Talaj (litoszféra - pedoszféra )
A Föld rétegzett szerkezete: külső réteg: földkéreg (litoszféra = 60-120 km vastag szilárd rész) - óceánok alatt: bazaltos kéreg; - kontinensek kőzetburka: bazalt és gránit felső földköpeny alsó földköpeny maghéj belső mag Szárazföldek: Folyamatosan változnak Eredetük: korábbi tengerfenék vagy magmatikus és vulkáni szárazulat A földfelszín alakulását befolyásoló folyamatok: földmozgások, szél és víz Pl. Pannon tenger → Dunántúli dombvidék
Talaj = pedoszféra A litoszféra és az atmoszféra közötti „membrán”, az emberi élet alapfeltétele. Geológiailag a szilárd földkéreg legkülső, morzsalékony felszíni rétege. Ásványi alkotókból, vízből, levegőből, élőlényekből és humuszból épül fel. Létrejötte: kőzetek (ásványok) → fizikai + kémiai folyamatok (hidrolízis) → → mállással aprózódott kőzettörmelék + élő szervezetek (mikro- organizmusok: baktériumok, gombák) Legfontosabb tulajdonsága a termékenység: víz-, levegő- és ásványi anyag szolgáltatás, kedvező fizikai & kémiai környezet, A vegetációt és a faunát befolyásoló talajkémiai és fizikai tulajdonságok A globális vízkörforgásban betöltött szerep
Humusz: a szerves anyagok bomlásával, azoknak a talaj élettelen alkotó- elemeivel való bonyolult kölcsönhatások során kialakult bonyolult szerkezetű kolloid (1-500 nm) → adszorpciós tulajdonságok. Talajtípusok Humusz kolloid komponensek aránya laza homok 5% alatt kötött homok 5-10% homokos vályog 10-30% vályog 30-40% agyagos vályog 40-50% agyag >50%
Humuszképződés szárazföldön: nyers humusz → moder → mull. Nedves körülmények között a nagyobb szervesanyag-tartalmú tőzeg, vagy a kisebb szervesanyag-tartalmú kotu alakul ki. Az agyagásvány-humusz komplexek a talajmorzsák kialakítói. A talaj élővilága: az európai talajok 30 cm vastagságú rétegében 1 m2-en átlagosan 1 billió baktérium, 0,5 billió ostoros egysejtű, 1 milliárd gomba, 1 millió alga, 1 millió fonálféreg, 100 bogár, 80 földigiliszta és 50 pók él. A talaj állandó, dinamikus kölcsönhatásban van a többi szférával. Pl. 2-3 cm-es talajréteg képződéséhez egy lomberdő alatt kb. 1.000 év kell, míg lepusztulásához, ha növényzet nem védi, akár néhány óra v. 1-2 hét is elegendő. A fosszilis tüzelőanyagok régi földtörténeti korok élőlényeinek maradványaiból keletkeztek (pl. szén, kőolaj, földgáz). HEFOP 3.3.1.
A talajdegradáció mértéke és okai FAO, 1996 A talajdegradáció mértéke és okai A talajpusztulás mértéke A degradáció okai 580 millió ha Erdőirtás – több, mint 220 millió ha trópusi őserdőt vágtak ki 1975-1990 között. 680 millió ha Túllegeltetés – a legelőterületek ~20%-a károsodott, főként Afrikában & Ázsiában. 137 millió ha Tüzelőfa-felhasználás – számos fejlődő országban elsődleges energiaforrás, évente kb. 1.730 millió m3 tűzifa felhasználása. 550 millió ha Szakszerűtlen mezőgazdasági művelés – vízerózió: 25.000 millió t/év, talajsavanyodás & belvíz: 40 millió ha-t érint globálisan. 20 millió ha Ipar-városiasodás – városok növekedése, útépítés, bányászat, ipari ter.