Ismerkedés a székely ágyúöntő- mester életével Két évszázad Gábor Áronnal- Ismerkedés a székely ágyúöntő- mester életével és munkásságával Készítette a Lenkey Légió Egerben, 2014.áprilisában

A Gábor Áron szülőháza helyén álló ház Berecken Gábor Áron 1814.november 30-án született a háromszéki Berecken. A család a magyar határ közelsége miatt kötelező határőr szolgálatot teljesített, határőr gyalogrendű volt. Már nagyapja városi tanácsos volt, apja a főjegyző lett. Öccse 1848 után polgármester, 1864-től pedig országgyűlési követ.

A 18. században Háromszéken alig volt írástudatlan ember. 1823-ban katonai iskola is kezdett működni Kézdivásárhelyen. Az alsóbb osztályokat Gábor Áron Bereckben végezte. A gimnázium első osztályát a Kézdivásárhely melletti kantai ferencesrendi iskolában járhatta.

A csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium Itt végezte tanulmányait Gábor Áron . 1828-ban vették fel ide Gábor Áront, második osztályba. Somlyón igen jó tanuló volt, de 1831-ben kimaradt az iskolából, mert határőr katonai szolgálatba kellett állnia.

A hatalom igyekezett a határőrségbe besorolt székelységet távol tartani a továbbtanulási lehetőségektől. Havonta négy napon keresztül kiképzést tartottak a gyalogosoknak, ősszel pedig egyhetes hadgyakorlatra kötelezték a székely határőröket. Ezt négy évig ismételték, közben a határt is őrizték és közmunkát is végeztek: utakat, épületeket építettek és karbantartottak, fát hordtak. Gábor Áron, mindezek mellett még tűzérségi gyakorlaton is vett részt Gyulafehérváron oktatták őket a lövegek kezelésére, ezen kívül Pesten és Bécsben is vett részt műszaki előadáson a császári és királyi tüzérezrednél, tüzérségi szakkönyveket is beszerzett, melyek akkor semmisültek meg, amikor 1849. június 25-én Hasford cári altábornagy bevonult Kézdivásárhelyre és feldulatta a műhelyeket és az ágyúöntödét is.

Bod Péter könyvtár - Sepsiszentgyörgy Ebben az épületben ülésezett a háromszéki Honvédelmi Bizottmány, amikor elhangzott a legendás mondat : „ Lesz ágyú! ’’

Tornácos székely házak Kézdivásárhely főterén Tornácos székely házak Kézdivásárhely főterén. Ezek az épületek már Gábor Áron életében is állhattak. „Udvar-utca” bejárata

Gábor Áron ezermester volt. 1845-ben egy vasabroncsokkal összefogott faágyút készített, de volt egy kis rézmozsara is, amivel a lövést gyakorolta. Csinált aratógépet is, amely 12 ember munkáját tudta elvégezni. Környezete különcnek tartotta, elismerést nem kapott .

Gábor Áron rézágyúja a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban. Az 1970 –es években rekvirálták az ágyút , a bukaresti Nemzeti Történeti Múzeumból került vissza Háromszékre 2011 .március 15-én .

Ágyúk készültek Magyarhermányban, Szentkeresztbányán és Kézdivásárhelyen, ahol Thuróczi Mózes rézöntő műhelyében dolgoztak,Gábor Áron útmutatásai alapján, ő is dolgozott itt. 1849-ben felkereste Debrecenben Kossuth Lajost, aki tüzérhadnaggyá nevezte ki, később Bem tábornok őrnaggyá léptette elő.

Gábor Áron által készített hatfontos ágyú Az ágyú készítése „A nagy problémát az adta,hogy mivel fúrógép nem volt, lyukasra kellett az ágyút önteni. Ez úgy történt,hogy karvastagságú rudat faragtak, amelyet agyaggal vontak be. Ezt az agyaggal bevont rudat illesztették a forma közepébe, és öntötték körül az érccel. Így képezték ki általa az ágyú csövét.’’ Gábor Áron által készített hatfontos ágyú

„…egyszerű kisipari eszközeikkel hamar elérték azt, hogy naponta átlag teljes felszerelésével együtt elő tudtak állítani egy ágyút…”

Hatfontos lovas üteg ágyúja honvéd kezelőkkel. Gábor Áront a székelyföldi tüzérség igazgatójává nevezik ki, a puskaport Szacsvay János esztelneki birtokos készítette, Torjáról salétrom, Kovásznáról kén érkezett,JancsóMiklós gyutacsot készített. 125 ágyú készült Háromszéken, 93 Marosszéken, 14 Udvarhelyszéken, 25 Aranyosszéken. Thuróczi Mózes műhelyében 90 ágyút öntöttek. Még a gyermekek is beálltak golyót önteni.

A nyergestetői emlékmű Gál Sándor csíkszentgyörgyi születésű ezredes, ő a háromszéki és csíki önvédelmi harcoknak a lánglelkű vezetője.Egyik társával őnmívelőkört és olvasótársaságot szervezett a hadseregben. Ezért az osztrák hadvezetés két évig tartotta vizsgálati fogságban és fényes tehetsége ellenére sosem vihette hadnagyságnál magasabbra. Kilépett a hadseregből és hazament gazdálkodni és csak a 48-as események mozdították ki ismét falujából, Kossuth megbízása nyomán a honvédség szervezését végezte és a nemzeti őrsereg oktatási szabályzatát dolgozta ki. A nyergestetői emlékmű

A nyergestetői emlékpark. Évszázados az az erdő, áll azóta rendületlen, szabadságharcosok vére lüktet lenn a gyökerekben, mert temető ez az erdő, és kopjafa minden szál fa, itt esett el Gál Sándornak száznál is több katonája. Véres harc volt, a patak is vértől áradt azon reggel. Támadt a cár s a császár hatalmas nagy hadsereggel.   De a védők nem rettentek - alig voltak, ha kétszázan -, álltak, mint a fenyők, a harc rettentő vad viharában. Végül csellel, árulással délre körülvették őket, meg nem adta magát székely, mint a szálfák kettétörtek. Elámult az ellenség is ekkora bátorság láttán, zászlót hajtva temette el a hősöket a hegy hátán. Úgy haltak meg a székelyek, Mind egy szálig, olyan bátran, mint az a görög háromszáz Termopüle szorosában. Nem tud róluk a nagyvilág, hőstettükről nem beszélnek, hírük nem őrzi legenda, dicsőítő harci ének, csak a sírjukon nőtt fenyők, fönn a tetőn, a nyeregben, s azért zöldell az az erdő egész Csíkban a legszebben. ( KÁNYÁDI SÁNDOR: NYERGESTETŐ) A nyergestetői emlékpark.

Lüders tábornok elől a székelyek Csík felé vonultak vissza, Hasdorf cári katonasága megszállta Kézdivásárhelyet és bevonult Brassóba. Július 1-jén a visszatérő székelyek elérték Kököst, visszavonultak Uzon felé. A középhadat Gál Sándor, a tüzérséget Gábor Áron vezeti. A csata júl.2-án kezdődött, Gábor Áron lovon járta az ütegeket. Így találta el egy hatfontos ágyúgolyó. Holtan esett le a lóról. A székelyek közt hamar elterjedt halálának híre, olyan mértékben dühítette fel őket, hogy az Olton túlra verték vissza az oroszokat.

Gábor Áron Sírja Eresztevényben Gábor Áront 1849. július 3-án temették el a Sepsiszentgyörgytől keletre lévő Eresztevényben . A tüzérség fekete posztóval borított dobok tompa dübörgése mellett vonult fel. Amikor a pap a sírnál búcsúztatta, arra vetődött egy cári csapat és észrevette a katonák tömegét . Két ágyúval elkezdték lőni a sír körül állókat . Bár Gaál Sándor nyugalomra intette a tömeget, Semsey százados hamar felállította az oroszok irányába az ágyúkat és tüzet vezényelt …A temetési szertartás ágyúdörgés közben folyt tovább, mire véget ért, a támadó orosz csapat megfutamodott.

Kányádi Sándor: A kökösi hídon Lassított a vonat a kökösi hídon Kányádi Sándor: A kökösi hídon Lassított a vonat a kökösi hídon. Jődögélt mögöttünk szaporán az alkony, poros köpönyegét félvállra hajítva föl is kapaszkodott a hátsó kocsira. Lenn a Feketeügy feketén csillogott, békességes esti harangszót ringatott. Szívem köré apró, fényes tüzek gyúltak: kerestem a parton, kerestem a múltat. Béhunytam a szemem, hátha úgy meglátnám Gábor Áron mestert szürke paripáján. Prázsmár felől szörnyű por és füst kavargott, s dörögtek a hídfőn a székely harangok.