a sebesség mértékegysége

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Vigyázz ha jön a vonat! AVAGY MOZGÁSOK.
Advertisements

Váltakozó feszültség.
A gyorsulás fogalma.
a sebesség mértékegysége
II. Fejezet A testek mozgása
11. évfolyam Rezgések és hullámok
VÁLTOZÓ MOZGÁS.
Egyenletes körmozgás.
A testek mozgása.
Környezeti és Műszaki Áramlástan I.
Az egyenes vonalú egyenletes mozgás
Mozgások I Newton - törvényei
KINEMATIKA.
Mechanikai munka munka erő elmozdulás (út) a munka mértékegysége m m
Testek egyenes vonalú egyenletesen változó mozgása
EGYENLETES MOZGÁS.
A PONTSZERŰ ÉS KITERJEDT TESTEK MOZGÁSA
A NAPPALOK ÉS ÉJSZAKÁK váltakozása
Volumetrikus szivattyúk
VÁLTOZÓ SEBESSÉGŰ ÜZEM
Dr. Angyal István Hidrodinamika Rendszerek T.
Mozgások Emlékeztető Ha a mozgás egyenes vonalú egyenletes, akkor a  F = 0 v = állandó a = 0 A mozgó test megtartja mozgásállapotát,
Newton törvényei.
VÁLTOZÓ SEBESSÉGŰ ÜZEM
Mérnöki Fizika II előadás
TÖMEGPONT DINAMIKÁJA KÖRMOZGÁS NEWTON TÖRVÉNYEK ENERGIAVISZONYOK
TÖMEGPONT DINAMIKÁJA KÖRMOZGÁS NEWTON TÖRVÉNYEK ENERGIAVISZONYOK
Fizika 2. Mozgások Mozgások.
TÖMEGPONT DINAMIKÁJA KÖRMOZGÁS NEWTON TÖRVÉNYEK ENERGIAVISZONYOK
A PONTSZERŰ ÉS KITERJED TESTEK MOZGÁSA
A PONTSZERŰ ÉS KITERJEDT TESTEK MOZGÁSA
Egyenletesen változó mozgás
Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás
I. Törvények.
 : a forgásszög az x tengelytől pozitív forgásirányában felmért szög
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Erőtan Az erő fogalma Az erő a testek kölcsönös egymásra hatása.
Az egyenes vonalú egyenletes mozgás
Fékberendezések I csoportosítás, dobfékek
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
Fogaskerekek fogazása.
Kör és forgó mozgás.
FIZIKA.
Egyenletesen változó mozgás
TÉMAZÁRÓ ÖSSZEFOGLALÁS
Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg,
A dinamika alapjai - Összefoglalás
Munka.
Egyenes vonalú mozgások
A forgómozgás és a haladó mozgás dinamikája
Haladó mozgások Alapfogalmak:
Fizika összefoglaló Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás
A HATÁROZOTT INTEGRÁL FOGALMA
Különféle mozgások dinamikai feltétele
Gyorsulás, lassulás. Fékút, féktávolság, reakció idő alatt megtett út
Veszprémi EgyetemGépészeti alapismeretekGéptan TanszékVeszprémi EgyetemGépészeti alapismeretekGéptan Tanszék Hajtások.
Amikor egy test helye, vagy helyzete egy vonatkoztatási rendszerben megváltozik, akkor ez a test ebben a vonatkoztatási rendszerben mozog. Körmozgás Összetett.
A fizikában minden olyan változást, amely időben valamilyen ismétlődést mutat, rezgésnek nevezünk. Ha a csavarrugóra felfüggesztett testet, a rugó hossztengelyének.
A testek mozgása. 1)Milyen mozgást végez az a jármű, amelyik egyenlő idők alatt egyenlő utakat tesz meg? egyenlő idők alatt egyre nagyobb utakat tesz.
Mechanikai rezgések és hullámok
Hely, idő, haladó mozgások (sebesség, gyorsulás) Térben és időben élünk. A tér és idő végtelen, nincs kezdete és vége. Minden tárgy, esemény, vagy jelenség.
Mechanika Műszaki fizika alapjai Dr. Giczi Ferenc
Hogyan mozog a föld közelében, nem túl nagy magasságban elejtett test?
MECHANIZMUSOK.
Munka Egyszerűbben: az erő (vektor!) és az elmozdulás (vektor!) skalárszorzata (matematika)
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Harmonikus rezgőmozgás. FOGALMA A rugóra függesztett testet, ha egyensúlyi helyzetéből kimozdítjuk, akkor két szélső helyzet között periodikus mozgást.
Harmonikus rezgőmozgás. FOGALMA A rugóra függesztett testet, ha egyensúlyi helyzetéből kimozdítjuk, akkor két szélső helyzet között periodikus mozgást.
Harmonikus rezgőmozgás. FOGALMA A rugóra függesztett testet, ha egyensúlyi helyzetéből kimozdítjuk, akkor két szélső helyzet között periodikus mozgást.
Előadás másolata:

a sebesség mértékegysége Mozgástan Sebesség a megtett út hossza sebesség a sebesség mértékegysége az út megtételéhez szükséges idő A mozgás jellemezhető annak gyorsaságával, amit a sebességgel fejezünk ki, illetve a mozgás során megtett út vonalvezetésével. Ez utóbbi alapján egyenes és görbe vonalú mozgásról beszélhetünk. Minél rövidebb idő alatt minél nagyobb távolságokat teszünk meg, a mozgás gyorsasága – sebesség – annál nagyobb lesz. Ha azonos idő alatt azonos hosszúságú utakat teszünk meg, a sebességünk állandó, a mozgásunk egyenletes. A gyakorlatban azonban a sebesség majdnem mindig változik, a mozgásunk tehát változó. A „t” időpillanathoz tartozó pillanatnyi sebességet inkább mérni lehet a sebességmérő műszerrel. A változó mozgás jellemzésére használatos az átlagsebesség, ami kifejezi, hogy egyenletes mozgással ugyanakkora távolságot, azonos idő alatt, mekkora sebességgel lehet megtenni.

Gyorsulás sebességkülönbség gyorsulás a sebesség megváltozásához szükséges idő Ha a sebesség időben növekszik gyorsuló, ha csökken, akkor lassuló mozgásról beszélünk. A sebesség időbeni változását a gyorsulással fejezzük ki. a gyorsulás mértékegysége

Féktávolság és a fékút féktávolság = reakció út + fékút reakció út = a reakció idő alatt megtett távolság reakció idő = emberi cselekvés ideje + fék késedelmi ideje fékút = a fékhatás kialakulásától a teljes megállásig megtett távolság A féktávolság a veszély észlelésétől a teljes megállásig megtett út hossza. A fékút a fékezés kezdetétől a teljes megállásig megtett út hossza. A reakció út a reakció idő alatt megtett út hossza. A reakció idő az emberi cselekvés és a fékberendezés működésbe lépésének ideje.

A villamos fékútja

A gépkocsi fékútja Azonos reakció út mellett a gumikerekű jármű 23 méterrel előbb áll meg, mint a villamos.

Az akadály előtt 50 km/h sebességről vészfékezéssel éppen meg tudja állítani a járművét. Ha csak 40 km/h sebességgel haladna már az intenzív fékezés, ha 30 km/h sebességgel haladna, az üzemi fékezés is elegendő lenne a megálláshoz. A sebesség csökkentésével pedig "tartalékot" is képez.

Forgó mozgás (példa) fordulatszám periódus idő fordulatszám mértékegysége A görbe vonalú mozgás egyik speciális esete a körmozgás. A körmozgást végző test mozgása is jellemezhető a mozgás gyorsaságára jellemző fizikai mennyiséggel, a sebességgel. Azonban körmozgásnál megkülönböztetjük a kerületi- és a szögsebességet. Ennek a két fizikai mennyiségnek a megkülönböztetéséhez és megértéséhez meg kell ismerni a fordulatszám és a periódus idő fogalmát. A fordulatszám azt fejezi ki, hogy egységnyi idő (1 másodperc, vagy 1 perc) alatt hányszor fordul körbe (teszi meg a 360o-os fordulatot) a test. A periódus idő az 1 körfordulat (360o) megtételéhez szükséges idő. Vegyünk egy példát. A traktor első két kereke kisebb átmérőjű és látszólag gyorsabban forog, mint a hátsó két kereke, de mégis együtt haladnak a traktorral. Az első kerekek fordulatszáma nagyobb, tehát a szögelfordulása, így a szögsebessége (ω) nagyobb, mint a hátsó kerekeké. Viszont a kerekek által a vízszintesben befutott út hossza – időben – azonos, mert amíg a gyorsabban forgó kerék 1 fordulat alatt a kerületéből adódóan kisebb, addig a lassabban forgó, de nagyobb kerületű kerék hosszabb utat tesz meg. A két első és két hátsó kerék kerületi sebessége (v) azonos. A villamos különböző berendezései – vasúti kerékpár, fogaskerék-áttétel, vontatómotor forgórésze – forgó mozgást végeznek.

Áttétel vagy módosítás hajtó fogaskerék n1 A gyakorlatban az erőátvitel megoldásakor, a szíj- vagy fogaskerék-hajtásoknál a forgó szerkezetek átmérője, vagy a fogaskerekek fogszáma eltérő. Ennek következménye az átvitt erő módosítása. Ennek mértéke a hajtott és a hajtó tengely fordulatszámának arányától függ. Ha m < 1 a fordulatszám csökken, ha m > 1 akkor nő. Z1 n2 hajtott fogaskerék Z2

hajtott tengely fordulatszáma hajtó fogaskerék fogszáma hajtott tengely fordulatszáma áttétel (módosítás) Az áttétel (módosítás) számításakor abból kell kiindulni, hogy a két szerkezet (pl. fogaskerék) kerületi sebessége azonos. Fogaskerekek esetében az átmérő (d) helyett, a fogaskerék fogszámát (Z) vesszük figyelembe. hajtott fogaskerék fogszáma hajtó tengely fordulatszáma

2. rész vége

A mozgás jellemezhető annak gyorsaságával, amit a sebességgel fejezünk ki, illetve a mozgás során megtett út vonalvezetésével. Ez utóbbi alapján egyenes és görbe vonalú mozgásról beszélhetünk. Minél rövidebb idő alatt minél nagyobb távolságokat teszünk meg, a mozgás gyorsasága – sebesség – annál nagyobb lesz. Ha azonos idő alatt azonos hosszúságú utakat teszünk meg, a sebességünk állandó, a mozgásunk egyenletes. A gyakorlatban azonban a sebesség majdnem mindig változik, a mozgásunk tehát változó. A „t” időpillanathoz tartozó pillanatnyi sebességet inkább mérni lehet a sebességmérő műszerrel. A változó mozgás jellemzésére használatos az átlagsebesség, ami kifejezi, hogy egyenletes mozgással ugyanakkora távolságot, azonos idő alatt, mekkora sebességgel lehet megtenni.

Ha a sebesség időben növekszik gyorsuló, ha csökken, akkor lassuló mozgásról beszélünk. A sebesség időbeni változását a gyorsulással fejezzük ki.

A féktávolság a veszély észlelésétől a teljes megállásig megtett út hossza. A fékút a fékezés kezdetétől a teljes megállásig megtett út hossza. A reakció út a reakció idő alatt megtett út hossza. A reakció idő az emberi cselekvés és a fékberendezés működésbe lépésének ideje.

Azonos reakció út mellett a gumikerekű jármű 23 méterrel előbb áll meg, mint a villamos.

A görbe vonalú mozgás egyik speciális esete a körmozgás. A körmozgást végző test mozgása is jellemezhető a mozgás gyorsaságára jellemző fizikai mennyiséggel, a sebességgel. Azonban körmozgásnál megkülönböztetjük a kerületi- és a szögsebességet. Ennek a két fizikai mennyiségnek a megkülönböztetéséhez és megértéséhez meg kell ismerni a fordulatszám és a periódus idő fogalmát. A fordulatszám azt fejezi ki, hogy egységnyi idő (1 másodperc, vagy 1 perc) alatt hányszor fordul körbe (teszi meg a 360o-os fordulatot) a test. A periódus idő az 1 körfordulat (360o) megtételéhez szükséges idő.

Vegyünk egy példát. A traktor első két kereke kisebb átmérőjű és látszólag gyorsabban forog, mint a hátsó két kereke, de mégis együtt haladnak a traktorral. Az első kerekek fordulatszáma nagyobb, tehát a szögelfordulása, így a szögsebessége (ω) nagyobb, mint a hátsó kerekeké. Viszont a kerekek által a vízszintesben befutott út hossza – időben – azonos, mert amíg a gyorsabban forgó kerék 1 fordulat alatt a kerületéből adódóan kisebb, addig a lassabban forgó, de nagyobb kerületű kerék hosszabb utat tesz meg. A két első és két hátsó kerék kerületi sebessége (v) azonos.

A gyakorlatban az erőátvitel megoldásakor, a szíj- vagy fogaskerék-hajtásoknál a forgó szerkezetek átmérője, vagy a fogaskerekek fogszáma eltérő. Ennek következménye az átvitt erő módosítása. Ennek mértéke a hajtott és a hajtó tengely fordulatszámának arányától függ. Ha m < 1 a fordulatszám csökken, ha m > 1 akkor nő.

Az áttétel (módosítás) számításakor abból kell kiindulni, hogy a két szerkezet (pl. fogaskerék) kerületi sebessége azonos. Fogaskerekek esetében az átmérő (d) helyett, a fogaskerék fogszámát (Z) vesszük figyelembe.