KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Választott tárgy Államigazgatás Hatályosította: Dr. Linder Viktória 2019. február

1. fejezet Az államigazgatás fogalma és helye az állami szervek és a közigazgatás rendszerében

Az államszervezet felépítésének elvei A hatalom megosztása – Montesquieu Az államhatalmi ágak megosztásának klasszikus elmélete törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás „A törvények uralmának és az ember szabadságának biztosítása.” „A zsarnokság kiküszöbölése.” A hatalom korlátozása – Constant „Sem a szabadság, sem a nyugalom, sem a boldogság nem lehetséges, ha a hatalom korlátlan.” „A hatalommegosztás hiábavaló, ha a hatalom összege végtelen.” az államfői hatalom elmélete Igazgatási hatalom A közigazgatás túlterjeszkedése - az ún. igazgatási hatalom elmélete (administrative power - USA) municipiális hatalom, föderalizmus, regionalizmus

hatalmi ágak megosztása Magyarország államszervezete Az államszervezet felépítésének elvei Montesquieu: A törvények szelleméről (1748) hatalmi ágak megosztása törvényhozó végrehajtó bírói Magyarország államszervezete Köztársasági elnök egyéb jogvédelem három hatalmi ág törvényhozó végrehajtó bírói Alkotmány-bíróság Országgyűlés Állami Számvevőszék Alapvető jogok biztosa és helyettesei Kormány, minisztériumok, államigazgatás központi és területi, helyi szervei települési és területi önkormányzatok Kúria Ítélőtábla Törvényszék Munkaügyi bíróság, Járásbíróság Közigazgatási Felsőbíróság közigazgatási bíróság Legfőbb Ü fellebbviteli főü főügyészség járási ü.

Az államszervezet Törvényhozó Végrehajtó Bírói Egyéb

Közigazgatás Központi igazgatás Területi Államigazgatás Autonóm államigazgatási szervek Önálló szabályozó szervek Központi igazgatás KORMÁNY A Kormány irányítása alatt álló központi államigazgatási szervek Törvényességi felügyelet IRÁNYÍTÁS Területi Államigazgatás Helyi Önkormányzat Megyei Önkormányzat Véleményezési és javaslattételi jog Helyi igazgatás Települési Önkormányzat Helyi Államigazgatás

A magyar közigazgatás alrendszerei Az államigazgatás és a helyi önkormányzatok kapcsolata törvényességi felügyelet (Kormány, miniszter, fővárosi és megyei kormányhivatal*) a helyi önkormányzatok által ellátott államigazgatási feladatok területszervezési döntések a helyi önkormányzatokat megillető véleményezési és a javaslattételi jog * Együtt hivatalos a „kormányhivatal” elnevezés

Az államigazgatás kialakulása és fejlődése Egyetemes történeti korszakok ókor Centralizált történelmi bürokratikus birodalmak középkor Veszélyelhárító közigazgatás XVII-XVIII. sz. Rendőrállam – professzionális adminisztráció XIX. sz. Jogállam XX. sz. Jóléti állam – szolgáltató közigazgatás A magyar kormányzati rendszer története 1867 – 1918 Alkotmányos monarchia - királyság 1918 – 1919 Népköztársaság 1919 Tanácsköztársaság Köztársaság 1919/20 – 1944/45 Alkotmányos monarchia – királyság, kormányzó 1945/46 – 1949 1949 – 1989 1989 –

2. fejezet Az államigazgatás szervezete

Az államigazgatási szervezet felépítésének elvei Hatáskör Általános a közigazgatás valamennyi, sok ágazata Különös a közigazgatás egy, néhány szakágazata Szervezési elv Centralizált központosított koncentrált összpontosított Kormány Miniszterelnökség Miniszterelnöki Kabinetiroda Miniszterelnöki Kormányiroda Minisztérium szakigazgatási szervek (attól függ) (kormányzati főhivatalok, központi hivatalok; területi, helyi szervek) dekoncentrált szétpontosított (fővárosi, megyei) kormányhivatalok járási hivatalok Decentralizált nem központosított központosítatlan helyi önkormányzatok (megye, település) szakmai önkormányzatok (köztestületek – kamarák) nemzetiségi önkormányzatok

Az államigazgatási szervek osztályozása tipikus és atipikus államigazgatási szervek érdemi döntési jog – konzultatív szerep civil és rendészeti államigazgatási szervek a szerv létrehozása (alanya vagy jogszabály szerint) a feladat, amelyre létrehozzák működési forma (testületi, hivatali, egyedi) jogalanyiság, jogi személyiség az önálló működés (és) gazdálkodás (költségvetés alapú szemlélet) személyi állomány: hivatásos – laikus elemekből álló szint: központi és helyi államigazgatási szervek

Az államigazgatási szervek egymáshoz való viszonya Alá-, fölérendeltség ↔ Mellérendeltség irányítás - az államigazgatásban: Ksztv. 2. § felügyelet - az államigazgatásban: Ksztv. 4. § ellenőrzés irányítás: teljes szervezeti alárendeltség korlát: hatáskörelvonás tilalma szakmai irányítás szervezet-irányítás teljes irányítási jogkör

Irányítás, felügyelet – Ksztv. SZMSZ-ének jóváhagyása szerv alapítása, átalakítása, megszüntetése szerv döntésének megsemmisítése új eljárásra utasítás szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása egyedi utasítás kiadása Felügyelet szerv kezelésében lévő közérdekű, közérdekből nyilvános, meghatározott személyes adatok kezelése. Szerv vezetőjének kinevezése, felmentése, visszavonása, egyéb munkáltatói jogok gyakorlása Szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági és pénzügyi ellenőrzése Szerv SZMSZ-ének jóváhagyása jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés

Az államigazgatási szervek egymáshoz való viszonya irányítás vezetés létrehozás Kormány Ø (testületi szerv) miniszterelnök Alaptörvény Miniszterelnöki Kormányiroda Miniszterelnök közigazgatási államtitkár törvény minisztériumok (közte: Miniszterelnökség, Miniszterelnöki Kabinetiroda) Kormány (ún. statútum rendelet, 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet) v. miniszterelnök (utóbbi kettő esetében) miniszter önálló szabályozó szerv Ø (nem áll a Kormány irányítása alatt) hivatalvezető sarkalatos törvény autonóm államigazgatási szerv Kormányzati főhivatal (ágazati miniszter felügyelet) Központi hivatal Korm.r. v. törvény (fővárosi, megyei) kormányhivatal Kormány a miniszterelnökséget vezető miniszter útján kormánymegbízott törvény + Korm.r. Járási hivatal Fv-i, M-i Kormányhivatal járási hivatalvezető képviselő-testület megyei közgyűlés polgármester közgyűlés elnöke Mötv. polgármesteri hivatal jegyző

A központi államigazgatási szervek Kormány Kormány- bizottság Minisztérium Miniszterelnökség Miniszterelnöki Kabinetiroda 8 szakminisztérium (AM, BM, EMMI, HM, IM, ITM, KKM, PM) Önálló szabályozó szerv Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Autonóm államigazgatási szerv Közbeszerzési Hatóság Egyenlő Bánásmód Hatóság Gazdasági Versenyhivatal Nemzeti Választásai Iroda Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Kormányzati főhivatal Központi Statisztikai Hivatal Országos Atomenergia Hivatal Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Központi hivatal Rendvédelmi szerv és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat rendőrség büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos katasztrófavédelmi szerv polgári nemzetbiztonsági szolgálatok Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat Miniszterelnöki Kormányiroda = KÖZPONTI KORMÁNYZATI IGAZGATÁSI SZERVEK

A központi államigazgatási szervek Kormány fogalma: a végrehajtó hatalom általános hatáskörű központi közigazgatási szerve a közigazgatás (államigazgatás) legfőbb szerve funkciói: kormányzás + igazgatás feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe államigazgatási szerveket hozhat létre feladatkörében rendeletet alkot(hat) és normatív határozatokat hoz(hat) összetétele: miniszterelnök + miniszterek működése: Kit, Ksztv., ügyrend üléseinek előkészítése

A központi államigazgatási szervek A Kormány működésének formái: a kormányülés a Kormány segédszervei – a koordináció szervei: a Kormány hozza létre és határozza meg a feladat- és hatáskörét (rendelettel vagy normatív határozattal) Funkcióik: javaslattétel, tanácsadás, döntés-előkészítés, konzultáció és koordináció Típusai: Kabinet (nem központi államigazgatási szerv) Kormánybizottság Közigazgatási Államtitkári Értekezlet egyéb javaslattevő, véleményező vagy tanácsadó szervek Közigazgatási Államtitkári Értekezlet: Kormány általános hatáskörű döntés-előkészítő testületeként kormányülések előkészítésének általános szakmai, szervező, egyeztető, ellenőrző fóruma. Tagjai: minisztériumok közigazgatási államtitkárai

A Kormány és a miniszterelnök munkáját segítő egyéb szervek Kormány további segédszervei Miniszterelnök munkáját segítő szervek Kormány/Miniszterelnök munkáját segítik: TESTÜLETI SZERVEK Kormányzati Központ önálló, állandó szervei – Miniszterelnök közvetlenül irányítja vezetőik tevékenységét: Egyszemélyi Bizottság: jelentős, több minisztérium feladatkörét érintő feladatok összehangolására. Tagok: érintett miniszterek Miniszterelnöki Kormányiroda - ME kormányzati igazgatási munkaszervezete, különös hatáskörű központi államigazgatási szerv; közigazgatási államtitkár vezeti,; ME közvetlen irányítása alatt; szervezetében államtitkár működhet. Kormánybiztos: biztosi jogviszony. Megbízatás: határozott (max. 2 év). Megszűnik: ME megbízatásával (v. saját politikai/szakmai felsővezetői megbízatás megszűnésével). Kormányt képviseli; jogosult lehet szervezetirányításra; saját apparátusa van/lehet minisztériumban/Miniszterelnöki Korm.Irodán; ME v. miniszter irányítja Kabinet: kiemelt fontosságú társadalmi, politikai, gazdasági, nemzetbiztonsági ügyekben, állásfoglalásra. Tagok: érintett miniszterek, ME által kijelölt személyek Miniszterelnökség: miniszter vezetése alatt. Szerteágazó feladat- és hatáskör Miniszterelnöki biztos: ME hatáskörébe tartozó feladatra nevezi ki határozott időre, max. ME megbízatásáig (ME utasítással); irányítási jogkörrel is felruházható (ME rendeletben) Egyéb javaslattevő, véleményező v. tanácsadói testület: Határozatlan időre; ad-hoc működés; Nem jogosult: Korm. képviseletére, szervezetirányításra. Vmely minisztérium látja el az adminisztratív teendőket. Miniszterelnöki Kabinetiroda (ME kabinetfőnöke miniszterként vezeti), ME politikai munkaszervezete . Felelős: általános politikai koordinációért; kormányzati kommunikációért, stb. Miniszterelnöki megbízott: diplomáciai/személyes/tanácsadói/egyéb eseti jellegű feladatra. Jogosult lehet miniszterelnöki főtanácsadói megnevezés használatára.

A Kormányzati Központ szervei Miniszterelnökség: Vezeti: miniszter Irányítja (közvetlenül): miniszterelnök A közigazgatás kiemelt szereplője Feladatok: anyakönyvi ügyek, állampolgársági ügyek; építésügy, településfejlesztés és településrendezés, területrendezés; európai ügyek koordinációja; kormánybiztosok tevékenységének koordinációja; kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatása; kormányzati társadalmi kapcsolatok összehangolása; közbeszerzés; közigazgatási minőség és személyzetpolitika, közigazgatás-fejlesztés, közigazgatás-szervezés, helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete; kulturális örökség védelem társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztése; településfejlesztés, településrendezés, területrendezés; üldözött keresztények megsegítése, Hungary Helps Program, stb.

A Kormányzati Központ szervei Miniszterelnöki Kabinetiroda vezeti: miniszter, aki a miniszterelnök kabinetfőnöke, a Kormány általános politikai koordinációért felelős tagja irányítja (közvetlenül): miniszterelnök elsősorban általános politikai koordinációt ellátó minisztérium segíti a miniszterelnök tevékenységét. feladatok: szervezi, összehangolja és ellenőrzi a Kormány általános politikája kialakítását; biztosítja és megszervezi a miniszterelnök feladat- és hatásköre gyakorlását, miniszterelnök személye körüli feladatok, miniszterelnök részére soron kívül tájékoztatás, felvilágosítás; egységes kormányzati kommunikáció, honlapok, protokoll; turizmus és vendéglátás; e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítése; kapcsolatot tart az Országgyűléssel és az országgyűlési képviselőcsoportokkal; címer, zászló, díjak, kitüntetések.

A Kormányzati Központ szervei Miniszterelnöki Kormányiroda: különös hatáskörű központi kormányzati igazgatási szerv, ME igazgatási munkaszervezete. vezeti: közigazgatási államtitkár; irányítja (közvetlenül): ME feladatok: központi kormányzati igazgatás működésének összehangolása, megszervezése; Kormány munkaterve, törvényalkotási programja tervezetének előkészítése, végrehajtásáról gondoskodás; Kormány tagjainak feladat- és hatáskörét szabályozó korm.rend., Kormány ügyrendje (normatív határozat) előkészítése; Kormányülések előkészítése, napirend összeállítása; Kormány döntései végrehajtásának szervezése, összehangolása, ellenőrzése; alkotmányos szervek, önálló szabályozó szervek, autonóm államigazgatási szervek vezetőivel - kapcsolattartás koordinálása, stb.

A központi államigazgatási szervek (központi kormányzati igazgatási szervek) Minisztérium Felépítés/struktúra: Ksztv. + Kit. + SZMSZ szabályozása: A minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik, A részletes feladat- és hatáskörét a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott Korm. rendeletben (statútum rendelet) állapítja meg Az SzMSz-t a miniszter adja ki normatív utasításban A Miniszterelnökség és a Miniszterelnöki Kabinetiroda mint elsősorban a kormányzati koordinációban is résztvevő minisztériumok A szakpolitikai feladatokat ellátó minisztériumok

A központi államigazgatási szervek (központi kormányzati igazgatási szervek) Minisztérium a miniszter munkaszerve, a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű központi kormányzati igazgatási szerv személyi állomány (Kit. alapján): Politikai szolgálati jogviszonyban: megbízatásuk a Kormányhoz igazodik: miniszter, államtitkár (= politikai felsővezetők); Megbízatásuk a miniszterhez igazodik: kabinetfőnök; politikai (fő)tanácsadók (= tanácsadók) Biztosi jogviszonyban: miniszteri biztos Kormányzati szolgálati jogviszonyban: megbízatásuk nem igazodik a Kormányhoz – szakmai felsővezetők: közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár Központi kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselői

A központi államigazgatási szervek (központi kormányzati igazgatási szervek) Minisztériumi struktúra Miniszter X-ért felelős államtitkár helyettes államtitkár 1 főosztály 1 osztály 1 osztály n főosztály n osztályok helyettes államtitkár n főosztályok államtitkári kabinet Y-ért felelős államtitkár helyettes államtitkárok parlamenti államtitkár közigazgatási államtitkár miniszteri kabinet miniszteri biztos

A központi államigazgatási szervek (központi kormányzati igazgatási szervek) Miniszteri kabinet a miniszter bizalmas titkársága, működését a miniszter hivatalba lépésekor kezdi meg a miniszter politikai döntéseinek előkészítése, nemzetközi kapcsolatainak szervezése, valamint felkészítése a Kormány és a parlament üléseire Miniszteri biztos normatív utasítással kinevezett kiemelt fontosságú feladat ellátására tevékenységét a miniszter irányítja megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb 2 évre szól Államtitkárok államtitkárok: (KE nevezi ki) miniszter teljes jogkörű helyettese, utalni kell az államtitkárnak a minisztérium SZMSZ szerinti feladatkörére *parlamenti államtitkár – kapcsolat az Országgyűléssel közigazgatási államtitkár: (KE nevezi ki) minisztérium hivatali szervezetét vezeti, munkáltatói jogok a kormánytisztviselők felett helyettes államtitkárok: (ME nevezi ki) irányítja a minisztérium meghatározott része tekintetében a szakmai munkát

A központi államigazgatási szervek   Minisztérium Kormányzati főhivatal Központi hivatal létrehozás  törvény törvény/kormányrendelet felsorolás külön törvény (2018. évi V. törvény) Ksztv.; Kit nincs vezető megbízatása miniszter ME javaslatára a KE nevezi ki hivatalvezető a felügyeletet gyakorló miniszter javaslatára a ME nevezi ki + MvM közreműködése irányító miniszter nevezi ki + MvM közreműködése szervezet SzMSz – miniszter normatív utasításban ME jóváhagyásával SzMSz – felügyeletet gyakorló miniszter normatív utasításban a MvM jóváhagyásával SzMSz – irányító miniszter normatív utasításban költségvetés költségvetési törvény önálló fejezet költségvetési cím a felügyeletet gyakorló miniszter fejezetén belül költségvetési cím az irányító miniszter fejezetén belül tevékenység több államigazgatási ágazat irányítása egyik minisztérium feladatkörébe sem tartózó államigazgatási tevékenység Típusai: hatósági; piacfelügyeleti; szolgáltató; fenntartói; forráskezelő; ellenőrző; kiszolgáló tevékenységre irányítás kormány kormány irányítja, a kormány által rendeletben kijelölt miniszter felügyeli miniszter irányítja szabályozási hatáskör rendeletalkotás közjogi szervezetszabályozó eszköz- normatív utasítás nem alkot jogszabályt közjogi szervezetszabályozó eszköz – normatív utasítás felelősség a parlamentnek (interpelláció) a kormánynak (a kormány tagja) a parlament és a Kormány előtt a felügyeletet gyakorló miniszter képviseli és felel a tevékenységéért a parlament és a Kormány előtt az irányító miniszter felel a tevékenységéért A központi államigazgatási szervek

A Kormány irányítása alá nem tartozó központi államigazgatási szervek   autonóm államigazgatási szerv önálló szabályozó szerv létrehozás törvény sarkalatos törvény felsorolás Ksztv. - Közbeszerzési Hatóság - Egyenlő Bánásmód Hatóság - Gazdasági Versenyhivatal - Nemzeti Adatvédelmi és - Információszabadság Hatóság - Nemzeti Választási Iroda Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jogszabályalkotás (rendelet)  Ø önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete Jogalkalmazás jogalkalmazó

A közigazgatás területi és helyi szervei A helyi igazgatás dualizmusa helyi államigazgatás (dekoncentráció) helyi önkormányzatok (decentralizáció) -1867 - nem jellemző - helyi önkormányzatok (elsősorban vármegye) 1867 - 1949 - területi és helyi államigazgatás - ágazati szakigazgatási szervek folyamatosan alakulnak ki 1950 - 1990 tanácsok (szakigazgatás + formális önkormányzat) Ø 1990- - helyi önkormányzatok (Ötv. 1990) 2010- integráció - helyi önkormányzatok (Mötv. 2011) 2013 járások 2015 integrált kormányhivatali rendszer - helyi önkormányzatok (Mötv.)

Az államigazgatás területi és helyi szervei a központi kormányzati igazgatási szervek területi, helyi szervei és a területi kormányzati igazgatási szervek Változások 2010. évi CXXVI. törvény - Fővárosi és megyei kormányhivatalok 2015. április 1. - szakigazgatási szervekből kormányhivatali főosztályok, - járási szakigazgatási szervekből osztályok

Az államigazgatás területi és helyi szervei Változások (folyt.) 1312/2016. (VI. 13.) Korm. határozat az államigazgatási szervezetrendszer egyszerűbb szerkezetének kialakítása az államigazgatási feladatok ellátását – központi szinten – a minisztériumi szervezetrendszerben kell biztosítani  központi hivatalok átszervezése takarékos működés megteremtése a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak összfoglalkoztatásban képviselt arányának indokolt mérséklése 2016 és 2017-ben további integrációs folyamatok Egyes hatósági feladat- és hatáskörök telepítése: központi hivatali szint megyei, illetve járási hivatali szint megyei kormányhivatali szint járási hivatali szint

Az államigazgatás területi és helyi szervei Fővárosi és megyei kormányhivatalok (= területi kormányzati igazgatási szervek) a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei létesítés, jogállás: Alaptörvény és 2010. évi CXXVI. törvény, Kit. területi integráció irányítása: Miniszterelnökséget vezető miniszter – korlátozott (!) : alapítás, átszervezés és megszüntetés: Ø vezető kinevezése, illetve felmentése: Ø szakmai irányítás: egyes szakigazgatási feladatok ellátásának irányításában a szakmai irányító is részt vesz vezetése: kormánymegbízott – politikai vezető (miniszterelnök nevezi ki) főigazgató (szakmai felsővezető) igazgató (szakmai vezető)

Az államigazgatás területi és helyi szervei Fővárosi, megyei Kormányhivatal kormánymegbízott Belső ellenőrzési Osztály Védelmi Bizottság titkársága kabinet főigazgató működési főosztály 1 osztály 1 osztály n működési főosztály n szakigazgatási főosztály 1 szakigazgatási főosztály n Járási hivatal 1 hivatalvezető kormányablak / okmányiroda osztály szakigazgatási osztály 1 szakigazgatási osztály n kirendeltség / ügysegéd hivatalvezető helyettes Járási hivatal n igazgató

Az államigazgatás területi és helyi szervei A fővárosi és megyei kormányhivatal feladat- és hatásköre a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek megfelelően részt vesz a kormányzati célkitűzések területi megvalósításában, ennek keretében - koordináció - ellenőrzés - informatikai tevékenység közigazgatási hatósági ügyek - általános jogorvoslati fórum - elsőfokú hatóság törvényességi felügyelet a helyi önkormányzatok felett, stb.

Járások Járási hivatalok - 2013. január 1. 174 járási hivatal + 23 fővárosi kerületi hivatal = 197 a fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti egysége, kirendeltsége közreműködik a fővárosi és megyei kormányhivatal feladatainak ellátásában államigazgatási feladatok: önálló feladat- és hatáskör – hivatalvezető (szakmai vezető) gyakorolja települési, nemzetiségi önkormányzatok, azok társulásai, valamint a hatóságok közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó együttműködéséhez szükséges koordinációs és kommunikációs feladatok kormányablak (integrált ügyfélszolgálat ) → 1. azonnal intézhető, 2. saját hatáskörében intézhető ügytípus, 3. ügyben beadvány továbbítás céljából, és 4. tájékoztatás, 5. kiegészítő szolgáltatások okmányiroda

Az államigazgatás területi és helyi szervei Dekoncentrált szervek a kormánymegbízott irányítási jogkörén kívül (= központi kormányzati igazgatási szervek területi, helyi szervei) a NAV dekoncentrált szervei az integrációban nem érintett területi államigazgatási szervek Megyei illetékesség: budapesti és megyei rendőr-főkapitányságok a Magyar Államkincstár megyei igazgatóságai tankerületek a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság kirendeltségei Regionális illetékesség Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal regionális igazgatóságai Területközi szervek Országos Vízügyi Főigazgatóság 12 vízügyi igazgatósága 10 nemzeti park igazgatóság

Az államigazgatás területi és helyi szervei A helyi önkormányzatok által ellátott államigazgatási feladatok szervezeti kerete delegált (államigazgatási) feladatok ellátása: a települési önkormányzat jegyzője  ha jogszabály másként nem rendelkezik általános első fokú államigazgatási hatóság. a Polgármester, megyei képviselő-testület elnöke, képviselő-testület hivatalának vezetője vagy ügyintézője  kivételesen államigazgatási feladat- és hatáskört törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet állapíthat meg [Alaptörvény 34. cikk (3) bekezdése] A képviselő-testület (közgyűlés) utasítási joga kizárt. Államigazgatási feladatok ellátásához szükséges költségvetési támogatás: központi költségvetés.

3. fejezet Az államigazgatás funkciói és működése

Az államigazgatási funkciói és feladatai (köz)igazgatástudományi megközelítés az igazgatás funkciói = az igazgatás fogalma + közérdekűség = a közigazgatás funkciói az államigazgatás funkciói - tervezés - szervezés - parancsolás - egybehangolás - ellenőrzés P - tervezés O - szervezés S - személyzeti ügyek intézése D - irányítás Co - összehangolás R - ellenőrzés B - pénzügyek vagy költségvetés

Az államigazgatási funkciói Az államhatalmat megjelenítő közigazgatási funkciók: rendészet, honvédelem, pénzügyek, jogrend megteremtése és fenntartása, külkapcsolatok. Állandó funkciók - Változó funkciók ↓ védelmi funkciók szükségletkielégítő funkciók Végrehajtás Jogszabályok végrehajtása - Politikai döntések végrehajtása Integráció - Allokáció

Az államigazgatási funkciói Az államigazgatás feladatainak meghatározása: jogszabályok Az államigazgatási feladatok naprakész ismerete: Állami feladatkataszter 2012 feladatok az ellátásért felelős közigazgatási szervek az együttműködő szervek az együttműködés formája a feladat forrása a feladat ellátását biztosító költségvetési sor a végrehajtás ütemezése a végrehajtás határideje Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020 30000 feladat (intézkedés) 8000 jogszabály, stratégiai és szervezeti dokumentum 250000 adat

Az államigazgatás működésének alapelvei Hatékonyság Demokratizmus eredményesség  jogszerűség a közigazgatás a szervező tevékenysége külső (társadalmi, megelégedettség) belső (munka, működés; racionalizálás, reform programok, korszerűsítés) a közigazgatás politikai jellegéből származó elv korlátok közé szorítás, ellenőrzöttség tartalmi elemei: bürokratikus szervezet hierarchia egyszemélyi vezetés szolgálati út uniformizált működés részvétel alkalmazás – nyitottság közérdekűség törvényeknek alárendelt átláthatóság, elszámoltathatóság, becsületesség, méltányosság, jogállamiság tiszteletben tartása

Az államigazgatás tevékenységfajtái 1. Az államigazgatási tevékenység módja alapján jogi hatású cselekmények (aktusok) nem jogi hatású cselekmények 2. Az államigazgatási tevékenység irányultsága szerint Szervezetrendszeri (szervezetrendszeren belüli) igazgatás (belső igazgatás) Szervezetrendszeren kívüli igazgatás (külső igazgatás) Hierarchikus igazgatás (irányítás) Nem hierarchikus (hierarchián kívüli) igazgatás Jellemzője: teljes szervezeti alárendeltség   a jogviszony mindkét alanya államigazgatási szerv, de mellérendelt viszonyban állnak egymással az egyik fél államigazgatási szerv, a másik fél nem tartozik az államigazgatáshoz, pl. állampolgár, más állami vagy nem állami szervezet

Az államigazgatás jogalkotó és jogalkalmazó tevékenysége Az államigazgatás jogalkotó tevékenysége Alaptörvény T) cikk jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról szóló 12/2016. (IV. 29.) MvM rendelet egyéb alacsonyabb szintű normák

Az államigazgatás jogalkotó és jogalkalmazó tevékenysége Az államigazgatás jogalkalmazó tevékenysége „Az általános normának – mely elvontan meghatározott tényálláshoz egy éppen olyan elvontan meghatározott következményt fűz – ahhoz, hogy egyáltalán értelmet nyerjen, egyediesítésre van szüksége.” – Hans Kelsen A jogalkalmazás célja: a jog érvényesítése → aktus (döntés) Államigazgatási jogalkalmazás → államigazgatási hatósági jogalkalmazás Hatóság: államigazgatási hatósági jogkört gyakorol → jogérvényesítés közhatalom birtokában, hierarchián kívül

Az államigazgatás jogalkalmazó tevékenysége Feladatkör → Hatáskör → Hatósági jogkör Illetékesség Hatáskör-átruházás tilalma Szubdelegálás tilalma Kiadmányozás A hatósági tevékenység két fő formája: a hatósági jogalkalmazás a hatósági felügyelet

Az államigazgatás jogalkalmazó tevékenysége Funkció: a szerv társadalmi rendeltetésének lényegét határozza meg - a legtágabb, általános - a funkció változatlan, a feladat idomul a társadalmi szükségletekhez Feladatkör: a közügyek intézésének tárgykör szerinti csoportja - általános, változó - közigazgatási szerv rendeltetési célja Hatáskör: ki, hogyan jogosult/kötelezett meghatározott közügyek intézésére - általános v. különös v. kizárólagos - feladaton belül milyen ügyekben kell eljárnia Hatósági jogkör: egyedi közhatalmi aktus kibocsátása - konkrét, egyedi döntés

Az államigazgatás jogalkalmazó tevékenysége Hatósági jogalkalmazás Az általános normának ahhoz, hogy egyáltalán értelmet nyerjen, EGYEDIESÍTÉSre van szüksége törvényi tényállás történeti tényállás jog-értelmezés bizonyítás releváns tények jogalkalmazói aktus állami tevékenység  amelyet állami szervek vagy jogszabályi felhatalmazás alapján nem állami szervek (pl. ügyvédek) végezhetnek a jogszabályban absztrakt tényállást az egyedi ügyre alkalmazzák egyedi ügyekben eljárva jogviszonyokat létesítenek, szüntetnek vagy változtatnak meg, illetve egyedi jogviszonyok létesítését, megszűnését vagy megváltozását állapítják meg. jogszabályi felhatalmazás alapján és jogi keretek között.

Az államigazgatás jogalkalmazó tevékenysége Hatósági felügyelet → ellenőrzés + intézkedés Törvényességi felügyelet (pl. köztestületek, állami vállalatok felett) (a Ksztv. és az Mötv. által szabályozott felügyelet nem hatósági felügyelet!) jogszabályi előírások (ex lege) jogalkalmazói aktus előírásai speciális hatósági felügyelet általános hatósági felügyelet (felügyeleti szervek)

Az államigazgatás szervező és szolgáltató tevékenysége Jogállás Közjogi Államigazgatási Önkormányzati Egyéb szervek Köztestület Közalapítvány Közintézet Közüzem (állami vállalat) Magánjogi Köztulajdonú Gazdasági társaság Magán-tulajdonú Egyéni vállalkozás Egyesület Alapítvány Egyházi intézmény *

Az államigazgatás szervező és szolgáltató tevékenysége Intézeti típusú szervek Közintézet Közüzem humán közszolgáltatások ingyenes vagy közvetetten – és általában nem piaci áron - finanszírozva gazdasági közszolgáltatások általában piaci áron az igénybe vett szolgáltatás ellenértéke mérhető  Jogszabályi fogalma nincs költségvetési szerv Áht. jogszabályi fogalma (1977. évi VI. tv.) szűkebb, mint a tudományos fogalma: gazdasági közszolgáltatásokat végző szervezetek létesítés célja: közfeladatok ellátása (jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat) létesítés célját jogszabály általánosan nem határozza meg, de közfeladat ellátása irányítás: Áht. 9. § irányítás: Ptk. (tulajdonosi jogok gyakorlása) + felügyelet (cégbíróság + államigazgatás) személyi állomány általában közalkalmazott (Kjt.) személyi állomány általában munkavállaló (Mt.)

Az államigazgatás szervező és szolgáltató tevékenysége Közüzem (közvállalat) és a tulajdonosa közötti viszony: az állami vállalat felett az állam törvényességi felügyeletet gyakorol a gazdasági társaságok feletti általános törvényességi felügyelet: cégbíróság a közüzem „irányítása” ~ állami vagyon igazgatása: tulajdonosi jogok gyakorlására kijelölt szerv (Ptk.) állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény: az állam tulajdonában álló vagyon (az állami vagyon) feletti tulajdonosi joggyakorlás módja és szervezete, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályai Az állami vagyon kezelésének központi szerve: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.

Az államigazgatás szervező és szolgáltató tevékenysége Költségvetési szerv irányítása a következő hatáskörök gyakorlását jelenti (Áht. 9. §) alapítása, átalakítás és megszüntetés, szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása vezető kinevezése/megbízás adása vezetésre/ felmentése/vezetői megbízás visszavonása + a vezetővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása gazdasági vezető kinevezése/megbízása/felmentése/megbízásának visszavonása a szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági ellenőrzése a szerv döntésének megsemmisítése, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítás a szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés a szerv kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok, vmint egyes, törvényben meghatározott személyes adatok kezelése

Az államigazgatás szervező és szolgáltató tevékenysége 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról Nemzeti vagyon: az állam és a helyi önkormányzatok kizárólagos tulajdonában álló dolgok Kategóriái: Elsődleges rendeltetése a közfeladatok ellátásának biztosítása. Gazdálkodás felelős módon és rendeltetésszerűen. forgalomképtelen és ezért nem adható el, nem terhelhető meg, nem osztható fel kizárólagos állami és önkormányzati tulajdon állami tulajdonban álló társaságok és vagyonelemek, valamint műemlékek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon vagyonelemek korlátozottan forgalomképes vagyon üzleti vagyon

Az államigazgatás szervező és szolgáltató tevékenysége Közszolgáltatások ellátásának formái az államigazgatási szervek maguk látnak el közszolgáltatást → a közhatalmi hatósági és a szolgáltató tevékenység elválasztásának nehézsége Közintézet Közüzem Szerződés magántulajdonban álló gazdasági társaságokkal vagy más szervezetekkel (pl. egyesület, alapítvány) → A közfeladatok ellátásában államháztartáson kívüli szervezet jogszabályban meghatározott rendben közreműködhet [Áht. 3/A. § (2) bekezdés]

A belső igazgatási tevékenység Szervezet és működés rendjének szabályozása Jat. 23. § (1) Normatív határozatban szabályozhatja a Kormány és más testületi központi államigazgatási szerv szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját. (4) Normatív utasításban szabályozhatja a miniszterelnök, a központi államigazgatási szerv vezetője, a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét, működését, tevékenységét. ↓ SZMSZ ← Ksztv., Kit., Khtv.

A belső igazgatási tevékenység Kiadmányozás rendjének szabályozása Ksztv., Kit. → belső szabályzat (SZMSZ vagy kiadmányozási szabályzat) kiadmányozási jog átruházása és visszavonása a közigazgatási szerv feladatellátása során keletkezett ügyiratok (pl. döntések) aláírása, kiadása, amely az ügyirat érvényességi kelléke. a szerv vezetőjének hatáskörébe tartozik, de az SzMSz-ben a szerv bármelyik köztisztviselőjére átruházhatja a felelősség nem száll át, a hatáskör gyakorlója teljes mértékben felel a döntésért. (A már felülvizsgált végleges kiadmány (elintézés) tervezet jóváhagyását, letisztázhatóságát, elküldhetőségének engedélyezését jelenti a kiadmányozásra jogosult részéről.) Szignálás → szolgálati út

4. fejezet Az államigazgatás személyzete

A közigazgatási személyzeti politika rendszerei fogalma funkciói rendszerei Asszimilációs rendszerek Differenciált rendszerek Nyitott rendszer Zárt rendszer karrierrendszer Zsákmányrendszer

A közigazgatási személyzeti politika rendszerei (főbb modelljegyek, amelyek általában keverednek) ZÁRT NYITOTT Közjogi speciális jogszabály alapján történő foglalkoztatás Hasonló a munkaerőpiaci szabályozáshoz Élethivatásszerű szolgálat Meghatározott állásra, nem életpályára Besorolási rendszer Ø kötelező besorolás Törvény által garantált előmenetel Nem határozza meg törvény az előmenetelt – több típusa létezik Törvény által kötött illetményrendszer Illetmény alku tárgya Folyamatos képzés és továbbképzés jellemzi Továbbképzés nem törvényben előírt

A közigazgatási személyzeti politika rendszerei (főbb modelljegyek, amelyek általában keverednek) ZÁRT NYITOTT Folyt. Többlet kötelezettségek:(munkaerőpiachoz képest): - engedelmességi kötelezettség - szigorúbb felelősségi szabályok - hivatásetikai elvárások Többlet kötelezettségek: itt is élnek - általában a felelősségi szabályok itt is eltérnek az Mt. szabályozásától - hivatásetika itt is él Többlet jogok: -ALKALMAZÁS STABILITÁSA/PÁLYABIZTONSÁG -kedvezményes nyugdíjszabályok/-rendszer - pálya stabilitása, plusz védettség ELVIEKBEN nincs - előmenetel nem garantált - nyugdíjszabályok, - mint a magánszférában - egyéb juttatás megegyezés kérdése Zsákmányrendszer ↔ torzulás: nyitott rendszer nagyobb teret ad számára, de a látszatra zártban is előfordulhatnak elemei.

A közigazgatási személyzeti politika rendszerei Magyarország a közigazgatási személyzeti politika szabályozása: 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) - besorolási és előmeneteli rendszert tartalmaz 2018. évi CXXV. törvény (Kit.) – álláshely típusú rendszerről rendelkezik (nincs előmenetel) a közigazgatási személyzeti politika meghatározása Magyarországon a Kormány hatáskörébe tartozik. A személyzeti politika érvényesítéséért felelősek: Miniszterelnökséget vezető miniszter belügyminiszter Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási minőségpolitika és személyzetpolitika közszolgálati életpálya kidolgozása kormányzati személyügyi igazgatás központi feladatai

A közigazgatási személyzeti politika Magyarországon 1867-től A közigazgatási pálya nyitottsága, zárt rendszer kiépítése - 1914 Kiépül a közigazgatási személyzeti politika nemzetközi összehasonlításban is korszerűnek mondható zárt rendszere 1945-1949 Többpárti zsákmányrendszer 1949-1956 Szocialista (egypárti) zsákmányrendszer 1957-1989 Megkezdődik a fokozatos áttérés az érdemeken alapuló személyzeti politikára 1970-től politikai program a differenciált rendszer kiépítésének koncepciója 1992 A zárt rendszerű személyzeti politika megteremtése (Ktv.) 2006- A nyitott rendszer elemeinek térhódítása

A közigazgatási személyzeti politika Magyarországon Közszolgálat (legtágabb értelemben) Közigazgatási dolgozók Nem közig. közhatalmi tevékenység   Civil közigazgatás Rendvédelem Államigazgatási dolgozók Helyi önkorm. tisztviselők, önálló szab/aut. állig szervek, egyéb hatalmi ágak tisztviselői Költségvetési szervek Rendvédelmi szervek (hivatásos) Bíróság, Ügyészség, Honvédség, stb. Pol. szolg. jogvsz-ban: -politikai (felső)vezetők; tanácsadók Biztosi jogvsz-ban állók Kormányzati szolgálati jogvsz-ban: szakmai (felső)vezetők; kormánytisztviselők, ügykezelők közszolgálati jogviszonyban: Köztiszt-viselők Közalkalmazottak Szolgálati jogviszony bírák, ügyészek, honvédek, stb. speciális jogviszonyok Kit. Kttv. Kjt. Hszt. külön törvények

A közigazgatási személyzeti politika Magyarországon szerv politikai kinevezés/választás szakmai kinevezés Kormány miniszterelnök miniszterek Országgyűlés (ö ½) köztársasági elnök X Miniszterelnökség Minisztérium miniszter államtitkár miniszteri biztos (sajátos az új biztosi jogviszony) közigazgatási államtitkár helyettes államtitkár kormánytisztviselők önálló szabályozó szerv hivatalvezető köztisztviselők NMHH (Ke) MEKH (Me) autonóm államigazgatási szerv Kormányzati főhivatal Központi hivatal (főv./megyei) kormányhivatal kormánymegbízott (fő)igazgató. korm.tisztviselők Járási hivatal járási hivatalvezető, korm.tisztviselők Járási hiv.vezető

Az államigazgatási dolgozók felelősségi rendszere Objektív és szubjektív feltételek Feltételek? Jogi felelősség Nem jogi felelősség - fegyelmi felelősség - anyagi felelősség vagy kárfelelősség - büntetőjogi felelősség vezetői eredményfelelősség politikai felelősség etikai felelősség

Az államigazgatási dolgozók felelőssége A jogi felelősség feltételei: Objektív → jogsértés (jogellenes magatartás) Szubjektív → vétkesség (felróhatóság) Objektív felelősség – vis maior Szándékosság - egyenes - eshetőleges Gondatlanság súlyos enyhe

Az államigazgatási dolgozók felelőssége Jogi felelősségi formák: fegyelmi felelősség → Kttv. + Kit. + 31/2012. (III. 7.) Korm. rend. ↘ a jogviszonyából eredő kötelezettség vétkes megszegése anyagi felelősség vagy kárfelelősség → Kttv. + 31/2012. (III. 7.) Korm. rendelet ↘ a jogviszonyából eredő kötelezettség vétkes megszegése és ezzel kár okozása ↘ objektív felelősség is! ○ harmadik személynek okozott kárért való felelősség büntetőjogi felelősség – Btk. + Be.

Az államigazgatási dolgozók felelőssége Kárfelelősség károkozó károsult felelősség tartalma tisztviselőő munkáltató szubjektív vétkesség szándékos, súlyos gondatlan károkozás esetén a teljes kár gondatlan károkozás esetén – főszabályként – max. 4 havi illetmény leltár, elszámolási kötelezettség esetén teljes kár közszolgálati tisztviselő objektív eredmény teljes mértékű és vétkességre tekintet nélküli felelősség terheli. (akkor is, ha semmilyen fokú vétkesség nem terheli) mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy a károsult elháríthatatlan magatartása okozta tisztviselő harmadik személy vegyes a károsulttal szemben a munkáltató lesz felelős, és teljes kártérítésre köteles (objektív) a közigazgatási szerv a szubjektív felelősségi szabályok alapján helytállásra kötelezi a vétkes kormánytisztviselőt

A közszolgálati etika Etikai felelősség → etikai vétség elkövetése → etikai szabályok megszegése Az etikai szabályok rendszere: Kttv. + Kit. etikai szabályai hivatásetikai alapelvek és hivatásetikai részletszabályok → Kormánytisztviselői Hivatásetikai Kódex (Magyar Kormánytisztviselői Kar ) A közszolgálati etikai szabályok jelentősége: tételes jogi szabályt nem sértő, de közösségellenes, közéleti anomáliákat és torzulásokat okozó, a közigazgatásban nem kívánatos cselekmények visszaszorítása.

kizárja az etikai eljárás lefolytatását A közszolgálati etika A jogszabály és az etikai szabály viszonya Büntetőeljárás, szabálysértési eljárás Fegyelmi eljárás Méltatlansági eljárás Bizalomvesztés Hivatásetikai elvek megsértése az etikai eljárást meg kell szüntetni kizárja az etikai eljárás lefolytatását - akár munkahelyen kívüli magatartás is megalapozhatja - büntetőeljárás automatikus következménye Kttv. 156. § (1) - a szakmai lojalitás követelményeinek megsértése (Kttv.) - indoka kizárólag a kormánytisztviselő magatartásában, illetve munkavégzésében megnyilvánuló és bizonyítható tény lehet - felmentési ok

A közszolgálati etika hivatásetika koncepcionális keretei egységes szabályozás indokai Kormánytisztviselők Etikai Kódexe Hivatásetikai alapelvek különösen (Kit.) szervezeti integritás és kultúra: átláthatóság, elszámoltathatóság, hatékonyság; egyéni integritás: szakmai és erkölcsi tekintély; tisztviselő egyéni szabadságjogainak korlátai és magánéletére is kiható elvárások; korrupció elleni fellépés; érdek-összeütközések megelőzése, összeférhetetlenség megszüntetése; szervezeti eszközök, ösztönzés, képzés; normasértések tisztességes eljárásban történő elbírálása; normasértés szankciói közös közszolgálati értékrend (ethosz) közszolgálati életpályák átjárhatósága jogbiztonság és jogegység társadalmi felelősség és bizalom közszolgálat tisztasága, a hivatali korrupció elleni fellépés nemzetközi összehasonlíthatóság – a közszolgálat a versenyképességi mérésekben hűség és elkötelezettség közérdek előnyben részesítése igazságos és méltányos jogszolgáltatás és az emberségesség méltóság és tisztesség előítélet-mentesség pártatlanság politikai semlegesség felelősségtudat és szakszerűség együttműködés - elkötelezettség, - nemzeti érdekek előnyben részesítése, - igazságosság, - méltányosság, - méltóság, - tisztesség, előítéletektől való mentesség felelősségtudat

5. fejezet Közigazgatás-fejlesztés az Európai Unióban és hazánkban

Közigazgatási reformirányzatok Kormányzatok fejlesztési kényszerben Meghatározó reformirányzatok: Új Közmenedzsment (NPM) Good governance (jó kormányzás) Neo-weberi állam- és közigazgatás Intézkedések megválasztásánál alapvető: helyi viszonyok összefüggései megvalósíthatóság feltételrendszere környezeti tényezők tudományos megalapozottság szakmai vélemények becsatornázása, szakma általi elfogadottság

Közigazgatási reformirányzatok  Elméletek Időszak Főbb jellemzők Megoldási javaslatok Közösségi döntések elmélete (Public choice) 1960-as évek A hagyományos bürokrácia működési problémáira, megnövekedett hatalmára hívja fel a figyelmet: a bürokrácia saját érdekeit nézi, és nem a közérdeket szolgálja Verseny bevezetése a közszektorban (pl. privatizáció) Új Közigazgatás (New Public Administration) 1970-1980-as évek Hagyományos közigazgatás problémái: rugalmatlan, nem érvényesül kellőképp a társadalom kontrollja Demokratikus kontroll, demokratikus működés, Strukturális átalakítás a rugalmasság növelése érdekében, Ügyfélközpontúság Új Közmenedzsment (New Public Management) 1980-as évek eleje Cél az eredményorientált és hatékony kormányzás az állam szerepének újrafogalmazásával Piac és verseny nagyobb szerepe „Kisebb” állam (állam szerepének csökkentése) Decentralizáció Dereguláció Menedzsment innovációk Ügyfélorientáltság Új weberizmus (Neo-Weberian State) 2000-es évek eleje A hagyományos közigazgatás értékeire alapozott, de annak eredményességét és hatékonyságát menedzsment technikákkal növelő irányzat Állam szerepének növelése Közigazgatási jog erősítése Állampolgárok bevonása Közigazgatási szakma fejlesztése Eredményesség az elsődleges cél Jó kormányzás (Good governance) 2000-es évek Társadalmi szereplők, civil szervezetek, közösségek bevonása a kormányzásba (a döntéshozatalba és a döntések végrehajtásába) Érintettek részvétele, bevonása a döntésekbe és a megvalósításba Konszenzusra törekvés Átláthatóság (korrupció minimalizálása) Közigazgatási reformirányzatok

Új közmenedzsment (New Public Management - NPM) Kialakulásának főbb okai: - elégedetlenség a túlméretezett jóléti állammal szemben - társadalmi kontroll iránti igény - recesszió miatti megszorítások Javaslata: közszektorban is a magánszektor megoldásait alkalmazni, MERT nincs különbség köztük Cél: hatékonyság, hatásosság, eredményesség, teljesítmény → „olcsó, kicsi állam” Eszközei például: szerkezeti változtatások; kiszervezés; privatizáció; pénzügyi-, személyzeti menedzsment decentralizációja; közszféra HR gazdálkodásának piaci megoldásokhoz közelítése; eredményfelelősség fokozott hangsúlyozása. Kiterjedtsége… Kritikája… (közszférát NEM lehet a magánszféra mintájára működtetni…)

Good governance (jó kormányzás) ‘90-es évek óta nemzetközi gyakorlatban Kormányzásban szereplők: állam/kormány + magánszféra + civil társadalom ↔ bevonásuk a döntéshozatali folyamatokba Hálózatos együttműködésben Társadalom érdekeinek sokrétűbb/magasabb szintű artikulációja Politikai, társadalmi, gazdasági prioritások konszenzuson alapuljanak Ismérvei: participatív átlátható/elszámoltatható effektív a forrás-felhasználásban igazságos, elősegíti jogállamiság megvalósulását

Neo-weberi állam és közigazgatás Kontinentális Európában válasz az NPM-reformokra → Weberi, mert: elismeri a hagyományos közigazgatás-felfogást Főbb elemei: állam-, reprezentatív demokrácia-, közigazgatási jog megerősítése eltérő státuszú közszolgálat elismerése Neo, mert: + új elemeket adaptál a mai viszonyoknak megfelelően (részben NPM bevált intézkedéseit) eljárásokra orientáló szemléletmódtól elmozdulás állampolgár-központú szolgáltatások felé bürokratából → szakértő, menedzser

A nemzetközi szervezetek és -intézmények szerepe a közigazgatás-fejlesztésben - Minták/trendek követése (globális vs európai szinten) - Eltérő mélységű hatások: konvergencia szintek - Eltérő körülményekből adódóan: eredmények divergálhatnak Nemzetközi szervezetek kiemelkedő szerepe: tagjaik közigazgatás-fejlesztésében konvergencia hatások közvetítésében Pl.: OECD, ENSz, Nemzetközi Valutaalap, Világbank, Európa Tanács, EU, EUPAN, IIAS, EIPA DE: változó irányvonalak - ajánlások Ezredforduló óta figyelemfelhívás: „Context matters.”

Közigazgatás-fejlesztési tendenciák az EU-tagállamokban az ezredforduló után – célok, módszerek, eszközök Közigazgatási/közszolgálati modell megválasztása = tagállami hatáskör DE kialakulóban: közös Európai Közigazgatási Tér ↔ konvergencia hatások révén közös európai modell Tagállamok kötelezettségei a közigazgatás kapcsán... (uniós jog végrehajtói) Közös közigazgatási kultúra: ↔ Európai közigazgatási alapelvek (Európai Bíróság szerepe) EU-ban beazonosítható reformtendenciák Átfogó cél a megfelelő egyensúly: kiadáscsökkentés ↔ ügyfélorientált közszolgáltatások biztosítása között

A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési programok és megvalósulásuk

A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési programok és megvalósulásuk SZERVEZET FELADAT kataszter = alap a szervezetfejlesztéshez hatásköri, vezetési-irányítási kérdések, illesztések formakényszer kiszervezések áttekintése fizikai-, informatikai felszereltség dereguláció stratégiaalkotás e-közigazgatás adminisztratív terhek csökkentése esélyegyenlőség elszámoltathatóság korrupció felszámolása kezdeményező kommunikáció ELJÁRÁS SZEMÉLYZET cél: egységesítés, egyszerűsítés belső: koordináció, központosított hatáskörök külső: ügyfélkapcsolatokban (minőségi jogalkotás, ügyfélorientált, szolgáltató jellegű…) cél: személyi állomány megújítása… (kiterjesztő értelmezés) életpálya-modell: karrierrendszerű, de rugalmas, átjárható eszköze: munkakör alapú foglalkoztatási rendszer bevezetése (időközben változott) szakmai tudás; elkötelezettség; bizalom

Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020

Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020 1. Szervezési feltételek fejlesztése 1.1 A központi közigazgatás hatékonyságának növelése 1.2 Területi államigazgatás fejlesztése és ésszerűsítése 1.3 Önkormányzatok szervezési feltételeinek fejlesztése 1.4 Hely- és időfüggetlen közszolgáltatások fejlesztése 2. Emberi erőforrás gazdálkodás fejlesztése 2.1 Az emberi erőforrás gazdálkodás egyes funkcióinak továbbfejlesztése 2.2 A közszolgálati életpályamodell fejlesztése 2.3 Közszolgálati szolgáltatásfejlesztés 2.4 Az önkormányzati emberi erőforrás gazdálkodás fejlesztése 3. Közszolgáltatások színvonalának javítása 3.1 Az állami vagy az önkormányzati közszolgáltatások feltételeinek javítása 3.2 Közszolgáltatásokhoz kapcsolódó bürokráciacsökkentés 3.3 Elektronikus ügyintézés biztosítása a közszolgáltatások egyéb területén 4. Digitális Állam felépítése 4.1 Adatbázisok összehangolására irányuló fejlesztések 4.2 Az ügyfélközpontú közigazgatás informatikai támogatása

köszönöm megtisztelő figyelmüket! sikeres felkészülést kívánok!