HÍRES MAGYAR MATEMATIKUSOK

Bolyai Farkas (1775-1856) Sokoldalú tudós, a matematikán kívül más tudományterületekkel illetve művészetekkel is foglalkozott. A nemeuklideszi geometriák előfutáraként tartják számon. Több mint fél évszázadig dolgozott a marosvásárhelyi református kollégium matematika-fizika- és kémiaprofesszoraként. Sokat tett a korszerű természettudományos ismeretek elterjesztéséért. Leghíresebb tanítványa saját fia, Bolyai János volt. Fő matematikai műve a Tentamen, amelynek két kötete 1832–33-ban jelent meg. Ebben igyekszik axiomatikus alapokra helyezni és rendszerbe foglalni az aritmetikát és geometriát. A bevezető részben használt fogalmai a halmazelmélet első kezdeményének tekinthetők.

Bolyai János (1802-1860) 1820 és 1823 között dolgozta ki és írta meg korszakalkotó felfedezését: a nemeuklideszi geometriát, amelyet abszolút, illetve hiperbolikus geometriának neveztek kortársai. Ő maga így fogalmazta meg felfedezését, melyet apjának (Bolyai Farkasnak) írt egy levelében: „semmiből egy új, más világot teremtettem” Tudományos felfedezése végül 1832-ben Appendix címen apja Tentamen-je első kötetének függelékeként jelent meg, melyet francia és német nyelvre fordítottak le. A komplex számok, a számelmélet, illetve az algebrai egyenletek témakörében folytatott kutatásai is figyelemre méltóak.

Családi körzőkészlet a marosvásárhelyi Bolyai-múzeumban Bolyai János szülőháza Kolozsvárott Bolyai János szobra a kolozsvári egyetem Farkas utcai épületének belső udvarán A két Bolyai szobra Marosvásárhelyen Az Appendix egyik oldala

Kőnig Gyula (1849-1913) Munkásságának főbb területei: analízis algebra halmazelmélet matematikai logika Egyik elindítója volt a Bolyai-kultusznak. A Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagja volt.

Beke Manó (1862-1946) Tanulmányait Pápán kezdte. A budapesti tudományegyetemen 1883-ban matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett. Matematikai, tanügyi, pedagógiai és természettudományi értekezéseket és tankönyveket írt. Sokat tett azért, hogy a nők közép- és felsőfokú tanulmányokat is folytathassanak. Algebrával, differenciálegyenletekkel és a Bolyai-féle geometriával foglalkozott. A Bolyai János Matematikai Társulat 1951 óta évente Beke Manó díjjal jutalmazza a matematika legjobb népszerűsítőit.

Arany Dániel (1863-1945) Matematika tanári oklevelet a budapesti tudományegyetemen szerzett. 1893. december 1-én megalapította a Középiskolai Matematikai Lapokat Tudományos munkásságának főbb területei: valószínűségszámítás játékelmélet problémák determináns elmélet biztosítási matematika Magyar László iskolaigazgatóval közösen könyvet írt az életbiztosítás matematikájáról. Legnagyobb hatással a középiskolai matematikai oktatásra volt. Az ő nevét viseli a 9. és 10. osztályosok matematika versenye.

Kürschák József (1864-1933) A budapesti Műszaki Egyetem kiemelkedő professzora volt. Őt tekintjük a modern algebra egyik legnagyobb alakjának. A variációszámítás, a parciális differenciálegyenletek és a geometriai szerkesztések elméletében végzett kutatásokat. A matematika tanításában is jelentős érdemeket szerzett. Minden évben megrendezésre kerül a nevét viselő matematika verseny.

Riesz Frigyes (1880-1956) Felsőfokú tanulmányait Zürichben, Budapesten és a göttingeni egyetemen végezte. A kolozsvári, majd hosszú ideig a szegedi egyetemen tanított, ahol 1929-től 1946-ig a Bolyai Intézet vezető matematika professzora volt. Ő tartotta a differenciál- és integrálszámítás előadásokat, s a hozzájuk tartozó gyakorlatokat. Kutatási területe: klasszikus analízis és funkcionálanalízis (Valós függvénytan, Fourier-sorok, Komplex függvénytan)

Fejér Lipót (1880-1959) Matematikát és fizikát tanult Budapesten, Berlinben, Göttingenben, Párizsban. A kolozsvári egyetemen, majd 1911-től haláláig a Budapesti Tudományegyetemen tanított. Kutatásának fő területei: a Fourier-sorok elmélete, az interpoláció- és a függvényelmélet. A matematikai problémákat minden oldalról alaposan elemző módszere nagy hatással volt a környezetében dolgozó kutatókra. Körülötte alakult ki a világhírű Fejér-iskola (Erdős Pál, Kalmár László, Pólya György, Turán Pál)

Haar Alfréd (1885-1933) Matematikai tehetsége korán megmutatkozott, már középiskolás korában a KÖZÉPISKOLAI MATEMATIKAI LAPOK munkatársa lett. Egyetemi tanulmányait Budapesten és a göttingeni egyetemen végezte. Riesz Frigyessel megalapította a szegedi egyetem matematikai központját, és a színvonalas tudományos munka mellett oktatás- és tudományszervezési feladatokban is részt vett. Kiváló előadónak tartották, az előadásokhoz írt saját kezű jegyzetei közül nem egy könyv alakban is megjelent később. 1922-ben munkatársaival együtt létrehozta az első külföldön is jelentős magyar matematikai folyóiratot.

Szőkefalvi-Nagy Gyula (1887-1953) Egyetemi tanulmányait a kolozsvári egyetemen végezte matematika-fizika szakon, 1909-ben középiskolai tanári oklevelet szerzett és doktorált. Tanított a kolozsvári, majd a szegedi egyetemen, mindkét helyen a Geometria Tanszéket vezette. A Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagja volt. Főbb kutatási területe: geometria, algebra, függvénytan

Szőkefalvi-Nagy Béla (1913 -1998) A matematikai analízis világhírű művelője, a 20. századi magyar matematika egyik legnagyobb alakja volt. A József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karának két alkalommal volt dékánja , vezette az Ábrázoló Geometria, majd Függvénytan, ill. Geometria és Analízis Tanszéket. Az MTA levelező, majd rendes tagja volt. Könyveit, tanulmányait számos nyelvre lefordították. Széles nemzetközi szakmai kapcsolatokat ápolt, ellátogatott több híres külföldi egyetemre ( a Drezdai Műegyetemre, a Columbia Egyetemenre, az Indiana Egyetemre) Szőkefalvi-Nagy Béla vizsgáztat a szegedi egyetemen, 1953.

Pólya György (1887-1985) 1905-ben lett a budapesti tudományegyetem hallgatója. Először jogi, később irodalmi és filozófusi, végül fizikai és matematikai előadásokat hallgatott. Később azt mondta, matematikussá válásában a legnagyobb szerepet a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok, a Kürschák József Matematikai Tanulóverseny és Fejér Lipót játszotta. Tanulmányait 1910-ben Bécsben, majd Göttingenben és Párizsban folytatta. Doktorátusát Budapesten szerezte 1912-ben valószínűségszámításból. 1914-ben lett a zürichi műszaki egyetem tanára. 1925-ben jelent meg a Szegő Gáborral (1895–1985) közösen írt analízis feladatgyűjteménye, amely a műfaj klasszikusának számít. 1940-ben az amerikai Stanford Egyetem professzora lett. A matematikai ágak közül a kibernetika köszönheti neki a legtöbbet. A Kibernetika egy komplex tudományos irányzat, amely a szabályozás, vezérlés, információfeldolgozás, továbbítás, általános törvényeit kutatja.

Neumann János (1903-1957) Az elektronikus számítógépek logikai tervezésében kiemelkedő érdemeket szerzett. Ennek alapvető gondolatait – a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasítás rendszer – Neumann-elvekként emlegetjük. Ő irányította az EDVAC – az első olyan számítógép, amely a memóriában tárolja a programot is – megépítését 1944-ben, amelyet 1952-ben helyeztek üzembe. A számítógépkorszak útnak indítójaként is emlegethetjük Tudományos pályafutása kezdetén behatóan foglalkozott kvantumelmélettel és a matematika alapjaival, halmazelmélettel és matematikai logikával. Tőle származik a halmazelmélet egzakt megalapozása. Az ő nevéhez fűződik a „játékelmélet” megteremtése Számos tudományos akadémia és társaság választotta tagjának, illetve díszdoktorának. Foglalkozott tudománypolitikai kérdésekkel, a tudományos és technikai fejlődés filozófiai és morális problémáival.

Kalmár László (1905-1976) Kutatási területei: matematikai analízis matematikai logika és alkalmazásai, különösen a kibernetika, a számítástudomány és a matematikai nyelvészet területén. A XX. század utolsó évtizedeiben bekövetkező információrobbanás egyik előfutára és előkészítője volt a matematikai logika és a számítástudomány területén. E területeken kifejtett elméleteinek (játékelmélet, algoritmusok) még a létjogosultságáért is meg kellett küzdenie. 1962-ben életre hívhatta a Kibernetikai Laboratóriumot, amelyben 1964-ben már számítógép működött.

Péter Rózsa (1905-1977) 1927-ben a Budapesti Tudományegyetemen matematika-fizika szakos oklevelet szerzett A Budapesti Tanárképző Főiskola Matematika Tanszékének megszervezője és vezetője, később az ELTE professzora volt Azok közé a kivételes egyéniségek közé tartozott, akik egyformán kiemelkedőt alkottak kutatóként, pedagógusként és könyvíróként. Játék a végtelennel című könyvét elsősorban nem-matematikus érdeklődésű intellektuális embereknek szánta. Ezért úgy kellett írnia szeretett tárgyáról, hogy a komolyabb előképzettséggel nem rendelkező olvasók is követni tudják, s kedvüket leljék benne. Hogy kísérlete mennyire sikeres volt, az bizonyítja, hogy a számtalan magyar kiadáson túl tizenkét idegen nyelvre is lefordították.

Turán Pál (1910-1976) Legnagyobb eredményeit a számelmélet területén alkotta. Elsőként alkalmazott valószínűségszámítási módszereket a számelméletben.

Hajós György (1912-1972) A budapesti tudományegyetem végzett, először a Műegyetemen tanított, majd 1949-től az ELTE geometria tanszékének volt a vezetője. Jelentős munkái voltak diszkrét geometriában, a gráfelméletben, a Bolyai–Lobacsevszkij geometriában és a numerikus analízisben Legnagyobb alkotásának tekinthető egy geometriai, de számelméleti alakban megfogalmazható sejtés (Minkowski-sejtés) bebizonyítása, amely évtizedeken át sok kiváló kutatónak nem sikerült. Legismertebb tankönyve a Bevezetés a geometriába

Erdős Pál (1913-1996) Elsősorban: számelmélettel (ezen belül főleg elemi számelmélettel) kombinatorikával, halmazelmélettel, analízissel és valószínűség-számítással foglalkozott, de a matematika szinte minden ágában alkotott.

Lovász László Budapesten született 1948-ban. Elsősorban kombinatorikával és számítógép tudománnyal foglalkozik. A 2000-es évek elejétől a kombinatorikus optimalizáció területén ért el kiemelkedő eredményeket. Több mint kétszázötven tudományos publikáció és kilenc könyv szerzője vagy társszerzője. Tanított az ELTE-n, a Szegedi Tudományegyetemen, s több külföldi egyetemen oktatott. Két alkalommal a Mindentudás Egyeteme Egyeteme előadója volt.

Lax Péter Dávid Magyar származású amerikai matematikus (Peter D. Lax) 1926-ban született Budapesten Elsősorban alkalmazott matematikával foglalkozik, kutatási területei: a parciális differenciálegyenletek elmélete, folyadékdinamika, számításelmélet.