A dohányzás

A dohányzás a burgonyafélék családjába tartozó dohány növény leveleinek élvezete. Ősidők óta ismert (Kr. e. 5000–3000), hogy vannak növények, melyeket meggyújtva vagy az izzó növény füstjét beszívva élénkítő vagy kábító hatást érhetünk el. Valószínűleg először Kolumbusz és társai találkoztak pipázó indiánokkal, és ők hozták be Európába ezt a szokást, ahol a 16. század végén terjedt el tömegesen.

A cigaretta napjaink talán legveszélyesebb és legtöbb halálos áldozatot követelő legális élvezeti szere (az áldozatok száma Magyarországon évente 28 ezer) . A cigarettásdobozokon feltüntetett vegyi anyagok csak töredékét jelentik annak, ami valójában a dohányosok szervezetébe jut. Körülbelül 4000 különböző kémiai vegyület található ugyanis egy cigarettában, amelynek csak az egyike a függőség kialakulásáért felelős drog, a nikotin. Sajnos sok fiatal először csak csupán nagyzolásból gyújt rá, miközben nincs tisztában azzal, hogy hosszú távon milyen veszélyeknek teszi ki szervezetét, és hogy később, mikor a függőség már kialakult, milyen nehéz lesz leszokni róla.

A nikotin A nikotin egyike a dohánynövény anyagainak. Levegőn megbarnuló, lúgos kémhatású, erősen csípős ízű, olajos folyadék. A szárított dohánylevelek 1-2% nikotint tartalmaznak, de ennek nagy részét eltávolítják magas hőmérsékleten való szárítással. A nikotin 20–60 mg-ja már halált okozhat.

A dohányzás

A dohányzás első alkalommal hányást, verejtékezést, gyengeséget stb A dohányzás első alkalommal hányást, verejtékezést, gyengeséget stb. okozhat, azonban későbbi alkalmakkor kellemes lehet. Vannak jótékony hatásai is: például az étkezés után keletkező fáradtság és álmosság leküzdésére is alkalmas. Az emésztőmirigyek és belek működése fokozódik, így elősegíti az emésztést. A dohányzás mellékvesére gyakorolt hatásával fokozhatja a vércukor mennyiségét, emelheti a vérnyomást, csökkentheti az éhségérzést, valamint a hasi vérerek szűkítésével növelheti az agy vérellátását, ezáltal a szellemi munkát segíti elő. Az évek során kialakuló megszokások nyugtatólag hatnak, csökkentik az idegességet. A tapasztalt kedvező hatások miatt a dohányosok nehezen tudnak leszokni szenvedélyükről, amelyek elhagyása idegességet – szaknyelven: elvonási tüneteket – okoznak, továbbá hízással is járhat, ugyanis az étvágy fokozódik, az ízlelés javul.

A dohányosok nagy része kamaszkorban vagy fiatal felnőttként kezd dohányozni. A dohányzáshoz hozzátartozik a kockázatvállalás és a lázadás, mely elemek gyakran vonzóak a fiatalok számára. A magas státuszú szociális modellek és a társak ösztönözhetik a dohányzást. Mivel a tinédzsereket inkább baráti társaságuk, mint a felnőttek befolyásolják, a szülők, az iskola és az egészségügyi szakemberek az irányú kísérlete, hogy megakadályozzák a fiatalokat a dohányzás kipróbálásában, gyakran sikertelen.

Egészségügyi hatások: A dohányzás leggyakrabban szív- és tüdőbetegségekhez vezet, valamint a szívinfarktus, az agyvérzés, a tüdőtágulás és a rák (elsősorban a tüdőrák, a gége és a szájüreg rákos megbetegedése, a hasnyálmirigy-rák) . Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint a dohányzás 2004-ben 5,4 millió halálesettel volt összefüggésbe hozható, és a 20. század folyamán 100 millió ember halálát okozta. Hasonlóképpen, az amerikai Betegségfelügyeleti és Megelőzési Központ a dohányzást mint, a fejlett országok emberi egészségre gyakorolt legfontosabb megelőzhető kockázataként és a korai halál egyik fontos okaként jellemzi.

Ám a hírességek között is találkozhatunk olyanokkal, akik a mai napig dohányoznak. Így például: Victora Beckham, Johnny Depp, Adele, Lady Gaga, Brad Pitt, Britney Spears, Bruce Willis, Arnold Schwarzennegger és Mel Gibson is.

A dohányos ember tüdeje

Mivel erről a rossz szokásról igen nehéz leszokni, nem is érdemes elkezdeni, főleg nem 16 – 18 év alatt, mivel ez később súlyos betegségekhez, legvégső esetben halálhoz vezethet.

NE DOHÁNYOZZ!

KÉSZÍTETTE: Mazán Nikolett - 7.b -