A balatoni negyedidőszaki üledékek kutatási eredményei A Balaton limnogeológiai vizsgálata Cserny Tibor
Földtani kutatások célja Milyen fizikai, kémiai, szedimentológiai tulajdonságokkal rendelkeznek a balatoni üledékek? Milyen a tavi üledékek térbeli helyzete és vastagsági viszonyai? Mikor és hogyan alakult ki a Balaton? Hogyan változott a tó mélysége és minősége Hogyan hasznosíthatók a komplex földtani alapkutatás eredményei a tó környezetvédelme érdekében?
A balatoni üledékek tulajdonságai Üledékképződés: 1. Szakasz - holocén kezdetéig: Törmelékes üledékképződés, tőzeglápok kialakulása 2. Szakasz – holocéntól - máig: Kémiai úton kivált mésziszap
Balatoni üledékek térbeli helyzete és vastagsága 0,38 mm/év 0,48 mm/év
Balaton kialakulása, fejlődése PLEISZTOCÉN: Aktív törések mentén Balaton környezetének differenciált mértékű emelkedése Részmedencék süllyedése Erőteljes denudáció (erózió, defláció) Szélsőséges éghajlati viszonyok: Meleg: eluviális vörös agyag Nedves: folyóvízi kavics és homok Száraz, hűvös: lösz
Balaton kialakulása, fejlődése PLEISZTOCÉN Kb. 15-17 ezer évvel ezelőtt csapadékosabb, melegebb klíma hatására a mai Balaton helyén kis mélységű, tavak alakultak ki. Nyugatról, kelet felé a vízborítottság egyre később következett be. HOLOCÉN Melegebb, csapadékosabb éghajlat vízszint növekedés Tavakat elválasztó gátak az abrázió hatására fokozatosan eltűnnek 5000 év BP. kialakul az egységes vízfelület
Balaton kialakulása, fejlődése NYUGATI RÉSZ Felszíni vízgyűjtője nagyobb Felszínalatti vízutánpótlás a Keszthelyi-hegység felől jelentősebb Vízgyűjtőn a csapadékosabb atlanti klímahatás érvényesült Szélesebb, lapályosabb környezet vette körül (Ki-Balaton, Nagy-Berek, Tapolcai-medence) KELETI RÉSZ Kisebb vízgyűjtő Balaton-felvidék felől minimális felszínalatti vízutánpótlás Vízgyűjtőn melegebb, szárazabb kontinentális hatás Magasabb morfológiai helyzetben lévő területek között volt
Környezetföldtani kutatások Feliszapolódás mértékének és az üledék átrendeződések meghatározása: Pl.: Szigligeti öböl közepén: 14 mm/év szélén: 4 mm/év Üledékekben előforduló foszfor mennyiség és az eutrófizáció kapcsolatának vizsgálata Kezdetben tiszta volt, de hamar mezo- majd eutróffá vált. Foszforfeldúsulás a víztömeg csökkenését és a vegetáció burjánzását feltételezi. Pl. holocén boreális szakaszában 3. Zala – Kis-Balaton – Keszthelyi-öböl rendszerben kiülepedett, lebegtetett üledékek, és a víz nyomelem illetve nehézfém tartalom elterjedésének, vizsgálata:
Környezetföldtani kutatások
Környezetföldtani kutatások Iszap: kb. 2,5-3,5 km3 Víz mennyiség: kb. 2 km3 természetes elöregedés fázis
Köszönöm a figyelmet!