„Fogyatékos emberek a társadalomban” konferencia Fogyatékosság és a mai magyar társadalom Egy kutatás eredményeinek bemutatása Előadó: Laki Ildikó MTA TK SZOCIOLÓGIAI INTÉZET Székesfehérvár 2013. 09. 13-14. 1 1 1

Az előadás tartalma: Általános helyzetkép hazai és nemzetközi megközelítésben Dilemma a fogalmak és tartalmak között Egy kutatás eredményei: pro-kontra Zárógondolatok 2 2 2

Gondolatok… Az új évezred progresszív fogyatékosügyi politikája a fogyatékos emberek helyzetét már elsősorban nem egészségügyi, rehabilitációs vagy szociálpolitikai kérdésnek tekinti, hanem az emberi jogok közé emeli be a fogyatékos emberek jogait. Nem elég az állampolgári jogok deklarálása és a negatív diszkrimináció megnyilvánulásai, illetve társadalmi mechanizmusai elleni küzdelem, hanem a pozitív cselekvés, pozitív diszkriminációs eszközök is szükségesek a társadalmi kirekesztés és a fogyatékos emberek társadalmi hátrányainak mérsékléséhez. 3 3 3

A fogyatékos emberek (2001 - 577 036 fő) és (2011 – 456 638 fő) statisztikai adatait vizsgálva látható, hogy a 2011. évi népszámlálás szerint több mint százezerrel kevesebb fogyatékos ember jelenik meg, mint az előző népszámlálás idején. Ebből arra következtethetünk, hogy a fogyatékos emberek számaránya csökken. Ez természetesen a valóságban nem releváns. Ok: A korábbi népszámlálásokkal ellentétben az önbevallás mellett új kategória jelent meg, a tartós betegségben szenvedők csoportja, mely az adatok értelmezését más aspektusba helyezi. 4 4 4

A Világ Egészségügyi Felmérésének adatai szerint nagyjából 785 millió ember (15,6%) a 15 és az a fölötti népesség tagjai közül fogyatékos, a Betegségek Megterhelő Hatásáról készült vizsgáló felmérés szerint e szám körülbelül 975 millióra tehető (19,4%). Ebből a populációból a Világ Egészségügyi Felmérés becslései szerint 110 millió ember (2,2%) küzd nagyon komoly funkcionális- életviteli problémákkal, míg a Betegségek Megterhelő Hatásáról készült felmérés szerint nagyjából 190 millió ember (3,8%) rendelkezik “súlyos fogyatékossággal” (WHO, 2011). 5 5 5

Ugyanakkor kiemelendő, hogy Európa szerte az elmúlt két évtizedben a született fogyatékosok száma csökkenő tendenciát mutat, szemben az időskori fogyatékosok emelkedő tendenciájával. Az idősödő társadalomban további egyéni és intézményi megoldásokat vetít a társadalmak egésze elé. 6 6 6

(közlekedés, interakció, részvétel-participáció, stb.) A fogyatékos embereket a magyar társadalomban is az egyik leghátrányosabb helyzetű csoportnak tekinthetjük. Az érintettek kedvezőtlen egészségi állapota mellett a társadalmi körülményeikben is számos nehézséggel küzdenek, melyek egyfelől jelentősen befolyásolják a mindennapi életüket, másfelől a társadalom által elfogadott normákhoz való igazodást. (közlekedés, interakció, részvétel-participáció, stb.) 7 7 7

A fogyatékosügy közösségi, tagállami, egyben hazai társadalmi ügynek tekinthető, melyben maguk az érintettek aktív szerepvállalásán túl, az érintetteket segítők, támogatók is kiemelt szerepet kapnak. Ebben a kontextusban tehát nem elhanyagolható az a szempont sem, amely azt mutatja meg, hogy az EU polgárainak 97%-a vélekedik úgy, hogy többet kell tenni a fogyatékos emberek integrációjának megvalósulásáért. 8 8 8

A kutatás eredményei: pro-kontra „Úgy gondolom, hogy az emberi tényezőknek és az emberi vonalnak a megléte nagyon sokat változtat, befolyásolja, hogy milyen döntés születik. És persze lehet fűnyíró módon eljárni, hogy ez nő, ez fogyatékos, ez roma, és ha ilyen, akkor nem úgy tárgyalok vele, nem úgy viselkedek vele, nem azt a pozíciót adom neki. De ha a döntéshozóknak az egyike-másika azt mondja, hogy jó, lehet, hogy ilyen, de én megnézem, hogy valóban mit tud, milyen eredményei vannak, emberileg próbálok hozzá viszonyulni, akkor lehet, hogy más döntés fog születni. Vagy ha mégis olyan döntést hoz a vezető, hogy valamelyiket előnyben részesíti, akkor lehetőleg a másikat kompenzálja. Hogy lehet, hogy nem kapta meg az állást, de azt mondja, hogy bizonyíthatja a képességeit” (vak férfi). 9 9 9

A minta szociodemográfiai jellemzői A kutatás központi eleme: mennyire vagyunk diszkriminatívak a társadalom különböző, érzékeny csoportjai iránt, miben nyilvánul meg…és nőtt-e a jogtudatosság az egyenlő bánásmóddal összefüggésben 2010-2013 között. A minta szociodemográfiai jellemzői (1000 fő főminta, 200 fő roma LMBT, nő és fogyatékos) két hullámban Életkor szerint: a korcsoportok mindegyike megjelent a vizsgálati populációban, 12-15%-os közötti arányban. Iskolai végzettség: a fogyatékosok külön egységet képeztek. Jelentős a különbség a kisebbség és a többség között. 10 10 10

A lakóhely vonatkozásában a fogyatékosok közel fele (45,7%) községekben, 19,6% kisvárosokban és 9,6%-uk megyeszékhelyeken él. A fogyatékosok egynegyede él Budapesten. A gazdasági aktivitás szerinti megoszlás a országos tendenciákat mutatta, a megkérdezettek 11,8%-a volt munkanélküli, ebből a fogyatékos emberek különösen rossz mutatókkal rendelkeztek 34,5%- os rátájukkal. (ennél bonyolultabb volt a vizsgálódási terület). Érdekes területnek minősült még a nők és férfiak közötti különbség megismerése, amely ez esetben a fogyatékos nők számára volt kedvezőtlenebb (munkaerőpiac, közélet, érdekérvényesítés). 11 11 11

Társadalmi beágyazottság és világkép Elsődleges eszköz a média (döntően a televízió), a minta egésze az átlagosnál magasabbra értékeli. Ez esetben a fogyatékos emberek inkább támaszkodnak erre a fórumra, mint a nyomatott vagy más elektronikus formákra. Másodlagos eszköz az intézménybe vetett bizalom. Általános csökkenésről beszélhetünk, önkormányzati vagy szociális szféra, amely a fogyatékosok körében nem számottevő. Harmadlagos eszköz a kapcsolatrendszer, a társadalmi viszonyok köre. A fogyatékossággal élők körében jellemző a nem fogyatékos emberekkel való aktív együttműködés, és csak 29% nem barátkozik vagy nincs kapcsolata fogyatékossal. Megjegyzendő…nem érdektelenségből teszik mindezt. (minél magasabb az iskolai végzettség, annál gyakoribb a kapcsolattartás) 12 12 12

És végül a társadalmi hátrányok feltételezett okairól… A hátrányos helyzet kialakulásának okai mögött létezik egy látens struktúra. Az eredmények viszont azt mutatták…két ok lehetséges: a válaszadók egyrésze úgy érzi, hogy társadalmi okoknak tulajdonítható hátrányos helyzete, más része pedig úgy, hogy ő maga tehet róla. 13 13 13

Összegzés, zárszó Mind a kutatás, mind pedig a saját tapasztalatok azt mutatják a fogyatékos emberek élethelyzetében pozitív irányú, kettős oldalról történő változás érezhető. Nyitott és zárt társadalmi szerepek meghatározóak, a társadalmi szemlélet még mindig szerepet játszik az értékek kialakításában. Az egyenlőbánásmód elvének érvényesülésében további pozitív irányú változásokat észlelhetünk (megkülönböztetés elve, társadalmi pozíciók kérdése). Nyilván vannak továbbra is megoldandó feladatok…a válasz…dolgozni a megoldásokon. 14 14 14

Köszönöm a figyelmet! Laki Ildikó (laki.ildiko@socio.mta.hu) 15 15 15