Az Aranybulla mozgalom és a magyar rendiség kialakulása
II.András /Endre/ (1205-35)
II. András uralkodása - a földbirtokok eladományozása belső viszály Imre (1196-1204)↔András →a királyi földek nagyarányú csökkenése hadjáratai (cél: támogatók szerzése) →a nagy adományok miatt a királyi haderő gyengül (1217 keresztes hadjárat, Halics felé, kunok ellen) felesége: Gertrúd és családja ajándékai (1213 Bánk bán, Péter ispán merénylete ↔ Gertrúd) Katona József: Bánk bán → Erkel Ferenc (opera)
A birtokadományozások következményei A királyi hatalom gyengül, a főurak erősöd. a királyi vármegyerendszer válsága A különféle hadjáratok folytatódnak kieső bevételeket pótlására: → regálék növelése (adók, vámok-révek növelése) → rontja a pénzt (a kamara haszna növelése miatt) → a pénzváltás jövedelmét bérbe adja (zsidók)
A társadalmi változások az Árpád-korban A társadalmi változások ábrája XI. század XIII. eleje XIII. vége XV. század előkelők nemesek bárók vitézek serviensek várjobbágyok közrendűek polgárok hospesek jobbágyok rabszolgák
1222: Az Aranybulla bulla: függőpecsétes oklevél A birtokadományok miatt veszélybe került réteg éri el serviensek:”király szolgái”, /várjobbágyok:várkatonaság Főbb pontjai: (31 törvénycikk) Adómentesség a servienseknek A egész vármegyét tilos adományozni Ellenállási záradék (király ellen való fellépés) Bírói ítélet nélkül elítélni tilos Csak az ország védelmére köteles hadba vonulni
AZ ARANYBULLA
„az oklevél szabad kezet ad, az Istvántól nyert kiváltságosoknak” Az aranybulla „az oklevél szabad kezet ad, az Istvántól nyert kiváltságosoknak” Főbb jogaik: (a szabadságjogok megerősítése) Adómentesség Hadmentesség Ítélkezés Ellenállás 1231 Az Aranybulla megújítása » bővült az egyház bírói szerepe és ellenállási joga /csak a mindenkori esztergomi érsek léphet fel (+tized)/
Az egységes nemesség létrejötte 1222: serviensek, várjobbágyok, bárók kiadatják az Aranybullát: megfogalmazódik az adómentesség 1232: Kehidai oklevél: a serviensek jogot kapnak helyi szinten érdekeik közös védelmére: a megye keretein belül (nemesi vármegye kezdete) 1267: IV. Béla a tatárjárás után már nemesnek nevezi a servienseket is 1351: Nagy Lajos kimondja az egy, és ugyanazon nemesi szabadság elvét
A nemesi szabadság tényezői Nincs különbség vagyon vagy földbirtok alapján Nemes nem adózik Nemes a kardjával adózik: védi a hazát, ha támadnak Királyhoz fellebezhet peres ügyeiben Nemesnek lehet földbirtoka Vármegyében választhat és választható Törvényes ítélet nélkül nem lehet bezárni
A társadalmi változások az Árpád-korban A társadalmi változások ábrája XI. század XIII. eleje XIII. vége XV. század előkelők nemesek bárók vitézek serviensek várjobbágyok közrendűek polgárok hospesek jobbágyok rabszolgák