsége miatt nincs meghatározva Konkrét közfeladatok Konkrét tulajdonosi feladatok 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet Az önkormányzatok olyan mértékben kötelesek gondoskodni a tulajdonukban lévő vizek, közcélú vízilétesítmények fenntartásáról, amely lehetővé teszi a vízügyi törvényben meghatározott feladataik ellátását. egyéb jogszabályok vízjogi engedélyek közp-i, önk-i források vízitársulatok útján vagy alapján

A vízitársulatok - 2009. évi CXLIV. Törvény - területi vízgazdálkodási közfeladatok (vízrendezés, vízkárelhárítás, árvízmentesítés, mg-i, vízvisszatartás, víztározás) ellátására létrehozott jogi személyiséggel rendelkező közhasznú gazdálkodó szervezetek, amelyek tevékenységüket működési területükön látják el Érdekeltségi területen érdekeltek érdekeltségi egység alapján számított minimum 2/3-ának egyetértésével finanszí-rozás Társulati hozzájárulás (érdekeltségi egység alapján) Egyéb források (támogatások, vállalkozási tevékenység) Társulás híján is fizetendő a miniszter által évente meghatározott közcélú érdekeltségi hozzájárulás!

A helyi vízkárelhárítással kapcsolatos települési önkormányzati feladatok védelem védekezés: az élet- és vagyonbiztonság érdekében, az árvíz, a belvíz kártételeinek megelőzését, elhárítását, illetőleg mérséklését szolgáló műszaki és államigazgatási feladatok végrehajtása legfeljebb két település érdekében álló védőművek létesítése ök. tulajdonában lévő védőművek fejlesztése, fenntartása; vizek kártételei elleni védelemmel összefüggő egyéb feladatok védekezés Ezen belül, ebből következően Fő probléma: tulajdonviszonyok esetleges jellege

Helyi szintű védekezés A védekezés Miniszter Orsz. Műszaki Irányító Törzs igazgatóságok Fővárosi/megyei védelmi bizottság Helyi szintű védekezés

A helyi szintű védekezés - 232/1996. (XII.26.) Korm. Rendelet - Védekezés a települések által fenntartott műveken Felkészülés a védekezésre Fő/polgármester (fő/polgármesteri hivatal) Védelemvezető (szakasz-védelemvezető) polgármester (pl. támogatási megállapodás megkötése) Védekezéssel kapcsolatos államigazgatási feladat- és hatáskörök kárenyhítés: Fő/polgármester jegyző (pl. települési keretösszegek igénylése, elosztása)

Az ingatlantulajdonosok feladatai Legfontosabb feladatuk: a szabályok saját birtokaikon belüli betartása Helyi vízgazdálkodási hatóság Ingatlan-tulajdonosok 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet Felügyelőségek Települési önkormányzat jegyzője első fokon Járási hivatalok (fővárosi/megyei kormány- hivatalok) másodfokon

A felügyelőségek hatósági jogköre Vízjogi engedélyek kiadása létesítési eng. üzemeltetési eng. fennmaradási eng. Vízjogi kötelezések Általában valamilyen káros/jogellenes állapot megszüntetésére irányul Vízilétesítmények ellenőrzése I. – IV. kategória. (kiemelkedően fontostól a kisebb jelentőségűekig)

A jegyző hatósági jogköre --- az 500 m3/év mennyiséget nem meghaladó és kizárólag házi, kommunális szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény megépítésének, használatbavételének, átalakításának és megszüntetésének engedélyezése Tulajdonjogi viták Közcélú érdekeltségi hozzájárulás kivetése --- az olyan kút létesítésének, használatbavételének és megszüntetésének engedélyezése, amely a létesítő házi vízigényének 500 m3/év mennyiségig terjedő kielégítését szolgálja, valamint – parti szűrésű és a karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül – kizárólag a talajvíz felhasználásával működik Közműves ivóvízellátással és szennyvízelvezetéssel kapcsolatos, fogyasztót érintő jogok és kötelezettségek

A járási hivatal hatósági jogköre Közcélú érdekeltségi hozzájárulás kivetése Közműves ivóvízellátással és szennyvízelvezetéssel kapcsolatos, fogyasztót érintő jogok és kötelezettségek