Móricz Ádám Európai Bizottság DG REGIO

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Nyugat-Pannónia – határon átnyúló együttműködések, és a as fejlesztési időszak előkészítése Készítette: Győrffy László Gábor.
Advertisements

Merre tart a magyar foglalkoztatáspolitika? Garzó Lilla.
DANUBE A transznacionális együttműködési program kialakítása.
Heves megye jövője az NFT 2. rendszerében Előadó: Sós Tamás elnök Heves Megyei Közgyűlés.
Dr. Nyikos Györgyi. ami kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket.
„ A régió, ahol íze van az életnek” A Dél-dunántúli Operatív Program pályázatai Kovács Zoltán Tervezési csoportvezető Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési.
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia pillére: Az alkalmazkodóképesség növelése Soós Roland Igazgató ÉRÁK.
Kovács István Vilmos Fejlesztéspolitikáért felelős elnökhelyettes
A közötti időszak fejlesztési tervezésének megalapozása
NAPII. - mikrogazdaság Jobbágy Valér GKM. Iránymutatások - mikrogazdaság Tudással és innovációval a növekedésért 7. A K+F célú beruházások növelése és.
AZ ÚJ gazdaságfejlesztési programról
KÖZEGESZSÉGÜGYI KÖZÖSSÉGI PROGRAM A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ ELŐTÉRBE HELYEZÉSE AZ EMBERI ÉS AZ INTÉZMÉNYI ERŐFORRÁSOK RÉVÉN A KÖZÖSSÉGI ORVOSI ELLÁTÁSBAN.
„Híd a forráshoz – forrásteremtő civil találkozó” (2009. május , Budapest) TÁMOP – TIOP A pályázati lehetőségek rendszere.
Népfőiskola a helyi tudás megtöbbszörözésére, a településfejlesztés eszközeként Lakitelek, március 26. Lakitelek, március 26.
Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési
Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma
Hegyi Csilla osztályvezető Innovációs és K+F Főosztály
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Készítette: Koczka Csaba (M6MGTO)
Készítette: Lázár Nikolett Földrajz BSc II. évfolyam.
Az INTERREG közösségi kezdeményezés 2/C modul Ponácz György Márk SAKK-tréner.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A Magyar Regionális Tudományi Társaság V. Vándorgyűlése Az ipar szerepe a regionális fejlődésben Alternatívák a regionális innovációs rendszer továbbfejlesztésére.
Integrált területi beruházás és Közösségvezérelt helyi fejlesztés a as programozási időszakban Zsolt SZOKOLAI C.2 Urban development, territorial.
Gazdaságfejlesztési Programok Helyettes Államtitkársága
Az infokommunikáció szerepe az Új Magyarország Fejlesztési Tervben és az Operatív Programokban Dr. Bálint Ákos Igazgató Közigazgatás Operatív Programok.
Kreatív Iparágak a Digitális térben Új Széchenyi Terv konzultációs konferencia és eFestival Gála Digitális stratégia Közérdekű és kulturális adatok és.
1 Az Európai Unió Strukturális és Regionális politikája Előadó: Tóth István.
1 A magyar energiapolitika „ Az energiahatékonysági indikátorok az EU-ban és Magyarországon” nemzetközi szeminárium Budapest, október 5. Hatvani.
Címalcím 1 Nemzeti Fejlesztési Terv - Regionális Operatív Program Wächter Balázs VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság Stratégia tervezési iroda november.
Teleházak pályázati lehetőségei. TIOP 3-as prioritás A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése
A Phare továbbélése a regionális operatív programokban Wächter Balázs.
Területpolitikai eszközök és a klímaváltozás
Dr. Fodor Imréné Pécsi Regionális Képző Központ igazgatója
Strukturális és Kohéziós Alapok
A kormányzati K+F+I politika prioritásai, különös tekintettel a gyógyszeriparra Dr. Nikodémus Antal Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály.
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia Készítette: Balogh Judit Nemzetközi Tan. III. évf
Az ÉARFT és ÉARFÜ élő regionális kapcsolatai. 2 Nemzetközi projektek célja A régiós szervezetek gazdasági kapcsolatainak erősítése A régió lobbi-erejének.
A magyar-szlovák program tervezésének állása Tata, február 21.
Az Európai Duna Régió Stratégia a környezet- és természetvédelem szempontjából Dr. Rácz András környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár.
Foglalkoztatáspolitika az Európai Unióban
EU regionalizmus Az EU regionális politikájának gyakorlata, megvalósulása, eszközrendszere, fejlesztési lehetőségei Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem.
Berecz Mihály kistérségi koordinátor Püspökladányi kistérség Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)
Pályázatírás módszertana
TERÜLETI SZEMPONTOK MEGJELENÉSE A AS TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMBAN Tóth Róbert, fejlesztési szakértő CODEX workshop Novi.
A lisszaboni stratégia és a magyar foglalkoztatáspolitika Kordás László április 29. Balatongyörök.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a vidékfejlesztésben
Kutatás, fejlesztés és innováció az oktatásban: javaslat egy ágazati innovációs stratégiára Halász Gábor Innováció az oktatásban Szakmai konferencia.
A Nemzeti Fejlesztési Terv
Iparpolitikai és regionális szempontok a GKM Stratégiájában és az ÚMFT-ben Dr. Cservenyák Ildikó Főosztályvezető, GKM MRTT, V. vándorgyűlése október.
Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája
A AS IDŐSZAKRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS AKTUÁLIS HELYZETE MAGYARORSZÁGON NAGYHÁZI GYÖRGY SZAKMAI TANÁCSADÓ, NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HUSRB/1203/213/151.
„ A megújuló energia helye a Somogy megyei fejlesztési elképzelésekben” Budapest, március 30.
A „Smart Specialisation” indokoltsága, háttere
A Strukturális Alapok Cél: a régiók közötti társadalmi és gazdasági kohézió elősegítése Költségvetés: 195 mrd EUR  Európai Regionális Fejlesztési.
A Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, a megyei integrált területi program bemutatása Somlóvásárhely, július.
AZ IDŐS ÉS FOGYATÉKOS ELLÁTÁS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOKBAN JÚLIUS 3.
Az EU Duna Régió Stratégia elfogadása, hazai és európai uniós prioritásai Nádasi György Külügyminisztérium Győr, október 11.
A KÖZÖTTI EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSI IDŐSZAK ÖNKORMÁNYZATI LEHETŐSÉGEI PICHLER BALÁZS FŐOSZTÁLYVEZETŐ.
Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv (2004) Magyarország 2006.június
Strukturális alapok és a HEFOP. Strukturális Alapok Európa regionális politikája a pénzügyi szolidaritáson alapul. A Strukturális Alapok, az EU regionális.
Duna Stratégia – Duna menti Kamarák Szövetsége Budapest Kiss Ervin DCCA és BKIK főtitkár.
A határmenti programok aktuális állása
A határtérség.
A foglalkoztatási paktumok működési tapasztalatai – a siker fokmérői
Mezőkovácsházi Járásfejlesztési Stratégia
Európai Uniós ismeretek
A Székesfehérvári Foglalkoztatási StrAtégia Javasolt célrendszere
Területfejlesztési Tervezési Főosztály
Előadás másolata:

A kohéziós politika új irányai 2020 után – Fejlesztési javaslatok és lehetőségek Magyarországon Móricz Ádám Európai Bizottság DG REGIO PERSPECTIVES OF LOCAL GOVERNMENTS in Central Eastern Europe Budapest, 2019. március 6. #CohesionPolicy #EUinmyRegion

„A mai napon javaslatot teszünk egy minden régióra kiterjedő kohéziós politikára, amely senkit nem hagy cserben. Rugalmasabbá tettük azt, hogy alkalmazkodjon az új prioritásokhoz és jobban védelmezze polgárainkat. A szabályokat egyszerűsítettük, ami előnyös lesz mindenki számára a kisvállalkozásoktól kezdve a nagyvállalatokig, az iskoláktól és kórházakig, megkönnyítve számukra az alapokhoz való hozzáférést.” Forrás: a sajtóközlemény szövege Corina Creţu, a regionális és várospolitikáért felelős biztos 2018. május 29. #EUBudget

A kohéziós politika korszerűsítése

Modern, dinamikus kohéziós politika Modern beruházás Összpontosítás az intelligens, alacsony szén- dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállásra Az európai szemeszterrel való szorosabb kapcsolat Átfogó teljesítményadatok (szinte valós időben), nyílt hozzáférésű adatok Egyszerű, rugalmas, dinamikus 7 alap, 1 rendelet (50%-kal rövidebb) 80 kulcsfontosságú adminisztratív egyszerűsítés Gyorsabb végrehajtás (visszatérés az n+2 szabályhoz) Válaszok az újonnan felmerülő igényekre (migráció, gazdaság) Minden régió számára Kiegyensúlyozott és méltányos „berlini módszer” 75% a legszegényebb régióknak, ahol a legnagyobb szükség van a segítségre Az újonnan felmerülő igények és a gazdasági átállás kezelése szerte az EU-ban

7 alap, 1 rendelet A közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) határozza meg a kohéziós politika keretszabályait. Egységes szabályrendszer: Koherensebb Könnyebben megtanulható Könnyebben kombinálható

Kulcsfontosságú jogi eszközök ERFA-/KA- RENDELET Egységes rendelet mindkét alapra vonatkozóan Szakpolitikai célkitűzések alatti specifikus célkitűzések Tematikus koncentráció ESZA + rendelet Kibővül (megosztott és közvetlen végrehajtási tartalom) ETE-rendelet Területi együttműködés, ideértve a külső támogatást is Új régióközi innovációs eszköz ECBM: egy „polcról levehető” jogi eszköz a határokon átnyúló projektek egyszerűsítése érdekében A közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) Hét alapot fed le: ERFA, KA, ESZA+, ETHA, AMIF, ISF és BMVI Szakpolitikai célkitűzések Megvalósítás elemei és feltételei

Szakpolitikai célkitűzések A 11 korábbi célkitűzés helyett 5 szakpolitikai célkitűzés („policy objectives”, PO): Intelligensebb Európa (innovatív és intelligens gazdasági átalakulás) Zöldebb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású Európa (ideértve az energetikai átállást, a körforgásos gazdaságot, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és a kockázatkezelést) Összekapcsoltabb Európa (mobilitás és IKT-összekapcsoltság) Szociálisabb Európa (a szociális jogok európai pillére) A polgárokhoz közelebb álló Európa (városi, vidéki és part menti területek fenntartható fejlődése és helyi kezdeményezések) 2 horizontális célkitűzés: Adminisztratív kapacitásfejlesztés Régiók közötti és határokon átnyúló együttműködés (az együttműködés általánosabb érvényesítése)

AZ ERFA TEMATIKUS KONCENTRÁCIÓJA Források allokálása a kiemelt beruházási területekre A kiadások fenntartása a kulcsfontosságú növekedési területeken és a munkahelyteremtésben Nemzeti szinten az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapján => rugalmasság a mostani időszakhoz képest! A következő országoknak: minimum % 1. szakpolitikai célkitűzés („intelligensebb Európa”) minimum % 2. szakpolitikai célkitűzés („zöldebb, kis szén-dioxid- kibocsátású Európa”) 75% alatti GNI 35% 30% 75–100% közötti GNI 45% 100% fölötti GNI 60% 1. + 2. prioritási célkitűzés min. 85%

Fenntartható városfejlesztés Új, célzott egyedi szakpolitikai célkitűzés a városi térségek integrált fejlesztésére (PO5) Helyi fejlesztési stratégiákra vonatkozó követelmény – helyi felelősségvállalás Az ERFA 6%-a a városfejlesztésre, helyi fejlesztési partnerségek révén, különböző eszközök segítségével Európai Városi Kezdeményezés: átfogó megközelítés a kapacitásépítés, az innovatív fellépések, a tudás- és szakpolitikai fejlesztés, valamint a kommunikáció vonatkozásában

Változások az európai területi együttműködésben Általános érvényesítés horizontális célkitűzések révén Határokon átnyúló programok: valós területi problémákat kezeljenek Új: régióközi innovációs eszköz bevezetése Új: EU-n kívüli együttműködés (az IPA/ENI beépítése) Új: A határokon átnyúló európai mechanizmus (ECBM)

Új regionális támogat-hatósági térkép 2021–2027

Javaslat az uniós társfinanszírozásra Ellentételezés: héa elszámolhatósága nincsenek külön rendelkezések a bevételt termelő projektekre vonatkozóan Uniós hozzájárulás felső határa 70% Kevésbé fejlett régiók Legkülső régiók Kohéziós Alap Interreg 55% Átmeneti régiók 40% Fejlettebb régiók

Menetrend

Az Európai Bizottság kohéziós politikai fejlesztési javaslatai Magyarország számára Országjelentés és D mellékletek 2019. február 27-én publikálva Március 21-én nyilvános bemutatás!

A 2019. évi országjelentés és „D” melléklete 1. szakpolitikai célkitűzés Intelligensebb Európa – Innovatív és intelligens ipari átalakulás I. Az országjelentés alapján… Magyarország általános innovációs teljesítménye az Unióéhoz képest mérsékelt, míg a kutatás-fejlesztésbe történő beruházások, valamint a tudomány és a vállalkozások közötti együttműködés szintje az uniós átlag alatt van. Fejlesztési szükségletek: az intézményközi kapcsolatok és együttműködés támogatása a kutatás/felsőoktatás és az üzleti élet szereplői között, kritikus kutatási tömeg létrehozása és a tehetségek vonzása a stratégiai intelligens szakosodási területeken annak érdekében, hogy a kutatási és fejlesztési eredményeket üzleti alkalmazásokká alakítsák, különösen az egyetemi kapacitással rendelkező városokban; a meglévő kutatási kapacitások, mint az intelligens gazdasági átalakulás tudásközpontjainak kiaknázása, a tudástranszfer és a stratégiai partnerségek támogatása; a nemzeti határokon átnyúló hálózatépítés, együttműködés és tapasztalatcsere támogatása, beleértve a közös régiókon átnyúló, transznacionális és interregionális projekteket

A 2019. évi országjelentés és „D” melléklete 1. szakpolitikai célkitűzés Intelligensebb Európa – Innovatív és intelligens ipari átalakulás II. Az országjelentés alapján… Magyarországon 2021-re megfelelő lesz a nagy sebességű, széles sávú lefedettség, de az információs és kommunikációs technológiák alkalmazása és az adatvezérelt technológiák használata tekintetében Magyarország továbbra is az alacsony teljesítményt nyújt. Fejlesztési szükségletek: az információs és kommunikációs technológiák felhasználásának növelése a kis- és középvállalkozások körében, beleértve az infrastruktúrák és szolgáltatások támogatását és figyelembe véve a területi különbségeket; a digitális készségek fejlesztése, különös figyelmet fordítva mindkét oldal – a fogyasztók és a vállalkozások – oktatására

A 2019. évi országjelentés és „D” melléklete 1. szakpolitikai célkitűzés Intelligensebb Európa – Innovatív és intelligens ipari átalakulás III. Az országjelentés alapján… A magyarországi kis- és középvállalkozások termelékenysége és innovációs tevékenysége alacsony, ami akadályozza bekapcsolódásukat a globális értékláncokba. Fejlesztési szükségletek: a termelékenység és a gazdaság hozzáadott értékének növelése az innovatív vállalkozások számának gyarapítása révén, az új technológiák alkalmazását lehetővé tevő vállalkozási kapacitásokba történő beruházás annak érdekében, hogy a kkv-k a globális értékláncokban előrébb kerüljenek; a vállalkozói ökoszisztéma ösztönzése, az induló és a növekvő vállalkozások, akcelerátorok létrehozásának ösztönzése, a kis- és középvállalkozások számára új üzleti modellek kidolgozása, különösen az immateriális javakba történő beruházások révén; a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése és nemzetközivé válásának elősegítése, többek között az ipar által vezetett és kutatásorientált nemzetközi klaszterekben való részvétel, valamint a közép- és kelet-európai, illetve a Duna Stratégiához tartozó országok közötti együttműködés révén.

A 2019. évi országjelentés és „D” melléklete 1. szakpolitikai célkitűzés Intelligensebb Európa – Innovatív és intelligens ipari átalakulás IV. Az országjelentés alapján… A humán tőke szűk keresztmetszetet jelent a termelékenység növelése terén. Fejlesztési szükséglet: speciális képzések az intelligens szakosodás területein történő átképzést és továbbképzést, az innovációmenedzsmentet, a vállalkozói készségeket és a vállalatokon belüli innovatív üzleti modelleket illetően, figyelmet fordítva az ipari átalakulással és a körforgásos jelleggel kapcsolatos szükségletekre; a készségfejlesztés üzleti igényekhez történő igazítása. Egyéb fejlesztési szükséglet: Az EU Duna Régió Stratégiával és a tematikus intelligens szakosodási platformokkal összefüggő együttműködési intézkedések előnyösek lennének.

A 2019. évi országjelentés és „D” melléklete 2. szakpolitikai célkitűzés Alacsony szén-dioxid-kibocsátású és zöldebb Európa I. Az országjelentés alapján… Mivel Magyarország gazdasága viszonylag energiaigényes, az energiahatékonyság növelése éppolyan fontos, mint a megújuló energiaforrások részarányának növelése. Fejlesztési szükségletek: a lakóépületekben az energiafogyasztási szintek csökkentése, valamint a kis- és középvállalkozások energiahatékonyságának javítása; a középületek és a távfűtési hálózatok energiahatékonyságának javítása; az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a levegőszennyezés csökkentése a fosszilis tüzelésű kazánok megújuló energián vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforráson alapuló létesítményekkel való felváltása révén, kiegészítve az épületek energiahatékonysági felújításával; a megújuló energiaforrásokra való átállás támogatása a fűtés és hűtés terén, többek között az EU Duna Régió Stratégia keretében indított közös kezdeményezések, például a geotermikus energiára és a biomasszára vonatkozó kezdeményezések.

A 2019. évi országjelentés és „D” melléklete 2. szakpolitikai célkitűzés Alacsony szén-dioxid-kibocsátású és zöldebb Európa II. Az országjelentés alapján… Magyarországon a legfőbb természetikatasztrófa-kockázatot a Duna és a Tisza menti áradások, valamint az aszályok jelentik. Fejlesztési szükségletek: a nemzeti kockázatelemzésben azonosított kockázatok kezelése, a megelőzésre összpontosítva; a határokon átnyúló és transznacionális együttműködés fokozása a legmegfelelőbb klímaadaptációs, kockázatmegelőzési és -irányítási intézkedések azonosítása érdekében, ideértve a legjobb gyakorlatok megosztását és a harmonizált adatrendszerek kifejlesztését.

A 2019. évi országjelentés és „D” melléklete 2. szakpolitikai célkitűzés Alacsony szén-dioxid-kibocsátású és zöldebb Európa III. Az országjelentés alapján… Bár folyamatban van az ivóvíz-infrastruktúra fejlesztése, továbbra is nagy szükség van a vízforrások védelmére, és magasak a szivárgással kapcsolatos veszteségek is. Fejlesztési szükséglet: az ivóvízellátás javítása a vízhierarchiát követve, beleértve a vízhálózatok szivárgás- csökkentését és más hatékonysági intézkedéseket is; a víz újrahasznosítása az ivóvíztől eltérő célokra (pl. városi öntözés); az ivóvíz-hozzáférés javítása a közterületeken, valamint a sebezhető és marginalizált csoportok számára; a vízkészletek védelme

A 2019. évi országjelentés és „D” melléklete 2. szakpolitikai célkitűzés Alacsony szén-dioxid-kibocsátású és zöldebb Európa IV. Az országjelentés alapján… Magyarországon a hulladékgazdálkodás továbbra sem hatékony, és a fontos uniós célok teljesítése nehézségekbe ütközik. Fejlesztési szükségletek: a hulladékkeletkezés megelőzése, az újrahasznosítás és újrafeldolgozás, valamint a szelektív hulladékgyűjtési rendszer bővítése; a kapacitásépítést célzó beruházások a körforgásos gazdaságra való áttérésben részt vevő valamennyi érdekelt fél számára, valamint a körforgásos gazdaság előmozdítása a kis- és középvállalkozásokban; a nyersanyagok alternatíváinak kifejlesztése és az újrafeldolgozott anyagok használatának ösztönzése (pl. az újrafeldolgozott tartalom iránti kereslet növelését célzó intézkedések, a másodnyersanyag-visszanyerés előmozdítása).

A 2019. évi országjelentés és „D” melléklete 2. szakpolitikai célkitűzés Alacsony szén-dioxid-kibocsátású és zöldebb Európa V. Az országjelentés alapján… Bár Magyarország erőfeszítéseket tesz gazdag természeti örökségének megőrzése és levegőminőségének javítása érdekében, a környezeti intézkedések végrehajtása továbbra is kihívást jelent. Fejlesztési szükségletek: a levegőminőség, valamint a kapcsolódó monitoring és modellezés javítása; a biológiai sokféleség és a Natura 2000 hálózat támogatása a városi területeken.

A 2019. évi országjelentés és „D” melléklete 3. szakpolitikai célkitűzés Jobban összekapcsolt Európa – Mobilitás és regionális IKT összekapcsolódás Az országjelentés alapján… Bár Magyarország fejleszti közlekedési infrastruktúráját, hiányosságok mutatkoznak a közútról a fenntarthatóbb közlekedési módokra való áttérés, a biztonság és a védelem terén. Fejlesztési szükségletek: a transzeurópai közlekedési hálózatokba történő beruházások folytatása az uniós előírásoknak való megfelelés, valamint a fenntartható és hozzáférhető közlekedési módok – vasút, belvízi hajózás, különösen a Duna hajózhatósága – és a multimodális közlekedés felé történő elmozdulás elősegítése érdekében; beruházások az infrastruktúra biztonsága és védelme terén, különös tekintettel a közúti közlekedés biztonságára; beruházások az integrált közlekedési rendszerekbe; az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közösségi közlekedést és az aktív közlekedési módokat, például a kerékpározást és a gyaloglást támogató beruházások.

A 2019. évi országjelentés és „D” melléklete 4. szakpolitikai célkitűzés Szociálisabb Európa – A szociális jogok európai pillérének végrehajtása I. Az országjelentés alapján… A készségek iránti kereslet és kínálat közötti eltérés az alacsony képzettségű és nehezebben foglalkoztatható csoportok esetében gyenge munkaerőpiaci kilátásokkal párosul. Fejlesztési szükségletek: az aktív és megelőző jellegű munkaerőpiaci intézkedések támogatása, ideértve a készségek előrejelzését, a személyre szabott szolgáltatásokat és a más szolgálatokkal való koordinációt, mások mellett a fogyatékossággal élő személyek érdekében; olyan intézkedések kidolgozása, amelyek elérik az inaktívakat; a kétoldalú szociális párbeszéd elősegítése és a szociális partnerek kapacitásépítésének támogatása.

A 2019. évi országjelentés és „D” melléklete 4. szakpolitikai célkitűzés Szociálisabb Európa – A szociális jogok európai pillérének végrehajtása II. Az országjelentés alapján… A nemek közötti magas foglalkoztatási különbség a kisgyermekkori gyermekgondozási szolgáltatások szűkös elérhetőségével párosul. A nők munkaerőpiaci részvételének, valamint a munka és a magánélet jobb egyensúlyának előmozdítása szükséges. Fejlesztési szükséglet: a megfizethető, fenntartható és minőségi gyermekgondozáshoz való hozzáférés előmozdítása, többek között az infrastruktúra bővítése révén, különös tekintettel a vidéki területekre; a szülők közötti felelősségmegosztás és a rugalmas munkafeltételek előmozdítása.

A 2019. évi országjelentés és „D” melléklete 4. szakpolitikai célkitűzés Szociálisabb Európa – A szociális jogok európai pillérének végrehajtása III. Az országjelentés alapján… Az oktatási eredmények nemzetközi összehasonlításban alacsonyak, az egyenlőtlenségek számottevők, a szakoktatási és szakképzési programot végzettek kilátásai gyengék, és a felnőttoktatásban nem megfelelő arányú a részvétel. Fejlesztési szükségletek: a korai iskolaelhagyás megelőzése és az oktatásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalok támogatása; a kirekesztés csökkentése, valamint a hátrányos helyzetű csoportok, köztük a romák számára a magasabb szintű oktatáshoz és képzéshez való hozzáférés, valamint a tanulmányok végigvitelének támogatása; a felnőttkori tanulás előmozdítása továbbképzés és átképzés révén; az oktatási és képzési infrastruktúra fejlesztésének támogatása.

A 2019. évi országjelentés és „D” melléklete 4. szakpolitikai célkitűzés Szociálisabb Európa – A szociális jogok európai pillérének végrehajtása IV. Az országjelentés alapján… Az anyagi nélkülözés egyes csoportok körében és egyes térségekben továbbra is magas. Fejlesztési szükségletek: a hátrányos helyzetű járásokban szociális és oktatási intézkedések kidolgozása, beleértve az infrastruktúra fejlesztését; a lakhatással kapcsolatos kirekesztés kezelése, valamint a leromlott városi és vidéki területek rehabilitációja; a marginalizálódott közösségekkel, például a romákkal szembeni megkülönböztetés leküzdésére irányuló intézkedések kidolgozása; a fogyatékossággal élő személyek számára nyújtott szolgáltatások javítása és a közintézmények fizikai akadálymentesítése.

A 2019. évi országjelentés és „D” melléklete 4. szakpolitikai célkitűzés Szociálisabb Európa – A szociális jogok európai pillérének végrehajtása V. Az országjelentés alapján… A népesség egészségi állapota jelentős egyenlőtlenségeket mutat. Fejlesztési szükségletek: a megfizethető egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés előmozdítása, az egyenlőtlenségek csökkentése, különösen a hátrányos helyzetű járásokban; infrastruktúra biztosítása, beleértve az alapellátást nyújtó létesítményeket és az egészségügyi berendezéseket; az intézményi ellátásról az önálló életvitelt lehetővé tevő, közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés támogatása.

A 2019. évi országjelentés és „D” melléklete 5. szakpolitikai célkitűzés A polgárokhoz közelebb álló Európa – a térségek fenntartható és integrált fejlesztése és a helyi kezdeményezések támogatása I. Az országjelentés alapján… A különböző szakpolitikai területeket érintő, régiók közötti és város-vidéki területi különbségek miatt testre szabottabb és differenciáltabb megközelítésre van szükség a városi területek integrált társadalmi, gazdasági, kulturális és környezeti fejlődésének előmozdítása érdekében. Fejlesztési szükségletek: a kiválasztott funkcionális városi területek, így egyetemi, innovációs, tudományos és technológiai központok specifikus potenciáljába való beruházás, valamint a sajátos városi kihívások kezelése a helyi szükségletek alapján megkülönböztetve; a kis- és közepes méretű városok esetében a többközpontú fejlődést és a város és vidék közötti kapcsolatokat erőteljesebben kell támogatni az elnéptelenedés megakadályozása, a munkahelyek, az infrastruktúra és a szolgáltatások hozzáférhetőségének javítása céljából; az országon belüli és a határokon átnyúló együttműködési tevékenységek támogatása.

A 2019. évi országjelentés és „D” melléklete 5. szakpolitikai célkitűzés A polgárokhoz közelebb álló Európa – a térségek fenntartható és integrált fejlesztése és a helyi kezdeményezések támogatása II. Az országjelentés alapján… Testre szabottabb és differenciáltabb területi megközelítésre van szükség az integrált társadalmi, gazdasági, kulturális és környezeti fejlődés érdekében a vidéki területeken is. Fejlesztési szükségletek: beruházás az elmaradott régiók vidéki térségeibe a hiányzó infrastruktúra és más azonosított fejlesztési szükségletek kezelése révén, különös figyelmet fordítva a leghátrányosabb helyzetű térségekre, és biztosítva az alapvető szolgáltatásokhoz és a munkahelyekhez való megfelelő hozzáférést; a nem városi területek támogatása a meglévő értékekre épülő endogén helyi fejlesztésekre összpontosítva, és az ott élők önmegvalósításához szükséges feltételek megteremtése (beleértve az elnéptelenedő térségek és a nemzeti szinten elismert turisztikai régiók beruházásait) integrált megközelítéseken keresztül; az országon belüli és a határokon átnyúló együttműködési tevékenységek támogatása.

Köszönöm figyelmüket! #CohesionPolicy #EUinmyRegion