A magyar őstörténet kutatói Történészek, nyelvészek, keletkutatók Magyar őstörténet, 2018/2019, 2. félév

Pray György (1723–1801) 18. sz.: a tudományos történetírás kezdete Jezsuita, majd királyi történetíró A Halotti beszéd fölfedezője Magyar szentek életrajza, egyházi történetírás Őstörténete: Annales veteres Hunnorum, Avarorum et Hungarorum (A hunok, avarok és magyarok régi története), Bécs, 1761. Halad a korral: a finnugorok is hunok – Dissertationes historico-criticae in Annales veterum Hunnorum (Történetkritikai tanulmányok a régi hunok históriájáról), Bécs, 1774.

Katona István (1732–1811) Jezsuita, majd a rend feloszlatása után a kalocsai főegyházmegyei könyvtár vezetője A kalocsai érsekség története Historia Critica – 41 kötet a magyar történelemről a hun–magyar rokonság alapján Először a 9-10. századi fejedelmeket tárgyalja, majd az Árpád-kort A dinasztia elnevezése tőle származik: Árpád-ház

Kőrösi csoma Sándor (1784–1842) A magyar őshaza felkutatására indult a belső-mongóliai ujgurokhoz. A Himaláján nem tudott átkelni, Tibetben maradván a tibetológia megalapítója lett. 1820-ban indult nagy útjára, de a tibeti nyelv és kultúra tanulmányozása évtizedekre lekötötte erejét. 1842-ben Tibetből tovább indult az általa vélt magyar őshaza felé. Útközben megbetegedett és maláriában elhunyt. Őstörténeti nézeteit csak leveleiből ismerjük. Úgy tűnik, hogy a hun–magyar rokonság híve volt.

Jerney János (1800–1855) Jogot és bölcsészetet tanult, a pesti egyetemen nagy hatással volt rá Horvát István Feltámad őstörténeti érdeklődése: 1822–1825 között Bécsben tanult keleti nyelveket és irodalmat 1825 – Vizsgálódások a régi kún nemzet nyelvéről 1829 – Világosítás, Ásiában a Kaukaszus hegyén lakozó avarok és kúnságiak nyelvének magyartalansága eránt; a kaukaszusi népek rövid által-nézésével 1844–1845 között expedícióra indult, Levédia és Etelköz magyar emlékeinek kutatására. Felkereste Besszarábiát, a Fekete- és az Azovi-tenger mellékét, a Krím-félszigetet és a Don mellékét. Járt a moldvai csángóknál is, akiket az Etelközben maradt magyarok leszármazottainak tekintett. Jerney János keleti utazása a magyarok őshelyeinek kinyomozása végett 1844 és 1845, I–II. Pest, 1851.

Vámbéry ármin (1832–1913) Rendkívüli nyelvtehetség volt 1857-ben Isztambulba utazott, török–német, német–török szótárt írt 1861–1864 között Belső-Ázsiában járt az akadémia támogatásával 1869-ben tanulmányt publikált arról, hogy a magyar nyelv másodlagosan török eredetű A magyar turkológia megalapítója, egyetemi tanár 1882 – A magyarok eredete 1895 – A magyarság keletkezése és gyarapodása 1914 – A magyarság bölcsőjénél

Pauler gyula (1841–1903) Jogi tanulmányokat végzett, majd érdeklődése a történelem felé fordult Tanulmányutak külföldi levéltárakba 1875 – Az Országos Levéltár működési rendjének kialakítója, az első főlevéltárnok A honfoglalás 895-ben volt A magyar őstörténet Anonymus alapján – a honfoglalás előtti vándorlás rövid ideig tartott 1893 – A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt 1900 – A magyar honfoglalás kútfői (Szilágyi Sándorral közösen)

Marczali Henrik(1856–1940) Az Árpád-kor és az újkori magyar történelem kutatója Az „ugor–török háborúban” Vámbéry támogatója A budapesti egyetemen az Árpád-kori magyar történelem tanára 1901 – A magyar történet kútfőinek kézikönyve

Gombocz Zoltán (1877–1935) Sokoldalú nyelvész, kutatási területei: fonetika, történeti nyelvészet, altajisztika A kolozsvári egyetemen tanít, majd a budapesti egyetemen a történeti nyelvészet tanára Más nyelvtörténészekhez hasonlóan erős történeti érdeklődés is jellemzi 1908 – Honfoglalás előtti török jövevényszavaink 1915 – Árpád-kori török személyneveink 1918 – A magyar őshaza és a nemzeti hagyomány

Hóman Bálint (1885–1951) A középkori magyar történelem kutatója, numizmata A Szekfű Gyulával együtt írt ötkötetes Magyarország történetében ő írta az 1458-ig tartó részt 1932–1942 között miniszter Háborús bűnökért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Őstörténeti vonatkozású kisebb művei: 1920: A magyarság megtelepülése 1920: A székelyek eredete 1925: A magyar hun hagyomány és hun monda 1985-ben jelent meg Ősemberek – ősmagyarok című munkája (hagyaték, hamisítvány?) Atlantában, amelyben javasolja a magyar szavak eredetének vizsgálata során a sumer és hatti nyelvű adatok figyelembe vételét is

Németh gyula (1890–1976) A török nyelvek és a magyar őstörténet előadója és kutatója a budapesti egyetemen A tudománytalan irányba fordult Turáni Társaság helyett a tudományos kutatás támogatása és művelése céljából megalapítja a Kőrösi Csoma Társaságot Fő műve A honfoglaló magyarság kialakulása. 1. kiadás: 1930, hátrahagyott kézirata, jegyzetei alapján 1991-ben Berta Árpád közzétette a mű bővített és átdolgozott kiadását. 1932 – A nagyszentmiklósi kincs feliratai 1934 – A magyar rovásírás 1940 – Tanulmányai az Attila és hunjai című kötetben: A hunok nyelve, Hunok és magyarok Gyűjteményes kötete (1990): Törökök és magyarok 1-2.

Moravcsik gyula (1892–1972) Az egyetem elvégzése után először gimnáziumi tanárként dolgozik 1923-tól az Eötvös József Collegium tanára, 1924-től egyetemi tanár a Pázmány Péter Tudomány-egyetemen, 1950-től az ELTE egyetemi tanára A bizánci történelem kutatója, a magyar őstörténet és a magyar középkor bizánci forrásainak feldolgozója Magyar őstörténeti vonatkozású művei: 1926: Álmos neve Konstantinos Porphyrogennetosnál 1930: Az onogurok történetéhez 1931: Árpád 894. évi vezértársának neve 1934: A magyar történet bizánci forrásai 1951: Bölcs Leó taktikája mint magyar történeti forrás 1957: Bizánci krónikák a honfoglalás előtti magyarságról 1949: Konstantinos Porphyrogennetos: De administrando imperio

Ligeti Lajos (1902–1987) Budapesti egyetemi tanulmányai után három évet töltött Párizsban, ahol mongolisztikát, tibetológiát és sinológiát tanult Kutatóútjai: 1928–1930, Belső-Mongólia 1936–1937, Afganisztán 1940, Japán Több intézet és egyetemi tanszék vezetője Művei: 1934: Sárga Istenek, sárga emberek. Egy év Belső-Mongólia lámakolostoraiban Tanulmányai az Attila és hunjai (1940) kötetben: Attila hunjainak eredete, Ázsiai hunok Fő műve: A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban (1986) Gyűjteményes kötete (1977): A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van 1-2.

Czeglédy Károly(1914–1996) A sémi nyelvekkel foglalkozott, a Sémi Filológiai és Arab Tanszék vezetője volt az ELTE-n. A keleti források tanulmányozása vezette a magyar őstörténet kutatása felé A sztyeppe történetének kiemelkedő kutatója volt 1954: IV-IX. századi népmozgalmak a steppén 1969: Nomád népek vándorlása Napkelettől Napnyugatig 1977: A Magyar őstörténeti tanulmányok társszerkesztője 1981: Ogurok és türkök Kazáriában Gyűjteményes kötete (1985): Magyar őstörténeti tanulmányok (nem azonos az 1977-ben megjelent kötettel)

györffy György (1917–2000) Az 1950-es évek elejétől az MTA Történettudományi Intézetében dolgozott A magyar őstörténettel, az Árpád-kor történetével, történeti földrajzzal és keletkutatással foglalkozott Forrásközlései: 1963–1998: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I–IV. (nem fejezte be) 1965: Napkelet felfedezése.  Julianus, Plano Carpini és Rubruk útijelentései 1975: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Kortársak és krónikások híradásai (2., bővített kiadás) 1992: Diplomata Hungariae antiquissima; In aedibus Academiae Scientiarum Hungaricae Budapestini MCMXCII 1997: Chartae antiquissimae Hungariae/Árpád-kori oklevelek Tanulmánykötetei: 1959: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. A nemzetségtől a vármegyéig, a törzstől az országig. Kurszán és Kurszán vára. 1990: A magyarság keleti elemei 1993: Krónikáink és a magyar őstörténet Szintézis: István király és műve. Bp. 2000 (3., bővített és javított kiadás)

benkő Loránd(1921–2011) A magyar nyelvtörténet kutatója, erős történelmi érdeklődéssel Élete nagy részében fő munkahelye az ELTE volt, de mellékesen a Nyelvtudományi Intézetben is dolgozott Nyelvészeti folyóiratok szerkesztője Az Árpád-kor nyelvi emlékeit kutatta: 1980: Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei 1990: Adalékok a székelyek korai történetéhez. Új Erdélyi Múzeum III-2.  2002: Az ómagyar nyelv tanúságtétele 2009: A Szovárd-kérdés

bartha Antal (1927–1999) Egyetemi tanulmányait Oxfordban kezdte, majd Kazanyban fejezte be. A Magyar Nemzeti Múzeumban kezdett dolgozni, majd az MTA Történettudományi Intézetébe került. Utolsó munkahelye az MTA Néprajzi Kutatócsoportja volt. Tudományos pályája nagy részén a magyar őstörténettel foglakozott. Nyugalomba vonulása után a finnugor népek történetét kezdte kutatni. Művei: 1968: A IX–X. századi magyar társadalom 1988: A magyar nép őstörténete

Szűcs Jenő (1928–1988) Tudományos pályáját a Magyar Országos Levéltárban kezdte, középkori magyar történelemmel foglalkozott. Később az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa lett A magyar őstörténetkutatásban alapvető jelentőségű a: Gentilizmus. A barbár etnikai tudat kérdése című disszertációja – megjelent a Nemzet és történelem című tanulmánykötetben (1977). Kéziratos hagyatékából kiadásra került: A magyar nemzeti tudat kialakulása. Két tanulmány a kérdés előtörténetéből (1992, 1997)

Róna-Tas András 1931– Orientalista – a tibeti, a mongol és a csuvas nyelv kutatója A magyar őstörténet kutatója A Don-kubáni őshaza elméletének kidolgozója A magyar nyelv régi török jövevényszavaiból kiindulva rekonstruálta a „nyugati ótörök nyelv” hangállományát, összeállította a magyar nyelv régi török jövevényszavainak szótárát (Bertha Árpáddal együtt) Magyar őstörténeti vonatkozású művei: A magyarság korai története (Szeged, 1995.) A honfoglaló magyar nép (Bp. 1996.) Róna-Tas András – Berta Árpád: West old Turkic. Turkic loanwords in Hungarian, 1-2. Wiesbaden, 2011.

Kristó gyula (1939–2004) Györffy György mellett a magyar őstörténet és az Árpád-kor kutatásának másik kiemelkedő alakja A szegedi József Attila Tudományegyetem oktatója, tanszékvezetője volt Forrásközlései: 1973–1974: Adatok „korai” helyneveink ismeretéhez I-II. (társszerző) 1990–1996: Anjou-kori oklevéltár I-IV. 1995: A honfoglalás korának írott forrásai (szerkesztő) Őstörténeti vonatkozású tanulmánykötetei, monográfiái: 1980: Levedi törzsszövetségétől Szent István államáig 1993: A Kárpát-medence és a magyarság régmúltja 1993: Honfoglaló fejedelmek: Árpád és Kurszán 1995: A magyar állam megszületése 1996: Magyar honfoglalás – honfoglaló magyarok 1997: A magyar nemzet megszületése 2005: A székelyek eredete A Korai magyar történeti lexikon (1994) főszerkesztője

Vásáry István (1945–) Az MTA Altajisztikai Kutatócsoportjában kezdte tudományos pályafutását Később az ELTE BTK Török Filológiai Tanszékén dolgozott Tudományos pályáját kétszer szakította meg, előbb Törökországban volt főkonzul, majd nagykövet, később pedig Iránban nagykövet Turkológiai érdeklődése vezette el magyar őstörténeti problémák tanulmányozása felé is jelenleg az MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoportjának vezetője Az eurázsiai sztyeppe történetének alapvető feldolgozása: 1993: A régi Belső-Ázsia története (2. kiadás: 2003) Válogatás magyar őstörténeti tanulmányaiból: 2008: Magyar őshazák és magyar őstörténészek

Tóth Sándor László (1954–) A szegedi egyetem oktatója, fő kutatási területe a magyar őstörténet a tizenöt éves háború (1591–1606) történetével is foglalkozik Összefoglaló műve: 2015: A magyar törzsszövetség politikai életrajza Korábbi kötetei: 1998: Levediától a Kárpát-medencéig 2010: A honfoglalástól az államalapításig Tanulmányaiból: 1984: Kabarok (kavarok) a IX. századi magyar törzsszövetségben. Századok 118(1): 92–113. 1988: Az etelközi magyar-besenyő háború. Századok 122(4): 541–576. 2013: A 9–10. századi magyarság politikai szervezete bizánci szemszögből. Acta Universitatis Szegediensis: Acta Juridica et Politica 75: 679–690.

Zimonyi István (1956–) Turkológus, a Szegedi Tudományegyetem Altajisztikai Tanszékének vezetője Kutatási területei: A volgai bulgárok története A magyar őstörténet arab és perzsa forrásai Kmoskó Mihály hagyatékának feldolgozója: 1997: Mohamedán írók a steppe népeiről. Földrajzi irodalom I/1 2000: Mohamedán írók a steppe népeiről. Földrajzi irodalom I/2 2007: Mohamedán írók a steppe népeiről. Földrajzi irodalom I/3 2004: Szír írók a steppe népeiről Könyvei: 1990: The Origins of the Volga Bulghars 2005: Muszlim források a honfoglalás előtti magyarokról: a Gayhani-hagyomány magyar fejezete 2012: Középkori nomádok - korai magyarok (tanulmánygyűjtemény) 2014: A magyarság korai történetének sarokpontjai: Elméletek az újabb irodalom tükrében