Jézus Krisztus istenségének elfogadása és következményei: „Én vagyok az út, az igazság és az élet!”, Nehéz tétel ez. Mert ha a szemüvegemre mutatok, és azt mondom, hogy ez szemüveg, az kézzelfogható nyilvánvalóság, evidencia. De ha rámutatok egy emberre, és azt mondom, hogy ő Isten, az már nem evidencia. Először is tisztázni kell, hogy mire gondolunk, ha azt mondjuk vagy halljuk, hogy „istenség”. A szó értelmezéséhez az animizmustól a politeizmuson át el kellene jutnunk a monoteizmusig. Mert amikor „isten”-ről beszélünk, akkor az ember istenhitéről, és nem magáról Istenről beszélünk. Istent ugyanis soha senki nem látta úgy, mint egy fizikai tárgyat, személyt. Egy kiváló keresztény teológus (csak arra emlékszem, hogy francia jezsuita és világszerte ismert a XX. században) írta, hogy amikor Istenről beszélünk, jobb lenne, ha hallgatnánk. Jézus sohasem tett ilyen kijelentést: „én vagyok az Isten”. Beszélt az Atyáról, akitől minden származik, és akiben minden fennáll, és azt mondta, hogy „én és az Atya egyek vagyunk”. A következtetés ebből a kijelentésből nem olyan egyszerű, de erre itt nem térek ki. Amikor Jézus bemutatkozik, akkor többek között azt mondja: „Én vagyok az út, az igazság és az élet.” Ha ezt a kijelentését értelmezni akarjuk, akkor össze kell vetni más, hasonló kijelentésekkel. Ilyenekkel: „Aki engem követ, nem jár sötétségben, övé az élet világossága.” (Jn 8,12) – Máté 5:6 „Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele.” - Ján 6:35 „Én vagyok az élet kenyere - felelte Jézus. - Aki hozzám jön, többé nem éhezik, s aki bennem hisz, nem szomjazik soha.” De ezeket a kijelentéseket is értelmezni kell. És még mindig csak az értelemnél, az észnél tartunk, és csak annyit fogunk fel, amennyire a nagyon korlátolt értelem képes rálátni az „istenség”-re. Van egy képességünk, melyet a mai ember nem értékel annyira, mint az értelmet, pedig nagyobb jelentősége van az értelemnél, és ez a HIT. A hit által képes az ember megismerni a Krisztust, és felismerni, hogy „szervesen” őhozzá tartozhatom, hozzá kell tartoznom. Jézustól Krisztusig

Ismerd meg önmagadat! Szókratész (Kr.e.V.század) filozófiai kiindulópontja az "ismerd meg önmagadat" (gnóti seauton) gondolata, hiszen ez vezet ki a tudatlanságból. Az önismeret ugyanis rávezeti az embert a maga tudatlanságára, ugyanakkor vágyat (erósz) ébreszt benne a tudás iránt. Az ember érje be annyival, amennyi megélhetéséhez elég, és fordítsa fennmaradó idejét saját maga és a közösség tökéletesedésére. A mai előadás címe alapján tömény teológia, krisztológia, antropológia és etika. Mi ma gondolkodni akarunk, ez pedig filozófia. Minden ismeret kiindulópontja és háttere az önismeret.

JÓ ÉS ROSSZ ÉLET ÉS HALÁL A Biblia válasza: „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet.” Minden jó, amit megteremt Isten. De honnét van a tapasztalati világban a rossz? A Biblia válasza: A teremtmények között van egy az ember számára titokzatos lény,aki nagyon okos, nagyon ravasz. A Biblia az állatvilágba sorolja, ő a mondák világának kígyója. Ez a teremtmény kísérti meg az embert, hogy azt tegye, amit a Teremtő megtiltott neki. Az ember enged a kísértésnek, és felbomlik a teremtett világ harmóniája, színpadra lép a halál. Ne keressük az Éden-kertet a térképen, ne keressük Ádámot és Évát a történelemben! Ádám és Éva „az ember”. Az Éden-kert az ember belső világa, ahol együtt van múlt, jelen és jövő. Mivel az emberi elme mindent az idő és tér kategóriáiban helyez el ismeretszerzésében, gondolkodásában, ezért időhöz és térhez nem kötődő belső világa is időben és térben jelenik meg számára.

MESSIÁS A jónak le kell győznie a rosszat. Az életnek végérvényesnek kell lennie, tehát a halált le kell győznie. Erre az ember saját erejéből képtelen. Megváltóra, Szabadítóra van szüksége. Ez a szabadító a „messiás”. A messiás, a judaizmusban a Dávidtól származó király, aki majd megszabadítja Izraelt az idegen uralomtól, és helyreállítja régi dicsőségét. A görög Újszövetségben Khrisztosznak fordított szó, amely a Názáreti Jézus kereszténységben elfogadott minősítése és címe lett, jelzi küldetésének fő sajátosságát és funkcióját. Tágabb értelemben a „messiás” kifejezés jelenthet bárkit, aki szabadító, megváltó szerepet tölt be. A „messianisztikus” jelző tágabb összefüggésben olyan hitekre vagy elméletekre vonatkozik, melyek az emberiség vagy a világ helyzetét a történelem után vagy azon kívül megjavíthatónak tartják. (Britannica Hungarica)

Jézus a messiás Azon a vidéken pásztorok tanyáztak kinn a szabadban és éjszaka őrizték a nyájukat. Nagyon megijedtek. De az angyal bátorította őket: „Ne féljetek! Nagy örömet hirdetek nektek és az egész népnek: Ma született az Üdvözítő Dávid városában. Ő a Messiás és az Úr. (Lk 2,8-11) Kezdődik Jézus Krisztusnak, az Isten Fiának evangéliuma. (Mk 1,1) Jézus Krisztus nemzetségtáblája, aki Ábrahám fiának Dávidnak volt a fia. (Mt 1,1) Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő volt kezdetben Istennél. Minden Ő általa lett, és nélküle semmi sem lett, Ami lett. Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága… Az igazi világosság, Mely minden embert megvilágosít, a világba jött. A világban volt, A világ ő általa lett, Mégsem ismerte őt fel a világ. Mindannak azonban, aki befogadta, Hatalmat adott, hogy Isten fiává legyen, annak aki hisz őbenne… Az Ige testté lett, és közöttünk lakott. Láttuk dicsőségét, az Atya egyszülöttének dicsőségét, akit kegyelem és igazság tölt be. A fenti két oszlopban leírtak ugyanarról a személyről szólnak, és mennyire különböznek. Az első oszlopban az Ige már gyermekként, emberként jelenik meg a földön, a másik oszlopban pedig arról van szó, hogy honnét jön, és hol a hazája. Nekünk is van születésünk előtti történetünk, hazánk.

Isten országának fogalma „Isten országa nem jön el szembetűnő módon. Nem lehet azt mondani: Nézd, itt van vagy amott. Isten országa köztetek van.” A görög nyelvben az „entosz” jelentése: belül, között. Első kérdés: Mit jelent ez: „Isten országa köztetek (bennetek) van”?

Isten igéje (szava) olyan, mint a növényi mag. Kiment a magvető vetni. Amint vetett, némely szem az útfélre esett. Odaszálltak a madarak és fölcsipegették. Némely meg köves helyre esett, ahol nem volt elég földje. Csakhamar kikelt, mert nem jutott mélyen a földbe. Amikor a nap magasabbra hágott, megperzselődött és gyökér híján elszáradt. Némely pedig tövisek közé hullott. Amint a tövisek felnőttek, elfojtották és nem hozott termést. Ezt a példabeszédet Jézus kifejtette, megmagyarázta tanítványainak. Feltételezem, hogy a jelenlévők ismerik is ezt a magyarázatot.

Isten országa hasonlatokban A magvető példázata A magvető az igét veti. Az útfélre esők azok, akiknek szívébe hull ugyan az ige, de amint meghallgatták, azonnal ott terem a sátán és kiveszi a szívükből. Kinek a lelke (szíve) olyan, mint az út széle. Itt nem országútra, hanem inkább dűlőútra kell gondolni. A megművelt talajhoz képest milyen a dűlőút? Száraz, kemény, letaposott.

A köves talaj Isten igéje számára Némely meg köves helyre esett, ahol nem volt elég földje. Csakhamar kikelt, mert nem jutott mélyen a földbe. Amikor a nap magasabbra hágott, megperzselődött és gyökér híján elszáradt Kinek a lelke (szíve) köves talaj?

A tövisek közé hullott mag Némely pedig tövisek közé hullott. Amint a tövisek felnőttek, elfojtották és nem hozott termést. Egy külön előadás témájául kínálkozik ez a hasonlat. Mennyi a gyom, melyek között az igaz embernek meg kell őriznie emberségét!

A jó talaj Isten igéje számára A többi pedig jó földbe hullott, kikelt, felnőtt és hamincszoros, hatvanszoros, sőt százszoros termést hozott. Bennem, jó talajt talál Isten igéje? Ha igen, milyen jelei vannak ennek?

Isten országa hasonlít a mustármaghoz Aztán így szólt: „Mihez hasonlít az Isten országa? Mihez is hasonlítsam? Hasonlít a mustármaghoz, amelyet fog az ember és kertjébe vet. Az felnő és akkora fává lesz, hogy ágai közt fészket rakhatnak az ég madarai.” Az Isten Országáról mondott hasonlatok közül ez a mustármagról és kovászról szóló adja e legtöbb gondolatot, illetve legjobban felnyitja szemünket a titok meglátására. Ne feledjük el, hogy Isten Országa bennünk van, bennem van. Érzékelem-e, hogy bontakozik és növekszik?

Isten országa hasonlít a kovászhoz Majd tovább folytatta: „Mihez hasonlítsam az Isten országát? Hasonlít a kovászhoz, amelyet fog az asszony és három véka lisztbe vegyít úgy, hogy az egész megkovászosodik.” A kovász úgy van jelen, hogy eltűnik, miközben átalakítja a tésztát. Isten és az ő igéje is így van jelen a világban.

Jézus csodái A századoshoz pedig így szólt Jézus: „Menj, legyen úgy, amint hitted.” A szolga már abban az órában meggyógyult A hit ereje.

A hit ereje csodát tesz Amikor Jerikóhoz közeledett, egy vak koldus ült az útfélen. Amint hallotta, hogy sok ember vonul arra, megkérdezte, mi történik. Mondták neki, hogy a názáreti Jézus megy arra. Erre kiáltozni kezdett: „Jézus, Dávid fia, könyörülj rajtam!” Az elvonulók csitították, hogy hallgasson, de ő annál jobban kiabált: „Dávid fia, könyörülj rajtam!” Jézus megállt és szólt, hogy vezessék hozzá. Mikor odaért, megkérdezte: „Mit akarsz tőlem?” „Uram, kérte, hogy lássak.” Jézus így szólt hozzá: „Láss! Hited meggyógyított téged.” Hited meggyógyít téged is!

Jézus szenvedése Ezután a helytartó katonái bevitték Jézust a helytartóságra és köréje gyűjtötték az egész csapatot. Levetkőztették és bíborszínű köpenyt vetettek rá. Majd tövisből koronát fontak, fejére tették és nádszálat adtak jobb kezébe. Aztán térdet hajtva előtte így gúnyolták: Miután így csúfot űztek belőle, levették róla a köpenyt és saját ruháit adták rá. Azután elvezették, hogy keresztre feszítsék. A szenvedés a legnagyobb misztérium a világban, az egyes ember életében, Krisztus életében is. Kimeríthetetlen mélységű.

Jézus halála Kilenc óra tájban Jézus hangosan fölkiáltott: „Éli, Éli, lámmá szábáktáni? vagyis: én Istenem, én Istenem! miért hagytál el engem?” Erre Jézus ismét hangosan felkiáltott és kilehelte a lelkét. …A százados és a többiek is, akik Jézust őrizték, a földrengés és a történtek hallatára igen megijedtek: „Ez valóban az Isten Fia volt”, mondták. A szenvedésnél csak a halál nagyobb misztérium.

Jézus feltámadása Az angyal így szólt az asszonyokhoz: „Ne féljetek! Tudom, Jézust keresitek, akit keresztre feszítettek. Nincs itt. Föltámadt, amint megmondta. A halálnál is van nagyobb misztérium, és ez a feltámadás, az új élet, mely először Krisztusban jelent meg.

Küldetés A tizenegy tanítvány elment Galileába arra a helyre, ahova Jézus rendelte őket. Amint meglátták, leborultak előtte, bár néhányan előzőleg kételkedtek. Jézus hozzájuk lépett és így szólt: „Én kaptam minden hatalmat mennyben és földön. Menjetek tehát, tegyetek tanítványommá minden népet, kereszteljétek meg őket az Atya és Fiú és Szentlélek nevében, és tanítsátok őket mindannak megtartására, amit parancsoltam nektek. Íme én veletek vagyok a világ végéig.” Harmadik kérdés: Hogyan értelmezzük Jézus szavait: „Menjetek tehát, tegyetek tanítványommá minden népet, kereszteljétek meg őket az Atya és Fiú és Szentlélek nevében, és tanítsátok őket mindannak megtartására, amit parancsoltam nektek:”

Krisztus jelenléte a világban Ha aztán elmentem és helyet készítettem már, ismét eljövök, és magammal viszlek titeket, hogy ti is ott legyetek, ahol én vagyok Hiszen ismeritek az utat oda, ahová megyek.” „Uram, jegyezte meg Tamás, nem tudjuk hová mész, hogyan ismerhetnénk az utat?” Jézus így szólt: „Én vagyok az út, az igazság és élet. Senki sem jut az Atyához, csak énáltalam. Hová megy Krisztus halálát követően és honnan tér majd vissza? Ez a kérdés ránk is vonatkozik: hová megyünk, ha meghalunk?

Krisztus a világ világossága Máskor így beszélt Jézus: „Én vagyok a világ világossága. Aki engem követ, nem jár sötétben, hanem övé lesz az élet világossága.” Ez a világosság, belső világosság. Ha nincs jelen az emberben, akkor az ember vak, bár szemei épek és látnak. Lát, de csak az anyagi világ káprázatát látja.