Mi a hamis gyógyszer? Fogalmi tisztázás Nemzetközi szabályozási fejlemények a gyógyszerhamisítás elleni küzdelemben Dr. Kontor Csaba Emberi Erőforrások.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A szabványosítás és a szabvány fogalma, feladata
Advertisements

MINŐSÉGMENEDZSMENT 11. előadás PTE PMMK MÉRNÖKI MENEDZSMENT TANSZÉK
Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok a GVH eljárásaiban
Egészségügy a beteg szemszögéből Jogszabályi útmutató.
EMCS RENDSZER JOGSZABÁLYI HÁTTERE
Gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények
Fémkereskedelem szabályozása
G M P Dr. Hetényi László.
 2001/95/EK (általános termékbiztonságról szóló) irányelv 12.cikke hozta létre a RAPEX-et  Az irányelv 11. cikke tartalmazta az értesítési eljárásra.
A BIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK Jogszabályi háttér
Szavatosság, jótállás, termékfelelősség
HEVES MEGYEI KORMÁNYHIVATAL
 H ol?  Kiemelt kockázatú objektumokban.  Milyen eszközökkel?  Speciális felderítő eszközök használatával.  Levélvizsgáló berendezés  Röntgensugaras.
Az internetes gyógyszervásárlás veszélyei
A TANÁCSADÓ SZEREPE az EU műszaki jogi szabályozásának vállalati alkalmazásában CE jelölés és társai – a.
Minőségbiztosítás és megfelelőség az ingatlanfejlesztésben
Az egyes termékek kiegészítő oltalmára vonatkozó európai közösségi szabályozás (SPC) és annak hazai végrehajtása dr. Kiss Marietta Magyar Szabadalmi Hivatal.
A kutatás-fejlesztési tevékenység minősítése az SZTNH-ban
Előnyök és alkalmazási területek
EU Államháztartástan Készítette: Rácz Anita. Köster-ügy.
A kozmetikai termékekre vonatkozó szabályozás
Az első lépések Dr. Kadocsa Ildikó, osztályvezető
Webes változat, animáció nélkül !!!
Veszélyes üzemek kritikus infrastruktúra védelmi aspektusai
2010. március 03. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program I. és II. intézkedéscsoportjához kapcsolódó.
HEFOP hét: az ISO 9001:2008-es szabványnak megfelelő minőségirányítási rendszer II. rész A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat.
Az orvos szabálysértési felelőssége
Transzparencia, információszabadság és közérdekű adatok nyilvánossága Dr. Fazekas Judit Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős helyettes.
AZ ALKALMI MUNKAVÁLLALÓI KÖNYVVEL TÖRTÉNŐ FOGLALKOZTATÁS GYAKORLATA március 26.
Élelmiszerbiztonság a kereskedelemben.
A GYEMSZI közbeszerzési feladatai 1.GYEMSZI saját közbeszerzései 2.GYEMSZI irányítása alatt lévő intézmények közbeszerzéseinek ellenőrzése, felügyelete.
Megpályázható tevékenységek BM/ /2012. sz. nyílt pályázati felhívás alapján Európai Integrációs Alap.
A MINŐSÉG GARANCIÁJÁNAK EGYIK VETÜLETE: KOCKÁZATELEMZÉS Sipos Gáborné Minőségirányítási vezető.
AZ IVÓVÍZVIZSGÁLATOK VÉGZÉSÉNEK, ÉS A LABORATÓRIUMI EREDMÉNYEK JELENTÉSI RENDSZERÉNEK VÁLTOZÁSAI Laczkó András közegészségügyi felügyelő.
A veszélyes hulladékok kezelésének általános szabályai
TÁJÉKOZTATÓ A KENŐOLAJOKKAL ÉS KENŐANYAGOKKAL KAPCSOLATBAN
1169/2011/EU jelölési rendelet
Megpályázható tevékenységek BM/9674-2/2011. sz. nyílt pályázati felhívás alapján Európai Integrációs Alap dr. Gyöngy Anna BM EUEFO.
A kémiai biztonságról közérthetően
Szabályozási módszerek Bándi Gyula. A módszertanok rendje Szektorális vagy integrált  az aktuális jogszabály  A jog és állam A környezethasználat beavatkozásaelfogadható.
Allergének jelölése a nem előre csomagolt élelmiszerek esetében
A Bit módosítása évi LXXXVI. tv június január január 1.
Az élelmiszerekkel kapcsolatos szabályok
Az adatvédelem szabályozása
1. / Áttekintés ›Az EU természete ›Mikor lehetséges / alkalmas eszköz az EU jog? ›Az EU jogorvoslat keretei ›Tagállammal szembeni EU jogorvoslat ›Kötelezettségszegési.
A fogyasztó és a vállalkozás fogalma, gyakorlati kérdések az Fgytv. végrehajtása során Országos szakmai konferencia Budapest, Dr. Eitmann.
Hulladékgazdálkodás önkormányzati feladatai december 6. Szeged Csongrád Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztály Dr. Balogh Zoltánné.
ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐFELÜGYELŐSÉG 1 Gábriel Edit Engedélyezési Főosztály január 21. felsőfokú ügyintéző.
Láncügyletek áfa kezelése szeptember 19.. Láncügylet Definíció: ugyanazon termék több alkalommal történő továbbértékesítése oly módon, hogy a termék.
Ö kológiai termékek jelölése Juhász Ágnes NÉBIH ÉTbI Élelmiszer-forgalmazás Felügyeleti Osztály
SIMANECZ TÜNDE FŐTANÁCSOS ADATSZOLGÁLTATÁS ELLENŐRZÉS BÍRSÁGOLÁS HADITECHNIKAI ÉS EXPORTELLENŐRZÉSI HATÓSÁG.
A pénzügyi szolgáltatások közvetítőit érintő jogszabályi változások
A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv.
A közigazgatási eljárás II.
7. fejezet Fogyasztóvédelem az élelmiszergazdaságban
Az off-label gyógyszerhasználat és az orvosi felelősség
Előzetes piaci konzultáció
Mezőgazdasági termékek élelmiszerbiztonsága
Elektromos kéziszerszámok, kisgépek érintésvédelmi ellenőrzése
A hivatalos statisztikáról szóló évi CLV. törvény bemutatása Dr
Fogyasztóvédelem Vevőszolgálati előadás 2017 Előadó: Lehotkai Péter.
Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központ
Horváth Sándor Építésfelügyeleti szakmai nap július 5.
ÉMI Kht. Mechanikai Tudományos Osztály
Nemzeti Élelmiszer Nyomon Követési Platform
Edelény, 2017 november 27 Kőváriné dr. Bartha Ágnes Kislépték , MAKE
Egészségügyi ellátás tárgyi és humán erőforrás feltételeinek szabályozása.
AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA NKE.
A statisztikai adatvédelem szabályozása az Európai Unióban
ECRIS-TCN dr. Borza Gabriella Nemzetközi és Belső Koordinációs Osztály
Előadás másolata:

Mi a hamis gyógyszer? Fogalmi tisztázás Nemzetközi szabályozási fejlemények a gyógyszerhamisítás elleni küzdelemben Dr. Kontor Csaba Emberi Erőforrások Minisztériuma Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály

Áttekintés – a hamis és illegális gyógyszer azonos megítélése gyógyszerek Legális gyógyszerek Illegális gyógyszerek Minőségileg elfogadható gy. Minőségi hibás gy. Hamis gy. Egyéb okból illegális gy.

Jogszabályi háttér az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv – más néven közösségi gyógyszerkódex az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény – más néven gyógyszertörvény (Gytv.)

A gyógyszer fogalma: kettő az egyben Gytv. 1.§ 1. pont gyógyszer: bármely anyag vagy azok keveréke, amelyet emberi betegségek megelőzésére vagy kezelésére alkalmazható termékként jelenítenek meg vagy azok az anyagok vagy keverékei, amelyek farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatások kiváltása révén az ember valamely élettani funkciójának helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve az orvosi diagnózis felállítása érdekében az emberi szervezetben vagy emberi szervezeten alkalmazható;

„Kiszerelés szerinti gyógyszer”-fogalom (medicinal product by presentation) bármely anyag vagy azok keveréke, amelyet emberi betegségek megelőzésére vagy kezelésére alkalmazható termékként jelenítenek meg Tehát Ide tartozik minden olyan termék, amelynek terápiás cél tulajdonítanak, Nem fogalmi elem, hogy a termék képes legyen kiváltani a célzott hatást.

Ítélet a C-319/05 sz. Bizottság vs Németország ügyben A kiszerelés szerinti gyógyszerfogalom értelmezése az európai bíróság esetjogában Ítélet a C-319/05 sz. Bizottság vs Németország ügyben Kiszerelés szerinti gyógyszer egy termék, ha: kifejezetten gyógyszerként „jelölik meg” vagy „ajánlják” a címkén, a használati útmutatóban vagy a szóbeli bemutatás során, vagy az átlagosan körültekintő fogyasztónak – hacsak közvetve is, de biztosan – feltűnik, hogy az adott terméknek, kiszerelésére tekintettel, az említett tulajdonságokkal kellene rendelkeznie (nem fontos, hogy kifejezetten azt állítsák róla, hogy gyógyszer)

„Funkcionális gyógyszer”- fogalom (medicinal product by function) azok az anyagok vagy keverékei, amelyek farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatások kiváltása révén az ember valamely élettani funkciójának helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve az orvosi diagnózis felállítása érdekében az emberi szervezetben vagy emberi szervezeten alkalmazhatók. Tehát: -nem fontos, hogy terápiás céllal állítsák elő - elegendő, hogy a termékben lévő anyag kiváltsa a farmakológiai hatást

Az Európai Bíróság jogértelmezése a funkcionális gyógyszerfogalommal kapcsolatban 1. C‑211/03., C‑299/03., C‑316/03., C‑317/03. és C‑318/03. sz. HLH Warenvertriebs GmbH vs. Németország egyesített ügyekben hozott ítélet Valamely termék farmakológiai tulajdonságai képezik azt a tényezőt, amely alapján a tagállamok hatóságainak a feladata annak értékelése, hogy funkcionális gyógyszerről van-e szó. A 2001/83 irányelv értelmében gyógyszernek minősülő terméket csak gyógyszer-forgalomba hozatali engedély alapján lehet másik tagállamban forgalomba hozni, még akkor is, ha azt élelmiszerként jogszerűen hozták forgalomba másik tagállamban. Tehát a megítélésben lehetnek a tagállamok között eltérések. Figyelembe kell venni az adott termék alkalmazásának kultúráját egy adott tagállamban, de egy tagállamban egy adott élelmiszer iránti táplálkozási igény hiánya nem adhat alapot a gyógyszerként besorolásra.

Az Európai Bíróság jogértelmezése a funkcionális gyógyszerfogalommal kapcsolatban 2. A C‑140/07. sz. ügy Hecht‑Pharma GmbH vs. Staatliches Gewerbeaufsichtsamt Lüneburg A gyógyszerkódex funkcionális gyógyszerfogalmát úgy kell értelmezni, hogy valamely termék alkalmazási módjai, terjesztésének terjedelme, a fogyasztóknak a termékkel kapcsolatos ismeretei, valamint az alkalmazásával együtt járó kockázatok továbbra is jelentőséggel bírnak annak meghatározásakor, hogy e termék a funkcionális gyógyszer meghatározás alá tartozik‑e. A minősítésről a tagállamoknak estről esetre kell megállapítani. valamely termék nem tekinthető funkcionális gyógyszernek, ha összetételére tekintettel – hatóanyag‑adagolását is ideértve – és szokásos alkalmazási feltételek mellett nem alkalmas farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatások kiváltása révén az emberi élettani funkciók helyreállítására, javítására vagy jelentős módosítására. a termék akkor sem minősül funkcionális gyógyszernek, ha a farmakológiás hatás nem került tudományosan megállapításra de nem is zárható ki.

Az Európai Bíróság jogértelmezése a funkcionális gyógyszerfogalommal kapcsolatban 3. C-308/11. sz. Chemische Fabrik Kreussler & Co. GmbH kontra Sunstar Deutschland GmbH. ügy A funkcionális gyógyszerfogalmat akként kell értelmezni, hogy ahhoz, hogy megállapítható legyen, hogy valamely anyag az e rendelkezés szerinti „farmakológiai hatással” bír, NEM szükséges, hogy a szóban forgó anyag molekulái kölcsönhatásba lépjenek a felhasználó testének valamely sejtkomponensével, elegendő lehet a szóban forgó anyag és valamely, a felhasználó testében jelen lévő de az emberi szervezethez nem kapcsolódó bármilyen sejtkomponens (pl baktérium, vírus) közötti kölcsönhatás.

Gyógyszernek minősülés jogkövetkezményei A gyógyszerszabályozás alkalmazandó. Gytv.2. § (1) E törvény hatálya az emberi felhasználásra kerülő gyógyszer gyártására, előállítására, forgalomba hozatalára, forgalmazására és alkalmazására, valamint a vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatára és alkalmazására terjed ki. A Gytv-nek nem megfelelő gyógyszer illegális gyógyszer

Kivételek a gyógyszerszabályozás (így a gyógyszer-definíció alól) A gyógyszertörvény alól kivont termékkategóriák Gytv. 2.§ (3) E törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni az emberi eredetű teljes vérre, plazmára vagy vérsejtekre, - kivéve az olyan plazmát, amelyet ipari folyamat bevonásával járó módszerrel dolgoznak fel az orvostechnikai eszközre, az élelmiszerre, az étrend-kiegészítő termékekre, a kozmetikai termékre, valamint az emberi szervezetbe nem kerülő, illetve emberi szervezeten nem alkalmazott fertőtlenítőszerre, az orvosi laboratóriumi diagnosztikumra és az emberi fogyasztásra szánt, más jogszabály által szabályozott egyéb termékre.

A gyógyszerszabályozás elsőbbsége Gytv. 2. § (2) Kétséges esetben, amikor valamely termék - (1) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével (vagyis a cél emberi felhasználás) az e törvény 1. §-ának 1. pontjában meghatározott fogalommeghatározás (gyógyszer definíció) és más jogszabály által szabályozott valamely termék fogalommeghatározása alá is tartozhat, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Mi a hamis gyógyszer? A 2012/62/EU – gyógyszerhamisítás - irányelv szerint): Hamisított gyógyszer bármilyen gyógyszer, amely tekintetében az alábbiak valamelyike hamisan van feltüntetve: a) azonossága, beleértve a csomagolását és a címkézését, a megnevezését, valamint az egyes összetevők – a segédanya­gokat is beleértve – és azok hatáserőssége szempontjából feltüntetett összetételét; b) eredete, beleértve a gyártóját, a gyártó országát, a származási országát vagy a forgalombahozatali engedély jogosultját; c) előtörténete, beleértve az alkalmazott forgalmazási lánc azono­sítását lehetővé tevő nyilvántartásokat és dokumentumokat. Ez a meghatározás nem terjed ki a nem szándékos minőségi hiányosságokra, és nem érinti a szellemi tulajdonjogok bármi­ nemű megsértését. Medicrime egyezmény a „hamisítvány” az azonosság és/vagy az eredet hamis képviseletét jelenti;

A hamisított gyógyszer definíciójából levonható következtetések Ez a fogalommeghatározás elsősorban az egészség védelmére koncentrál. A gyógyszerszabályozásnak nem célja a szellemi tulajdonjogok védelmére irányuló közjogi fellépés. Nem minden illegális gyógyszer hamisított. Ugyanakkor azonos kockázattal bírnak ezért a hamis és illegális gyógyszer azonos megítélés alá esik. Btk 186.§ egészségügyi termék hamisítása. A gyógyszerfogalom elsőbbsége miatt hamisított/illegális az a gyógyszer is, amelyet nem gyógyszerként hanem pl. étrendkiegészítőként értékesítenek, ha abba illegális gyógyszerhatóanyagot tesznek. Nem hamisított az a gyógyszer, amely nem szándékos minőségi hibában szenved.

Áttekintés – a hamis és illegális gyógyszer azonos megítélése gyógyszerek Legális gyógyszerek Illegális gyógyszerek Minőségileg elfogadható gy. Minőségi hibás gy. Hamis gy. Egyéb okból illegális gy.

Nemzetközi jogalkotási fejlemények a gyógyszerhamisítás terén Medicrime egyezmény A 2001/83/EK irányelv azonosság, előtörténet vagy eredet szempontjából hamisított gyógyszerek legális ellátási láncba való bekerülésének megakadályozása tekintetében történő módosításáról szóló 2011/62/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (alkalmazás 2013. július 2-én) A 2001/83/EK irányelvnek a farmakovigilancia tekintetében történő módosításáról szóló 2012/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (alkalmazás 2013. október 28.) Új iránymutatások a helyes forgalmazási gyakorlatról (alkalmazás 2013. szeptember 3.)

Medicrime egyezmény Európa Tanács Egyezménye az egészségügyi termékek hamisításáról és hasonló, közegészségügyi veszélyt jelentő bűncselekményekről Cél nemzetközi szinten összehangolt büntetőjogi fellépés előmozdítása Átültetve az Új Büntetőtörvénykönyvről szóló 2012. évi C törvénnyel (Egészségügyi termék hamisítása - Btk. 186. §) Hatályos 2013. július 1-től

Egészségügyi termék hamisítása - Btk. 186. § (1) Egészségügyi termék: a gyógyszer, az állatgyógyászati készítmény, az orvostechnikai eszköz, az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszköz és a vizsgálati készítmény; Elkövetési magatartás: Aki a) egészségügyi terméket meghamisít, vagy hamis egészségügyi terméket készít, b) hamis, meghamisított vagy Magyarországon nem engedélyezett egészségügyi terméket kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, c) hamis vagy meghamisított egészségügyi terméket az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, vagy indokolatlan mennyiségben megszerez, tart, d) Magyarországon nem engedélyezett egészségügyi terméket indokolatlan mennyiségben megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, e) egészségügyi termékhez kapcsolódó eredeti dokumentumot kereskedelmi céllal rendeltetésétől eltérően felhasznál,

Egészségügyi termék hamisítása - Btk. 186. § (2) indokolatlan mennyiség alatt olyan mennyiséget kell érteni, amelyről megállapítható, hogy nem valamely meghatározott személy személyes szükségleteinek kielégítését célozza; Magyarországon nem engedélyezett egészségügyi termék alatt érteni a megfelelőség értékelési eljárás lefolytatása nélkül forgalomba hozott orvostechnikai eszközt, azt a terméket is, amelyben gyógyszerhatóanyagot az adott termék összetételére vonatkozó jogszabályi előírások megsértésével használnak fel. Engedélyezett egészségügyi terméknek kell tekinteni azt a magyarországi forgalombahozatali engedéllyel nem rendelkező gyógyszert is, amelyre nézve olyan az forgalmazási,vagy szállítási, tartási magatartást fejtenek ki, amely jogszabályban előírt hatósági engedély birtokában vagy bejelentést követően jogszerűen végezhető.

Egészségügyi termék hamisítása - Btk. 186. § (3) Büntetés Az elkövető bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés gyártás és forgalmazás esetén a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz. Aki a bűncselekményt a) egészségügyi dolgozóként, b) gyártásra, nagykereskedelemre, közvetlen lakossági ellátás végzésére engedéllyel rendelkező szervezet alkalmazottjaként, vagy c) bűnszövetségben követi el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanígy büntetendő, ha a hamis, meghamisított vagy Magyarországon nem engedélyezett egészségügyi termék a felhasználók számára széles körben válik hozzáférhetővé.

2011/62/EU irányelv - Kötelező biztonsági elemek – várhatóan 2017-től A radiofarmakonoktól eltérő gyógyszerek esetében olyan biztonsági elemek, amelyek lehetővé teszik a nagykereskedelmi forgalmazók és a lakosság gyógyszerekkel való ellátására engedéllyel rendelkező vagy jogosult személyek számára : – azok eredetiségének ellenőrzését ; valamint – az egyes csomagok azonosítását, valamint egy olyan készüléket, amely lehetővé teszi a külső csomagolás megmásításának ellenőrzését. Minden gyógyszerkiadásnál le kell olvasni!

A biztonsági elemek alkalmazási köre A biztonsági elemeket az orvosi rendelvényhez kötött gyógyszereken el kell helyezni azon gyógyszerek kivételével, amelyeket jegyzékbe (un. fehér listára) vettek. az orvosi rendelvényhez nem kötött gyógyszereken nem kell elhelyezni, azon gyógyszerek kivételével, amelyeket – miután megállapították, hogy a hamisítás kockázatának van kitéve –jegyzékbe (ún. fekete listára) vettek. Az Európai Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok (delegated acts) keretében meghatározza az alábbiakat: a) a biztonsági elemekhez tartozó egyedi azonosító jellemzőit és műszaki leírását; b) azon gyógyszerek vagy gyógyszer-kategóriák fen említett jegyzékeit

gyógyszerközvetítők (brokerek) Gyógyszer-közvetítés : Gyógyszerek értékesítésével vagy beszerzésével kapcsolatos valamennyi tevékenység, kivéve a nagykereskedelmi forgalmazást, amely - nem jár az anyagok fizikai kezelésével, és - amely független és valamely másik jogi vagy természetes személy nevében folytatott tárgyalás formájában valósul meg. A gyógyszereket közvetítő személyek gondoskodnak arról, hogy a közvetített gyógyszer a forgalombahozatali engedéllyel rendelkezzen, és szigorú nyilvántartási kötelezettség terheli őket. Az Unió területén található állandó lakcímmel és elérhetőséggel kell rendelkezniük annak érdekében, hogy a hatóságok általi ellenőrizhetők legyenek Gyógyszerek közvetítésére kizárólag az állandó cím szerinti tagállam illetékes hatóságánál nyilvántartásba vett személyek jogosultak.

Hatóanyag csak az alábbi feltételek teljesülése esetén importálható: Hatóanyag import Hatóanyag csak az alábbi feltételek teljesülése esetén importálható: a) a gyártás legalább az Unió által meghatározott szabványokkal egyenértékű , a helyes gyártási gyakorlatra vonatkozó szabványoknak megfelelően történt ; és b) a hatóanyagokat az exportáló harmadik ország illetékes hatóságától származó írásos nyilatkozat kíséri, amely igazolja, hogy i. az exportált hatóanyagot gyártó üzemre unióéval egyenértékű követelmények vonatkoznak; ii. az üzem rendszeres, szigorú és átlátható ellenőrzés alatt áll, iii. szabálytalanságokról haladéktalanul tájékoztatják az Uniót. Kivétel az nyilatkozat követelménye alól: biztonságos harmadik ország listája, vagy tagállami hatóságok külső inspekciói

Hatóanyag gyártók szigorúbb kötelezettségei A hatóanyagok uniós székhelyű importőrei, gyártói és forgalmazói tevékenységük nyilvántartásba vételét kérik azon tagállam illetékes hatóságánál, amelyben a székhelyük van. A tevékenységük tervezett megkezdése előtt legalább 60 nappal meg kell küldeniük a nyilvántartásba vételi lapot az illetékes hatóságnak. Amennyiben az illetékes hatóság a nyilvántartásba vételi lap beérkezésétől számított 60 napon belül nem értesíti a kérelmezőt arról, hogy vizsgálatot kíván végezni, a kérelmező megkezdheti tevékenységét.

Hatóanyag, segédanyag gyártás Hatóanyag gyártás (GMP): jövőben elfogadandó jogszabályok Segédanyag gyártás: több iránymutatás (szabvány) közül kell a gyártónak kiválasztania a legmegfelelőbbet Beszállítók ellenőrzése.

Gyógyszerek távolsági (internetes) értékesítése a tagállamok között: Uniós logoval ellátott honlapok (várhatóan 2014-től) Eladás csak olyan országba, ahol és ahogyan az adott gyógyszer engedélyezve van. (termék – célország elve) Vásárlás csak olyan szolgáltatótól, amely az adott országban jogosult távértékesítésre (szolgáltatás – származási ország elve)

2012/26/EU irányelv Hatóság előzetes tájékoztatása a gyógyszer forgalmazásának megszakításáról (2 hónappal előre) Hatóság előzetes tájékoztatása az engedélyes által bármely Eu-ban eszközölt gyógyszer visszahívásról vagy kivonás kérelmezéséről, az engedély megújításának nem kérelmezéséről A bejelentési kötelezettség vonatkozik a harmadik országban hozott fenti intézkedésekre, ha azokat gyógyszerbiztonsági okokból foganatosították Nagykereskedő gondossági kötelezettsége import és export esetében (csak legális partnerrel köthet üzletet)

Iránymutatások (2013. március 7 Iránymutatások (2013. március 7.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek helyes nagykereskedelmi gyakorlatáról (2013/C 68/01) Minőségirányítás (minőségbiztosítási rendszer, kiszervezett tevékenységek irányítása, minőségügyi kockázatkezelés) Személyzet (felelős személy, egyéb személyzet, képzés higiénia) Telephely és berendezések Dokumentáció Műveletek (Beszállítók minősítése, A vevők minősítése, Gyógyszerek átvétele, Tárolás, A feleslegessé vált áruk megsemmisítése, Kiszedés, Szállítás, Kivitel harmadik országokba, Panaszok, visszaküldések, gyaníthatóan hamisított gyógyszerek és gyógyszerek visszahívása Szállítás Kiszervezett tevékenységek A gyógyszerközvetítőkre vonatkozó egyedi rendelkezések

Köszönöm figyelmüket!