Vállalati egészségügy politika Összefoglaló a JVSZ, az AmCham és a MOSZ egészségügyi témában készített kérdőíves felméréséről Csákics Krisztina

A kérdőív célja FELMÉRNI a munkavállalók egészségi állapotának fejlesztési lehetőségeit a munkahelyi egészségvédelem területét a foglalkozás-egészségügy állapotát a kapcsolódási lehetőségeket az egészségügyi kormányzat programjaihoz Csákics Krisztina

Kik vettek részt a felmérésben? Megkérdeztünk 1200 vállalatot, illetve vállalatvezetőt  Válaszolt Az összes megkérdezett vállalat 25%-a, azaz 64.000 foglalkoztatott adatait ismertük meg Csákics Krisztina

A válaszadók foglalkoztatotti létszáma 3000 fő felett 4% 1000-3000 fő között 16,5% 500-1000 fő között 15% 250-500 fő között 14% 50-250 fő között 34% 10-50 fő között 9,5% 10 fő alatt 7% OSSZESEN 100% A 4%, azaz a 3000 főnél többet foglalkoztató nagyvállalatok összlétszáma 25.600 fő, azaz az összes válaszadó által közölt 64.000 foglalkoztatottnak 40%-át a 3000 fő feletti vállalatok reprezentálják. Csákics Krisztina

Válaszadók tulajdonosi megoszlása Teljesen vagy döntő többségében állami tulajdonú 19,0% Teljesen vagy döntő többségében külföldi tulajdonú 55,0% Teljesen vagy döntő többségében hazai tulajdonú 20,5% Egyéb (nonprofit, alapítványi stb.) 5,5% ÖSSZESEN: 100,0% A külföldiek nagy aránya elvárható volt az AmCham és a JVSZ tagság miatt. Csákics Krisztina

A betegállomány alakulása Átlag betegállomány: a dolgozói létszám 2,57%-a Ebből tartós betegállomány: 0,5% Csákics Krisztina

A foglalkozás-egészségügy szerepe a vállalat életében A foglalkozás-egészségügyi orvos információt kap a menedzsmenttől a folyamatban bekövetkező változásokról 50% A beruházási és egyéb, a dolgozók egészségét érintő kérdéseknél már a tervezési szakaszban bevonják az orvost 15% Az orvos maga informálódik és tesz ad-hoc javaslatokat a dolgozók egészségét érintő kérdéseknél már a tervezési szakaszba bevonják az orvost – jórészt 1000 fő feletti foglalkoztatotti nagyvállalatok A hasonló arányú válaszoknál, ahol az orvos maga informálódik és tesz javaslatokat, általában helyben működik a foglalkozás-orvosi szolgálat A váll-ok egynegyede nem vonja be az ilyen döntésekbe az orvost. Ezek a váll-ok többségében kisváll-ok, ahol a törvényi előírás miatt van „csak” üzemorvos, de sokszor az orvos és a dolgozók talán nem is találkoznak. A maradék válaszadó úgy nyilatkozott, hogy az orvost informálják a bekövetkezett változásokról – szintén az előbbihez hasonló kisvállalatoknál jellemző ez a forma. 15% Az orvost nem vonják be ezekbe a döntésekbe 20% Csákics Krisztina

Egészségügyi információáramlás Belső levelezőrendszer 31% Foglalkozás-egészségügyi orvos által tartott tájékoztató 27% Faliújság 23% Vállalati újság 11% Nem irányított 8% Csákics Krisztina

Prevenció I. A védőoltási rendszer működése A válaszadók harmada nem foglalkozik a védőoltási rendszerrel A rendszer bevezetésének és működtetésének költségei magasak Prevenciónak tekintünk minden – a dolgozók fizikai vagy pszichés közérzetének jobbítására, egészség védelmére, a betegség megelőzésére tett erőfeszítést – beleértve a védőoltást, balesetvédelmet stb. A védőoltás megvásárlása, beadatása, ennek megszervezése, az ennek következtében fellépő munkakiesés drága A munkáltató azt mondja: a dolgozó elemi érdeke, hogy ne legyen beteg, azt, hogy ezt úgy éri el, hogy védőoltást adat be magának, vagy gyógyteát iszik, szaunázik, vagy vitamint szed: a dolgozó magánügye. Csákics Krisztina

Ennek hatása… Ahol a fertőzéses időszakban betegszenek meg legtöbben  nincs védőoltási rendszer Ha a dolgozónak kell megvennie az oltást  nincs kimutatható egészségnyereség Ha a vállalat átvállalja az oltóanyag költségét és beadatja  sokkal kevesebb megbetegedés  jelentős munkanyereség! A kontrollkérdés egyértelmű megfeleltetést mutat. Azoknál a vállalatoknál, ahol a dolgozóra bízzák, megveszi-e a védőoltást, nem mutatható ki kevesebb betegállomány, sőt a táppénz-szabadságos napok száma jellemzően a fertőzéses időszakban növekszik meg. Ám ott, ahol a váll. Vállalja az oltóanyag költségét, s kampányszerűen beoltja a dolgozóit, valóban sokkal kevesebb a betegnapok száma, illetve inkább egyéni megbetegedés, mint csoportos fordul elő. Egyértelműen munkanyereség mutatható ki. Csákics Krisztina

Prevenció II. Biztosít-e a vállalat a dolgozóknak kiegészítő szűrőprogramokat? A váll-ok 38%-ánál nem jellemző, hogy kiegészítő szűrőpr. Biztosítanak, s majd ugyanilyen arányban vannak azok a váll-ok, ahol minden dolgozónak, éves rendszerességgel biztosítanak (ill. írnak elő) szűrővizsgálati részvételt. Ez utóbbi vállalatok kétharmada 1000 főnél többet foglalkoztató nagyvállalat, egyharmaduk pedig kis-és középváll. Megállapítható, hogy a kampányszerű szűrővizsg-ok is jelen vannak a vállalatoknál, s van ahol csak a dolgozók egyes csoportjai, van, ahol a teljes dolgozói kör számára, s ez utóbbi a kisebb foglalkoztatotti létszámmal működő cégekre jellemző leginkább. Csákics Krisztina

A munkaalkalmassági vizsgálatok kiegészítő elemei Teljes vérkép EKG Szemészeti szakrendelés Tüdőszűrés Bőrgyógyászati szűrés Koleszterin-, vércukor-, vérzsír vizsgálat A válaszadók 80%-a kiegészíti a munkaalkalmassági vizsgálatokat az alábbiakkal A legteljesebb szűréseket a veszélyes üzemekben (pl. gyógyszergyár) és az közegészségügyileg veszélyes munkahelyeken (pl. szálloda) végzik el. Csákics Krisztina

Balesetvédelem A törvényi előírásoknál sokkal alaposabb tájékoztatással és a törvényi előírásokon túl kiegészítő képzéssel! Az üzemi baleset miatt táppénzen lévő dolgozóknak csak a fele dolgozik veszélyes üzemben (a másik fele tehát nem) a veszélyes üzemek biztonságosabbak lettek! a szellemi munkahelyek munkabiztonsági szempontból veszélyesebbek lettek! Csákics Krisztina

Milyen szerepet vállal a cég Egészségfejlesztés I. Milyen szerepet vállal a cég ezen a területen? A vállalatok 88%-a valamilyen formában szerepet vállal a népegészségügy, ill. egészségfejlesztés területén. A grafikont összehasonlítva az információáramlás módjainál látottakkal, teljes megfelelést találunk. Azaz a vállalatok dolgozóik egészségfejlesztését, az ezzel járó informálást társadalmi, népegészségügyi tevékenységnek tekintik. Az a 12%, aki nem vállal szerepet, szinte megegyezik azokkal, akik nem irányítják eü. Információikat a dolgozók felé. Ezek a váll.-ok többségében kisváll., max. 250 főt foglalkoztatnak, így egyrészt nincs súlyuk, s erőforrásuk sem ezen akciókban való részvételre. Csákics Krisztina

Egészségfejlesztés II. A programokon való aktivitás Csákics Krisztina

Részvétel a népegészségügyi program keretében államilag finanszírozott szűréseken A kérdés az államilag finanszírozott mammográfia, méhnyak- és vastagbélrák szűrésben való részvételre vonatkozott. Látjuk, hogy csak mintegy 10% azon vállalatok aránya, akik szervezetten, munkaidőben küldik a dolgozókat ezekre a szűrésekre, a többség a munkavállaló belátására bízza, részt vesz-e a szűrőprogramban, bár a válaszadók közel harmada kommunikációval ösztönzi a dolgozóit az ilyen programokon való részvételre. Olyan választ nem kaptunk – bár a lehetséges válaszok közt szerepelt -, hogy munkaidőn kívül, szervezetten küldenék dolgozóikat ilyen szűrésekre. Talán, mert a váll. Nem kíván v.nem tud a dolgozó szabadidejének terhére ilyen kampányt megvalósítani. A grafikon alapján úgy tűnik, mintha a váll-ok többsége az ilyen szűréseken való részvételt magánügynek tekinti. Ez viszont nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem tartják fontosnak a kérdést, valószínűsíthető az is, hogy a nem megfelelő vagy elégséges kommunikáció miatt ezen szűrések propagandája még nem tudatosult a vállalatokban. Csákics Krisztina

A munkahelyi dohányzás A válaszadók 75%-a nem tudja, hányan dohányoznak a vállalatnál! A többi vállalat kétharmada a jövőben aktív leszoktató programok szervezését kezdi meg. egyharmaduknál pedig már meg is valósítottak ilyen programot. Egyik legfontosabb kérdés volt a kérdőívben, hiszen ez a téma a népegészségügyi programban is prioritást élvez. Dohányos munkaváll. A válaszadó váll-ok majd mindegyikénél van, csak 1 váll. nyilatkozott úgy, hogy nincs doh. mtárs, s ez is egy kevesebb, mint 10 főt fogl. kisváll. 1. A válaszadók 75%-a nem tudja, hányan dohányoznak a váll-nál. A doh. munkahelyek közt iskola, s egészségügyi intézmény is van, s ezen intézményeknél pl. nem kísérik figyelemmel a doh. létszámát, s leszoktató programjaik sincsenek. 2. A vállalati leszoktató kampányok ütemének növekedése nagyban köszönhető az egészségügyi kormányzat dohányzáselleni aktív kampányának, így ezek a programok egyrészt kiegészítik, másrészt katalizálják egymást. A program sikerével egyrészt egyértelmű egészségnyereség mutatkozik, másrészt jelentős munkahatékonyság érhető el. Nézzük meg, mi a helyzet az üzemi étkezés területén. Örvendetes Csákics Krisztina

Tagja-e a cég valamely önkéntes, kölcsönös egészségpénztárnak? Azok a vállalatok, amelyek még nem mérték fel a lehetőségeket, leginkább állami nagy-vagy közepes vállalatok, amelyek 1000 főnél többet foglalkoztatnak, vagy pedig külföldi tulajdonúak, de kis létszámú dolgozói körrel rendelkeznek. Amint látjuk, a válaszadók egyharmadának az önkéntes, kölcsönös egészségpénztári csatlakozás nem nyerte meg a tetszését. Ezek közt sok a kisvállalat (250 főnél kevesebbet foglalkoztató), illetve olyan nagyvállalatok, akik a korábban bemutatott juttatási lehetőségeket preferálják inkább. Csákics Krisztina

Mennyi tagdíjat fizetnek a dolgozók után? A saját egészségpénztárral rendelkező vállalatok (az előző diagram 3%-os adata) 50-50%-ban válaszoltak úgy, hogy vagy 1000-3000 Ft közt, vagy 3000-10.000 Ft közti tagdíjat fizetnek. Nem volt olyan vállalat, amely 10.000,-nél többet fizetett volna. A diagramon látható, saját egészségpénztárral nem rendelkező, de valamely egészségpénztárnál tag vállalatok több mint fele 3000-5000 Ft között fizet dolgozói után. Kedvező, hogy az egészségpénztárhoz csatlakozott vállalatok 21%-a hajlandó 10.000,- Ft fölötti tagdíjat is befizetni. Csákics Krisztina

Ha az üzleti biztosítókkal kötött egészségbiztosítást vagy bármilyen célú vállalati alap létrehozását nem terhelné Tb és SZJA, vagy ha a díja a költségek terhére elszámolható lenne, a megkérdezett vállalatok 90%-a minden dolgozóra kötne egészségbiztosítást! Csákics Krisztina

Kutatásunk eredménye alapján bizonyított A kutatás összegzése Kutatásunk eredménye alapján bizonyított a vállalatok munkavállalók irányában kialakított felelősségtudata A kormányzat felé meglévő partneri szándéka A kormányzati egészségügyi koncepció iránti fogadókészsége A vállalatok képviselői, a felmérésben részt vevő szervezetek, a Joint Venture Szövetség, az AmCham Hungary és a Menedzserek Országos Szövetsége, a felmérésre alapozott, közösen kialakított álláspontját a következő hozzászólásból ismerhetik meg. Csákics Krisztina

A munkaadók és az egészségügyi kormányzat együttműködésének nyertese: az egészségesen dolgozó ember! A vállalatok képviselői, a felmérésben részt vevő szervezetek, a Joint Venture Szövetség, az AmCham Hungary és a Menedzserek Országos Szövetsége, a felmérésre alapozott, közösen kialakított álláspontját a következő hozzászólásból ismerhetik meg. Csákics Krisztina

Köszönöm a figyelmet. Joint Venture Szövetség www. jointventure Köszönöm a figyelmet! Joint Venture Szövetség www.jointventure.hu Tel: 489 0368 Csákics Krisztina