A környezeti igazság koncepciója és kapcsolata a vízzel István Szentistványi György Málovics

Vázlat A környezeti igazságosság koncepciója A környezeti igazságosság rétegei a Dél-alföldi Régióban a vízből kiindulva A hozzáférés hiánya – alapvető igények A hozzáférésen túl: elérhetőség Az elérhetőség „magasabb” szintjei helyi szinten helyi erőforrásból

A környezeti igazságosság koncepciója

1. A környezeti igazságosság koncepciója (folyt.) Hasonlóságok az Új Ökológiai Paradigma (ÚÖP) és a Környezeti Igazságossági Paradigma (KIP) közt: fejlődés hagyományos, nagyléptékű módjának megkérdőjelezése, a természet instrumentális kezelésének és a technooptimizmusnak a megkérdőjelezése, gazdasági növekedés helyett az életminőség javítása, a kapitalista gazdasági társadalmi berendezkedés radikális átalakításának szükségességének hangsúlyozása, a képviseleti demokrácia politikai jelenlegi struktúrájának megkérdőjelezése - nagy hangsúly a társadalmi részvételen, és a vállalat-közösség kapcsolatok kritikus szemlélete.

1. A környezeti igazságosság koncepciója (folyt.) Különbségek az Új Ökológiai Paradigma és a Környezeti Igazságossági Paradigma közt: vallási intézmények, nemzedéken belüli igazságosság, környezeti jogok, autonómiára, kulturális sokféleségre és a dolgozók jogai, militarizmus, népességnövekedés, vállalat-közösség kapcsolatok, munkajogok, munkahelyi biztonság és egészség. A környezet kifejezésnek az értelmezése (KI) a környezet összetartozó helyek készlete, ahol élünk, dolgozunk, tanulunk és játszunk. Mindazon helyek, ahol a termelő, építő és reproduktív emberi tevékenység végbemegy, amely az ahol történik dimenziót összekapcsolja a ki csinálhatja (ki használhatja a területet) és a milyen feltételek mellett kérdésekkel.

1. A környezeti igazságosság koncepciója (folyt.) Azaz: a KIP nem a NEP Kuhn-i értelemben vett leváltása, hanem annak radikális továbbgondolása, amely egyrészt épít a NEP alapvető elveire, ugyanakkor szignifikánsan különbözik attól a környezet és a társadalmi egyenlőtlenségek viszonyának megítélésében. Mivel a NEP e kapcsolatot nem vizsgálja (vagy nem ismeri fel), annak társadalmi igazságossági aspektusa nagyon gyenge, egyesek szerint nem létezik.

2. A környezeti igazságosság rétegei a Dél-alföldi Régióban a vízből kiindulva 2.1. A hozzáférés hiánya – alapvető igények A vízhez kapcsolódó alapvető igények: Ivóvíz, szerény háztartási igények Tisztálkodás és higiéniai szükségletek Szennyvíz és csatornázás Önfenntartó gazdálkodáshoz szükséges víz

2. A környezeti igazságosság rétegei a Dél-alföldi Régióban a vízből kiindulva 2.1. A hozzáférés hiánya – alapvető igények - hajléktalan emberek A szegedi hajléktalan petícióból: Jelenleg a magyar állam sajnos nem garantálja minden állampolgára számára a lakhatáshoz és a munkához való jogot. Az Alkotmány ugyanakkor elismeri a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez (70/D. § (1)) valamint az emberi méltósághoz (54. § (1) ) való jogát mindenkinek. (Magyarország ezen kívül részese a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának, amely garantálja a lakhatáshoz és az egészséghez való jogot.) Ezeket viszont súlyosan sérti, ha valakinek (illetve valamely társadalmi csoportnak) nincs tényleges lehetősége a tisztálkodásra, illetve mindennapi (higiéniai) szükségleteinek kulturált elvégzésére – anélkül, hogy közben különféle retorzióktól (fizikai bántalmazástól) vagy kitiltástól kellene tartania.

2. A környezeti igazságosság rétegei a Dél-alföldi Régióban a vízből kiindulva (folyt.) 2.2. A hozzáférésen túl: elérhetőség „The right to water concerns access to drinking water and to sanitation at an affordable price. It is not enough to be able to procure drinking water, the cost of doing so must not be disproportionately high in comparison with a person’s resources.” Coalition Eau

USUAL AFFORDABILITY INDEX Median HH Poor ______________________ Industrialized 1% 2.5% countries Developing 2.5% 7.5%

2.2. A hozzáférésen túl: elérhetőség (folyt.) Az ivóvízminőség-javító programról Érintett települések   Az ivóvíz-minőségi problémák által leginkább érintett területek Magyarországon a Dél-alföldi régió (kb. 1,2 millió lakos), az Észak-alföldi régió (kb. 600 ezer lakos) és a Dél-dunántúli régió (kb. 260 ezer lakos). A Dél-alföldi régióban az érintett települések száma 217 a 201/2001. (X. 25) hatályos Korm. rendelet szerint.

A tervezett dél-alföldi társulások

2. A környezeti igazságosság rétegei a Dél-alföldi Régióban a vízből kiindulva 2.3. Az elérhetőség „magasabb” szintjei helyi szinten helyi erőforrásból A helyi erőforrásokra alapuló szolgáltatások elérhetőségének „magasabb” szintjei: a víz, mint egyéb szolgáltatások forrása Szegeden

Esettanulmány: a vízhez kapcsolódó szolgáltatások Szegeden Problem: continuously narrowing recreational (?) opportunities in regard to local water resources among the local residents in Szeged

Esettanulmány: a vízhez kapcsolódó szolgáltatások Szegeden

Esettanulmány: a vízhez kapcsolódó szolgáltatások Szegeden From Ligetfürdő (Park-bath) and Partfürdő (Bank-bath): Napfényfürdő Aquapolis (Sunlight-bath Aquapolis) Natural resource at stake: thermal water Services: from basic/modest recreational services (thermal water of good health effects and basic swimming opportunities) of long local tradition to „exlusive” welness services From public to private Who uses the „place” and services? change in prices (from 1000 HUF to 4000 HUF) change in market segments (tourists) Change in audience (from local residents - often economically underprivileged - to tourists - often economically privileged) No other possibilities for local residents to use the benefits of the local natural resource

Esettanulmány: a vízhez kapcsolódó szolgáltatások Szegeden Paralely: change in the bathing opportunities at the banks of the Tisza Lapos, Fóka and Sárga: about 500 meters of free beaches at the banks of the Tisza One beach of 41 meters

Water Justice A vízhez való igazságos hozzáférés A globális kontextusról röviden A vízzel kapcsolatos környezeti igazságtalanságok Szegeden és környékén (3 példa)

Une seule planete/ One planet only A természeti erőforrások igazságos és fenntartható használata Résztvevők/ partnerek: - franciák (CRID, etc.) belgák (CNCD) szlovákok (erko, Spirala) magyarok (Védegylet) déli partnerek (Szenegál, Kongó, Elefántcsontpart)

Development/ Post-development „A fejlődés alternatíváját könnyebben elutasítják azok, akik 1949. január 10-én már felnőttek voltak. E szó mai jelentésével legtöbben ezen a napon találkoztunk először, amikor Truman elnök bejelentette Negyedik Programját. (Az Egyesült Államok akkor ad gazdasági segítséget a fejlődő országoknak, ha azok megkönnyítik a magántőke behatolását.” (Ivan Illich – Laikusok forradalma) Nemzetközi fejlesztés/ nemzetközi szolidaritás Arturo Escobar és az anti-postdevelopment kritikája

Néhány példa (az Altermondes különszámából kiindulva) A klímaváltozás és a természeti erőforrások (climate justice és water justice) összefüggéseire: Bolívia és a gleccserek vízkészletei (Mt. Illimani) A közel-keleti vízkonfliktusok különféle értelmezései (izraeli, arab) A víz, mint élelmiszer-forrás: halászat Afrika partjainál (Szenegál, Szomália)

A hazai megközelítés Védegylet szegedi csoport DE (EaD)/ GE kritikája is (É-D, Ny-K, F-f) (kritikai/ transzformatív pedagógiai megközelítés) a hagyományos dichotómiák elutasítása, illetve egyidejű működésbe hozása (centrum/ periféria, fent/ lent, stb.) Irodalmi/ filmes példák (Versailles, Welcome)

Néhány példa: Az izraeli-arab vízkonfliktus megértéséhez (elsivatagosodás – Homokhátság; tiszaszigeti, újszentiváni fejlesztési tervek) A multik globális térnyeréséhez, privilegizált helyzetének értelmezéséhez (Chile Water Report 2010 – Veolia/ Suez hazai jelenléte, szerződéskötései – Dunántúli Regionális Vízmű Zrt./ MAL Zrt.)

2. Szeged és környéke Magyarország helyzete a rendszerváltás előtt és után (~1960-2010) Míg nyugaton a polgári és a politikai jogokra helyezték a hangsúlyt, addig keleten a gazdasági és szociális (valamint a kulturális) jogokra. (W. Sachs) De hová lettek a létfenntartási jogok (subsistence rights) azóta?

2.1 A városi hajléktalanok és a vízhez való hozzáférés

2.2 Ivóvízhelyzet és vízszolgáltatás a nagyvárosokban (Szeged)

2.3 A dél-alföldi ivóvízminőség-javító program anomáliái