Bevezetés Tematika Számonkérés Irodalom 2018.12.27.

Az előadások a következő témára: "Bevezetés Tematika Számonkérés Irodalom 2018.12.27."— Előadás másolata:

1 Bevezetés Tematika Számonkérés Irodalom

2 Talajok átalakulása Erdők ritkulása, eltűnése
Területhasználat (legelő, rét, szántó) változása Intenzív gazdálkodás öntözés

3 Városi talajok fizikai tulajdonságai
Fizikai összetétel vizsgálata épületek alapozásakor hulladéklerakók létesítése növényzet telepítése (pl. víztárolás, szűrőképesség)

4 Városi talajok fizikai tulajdonságai
Talaj hőmérséklete Városi levegő átlaghőmérséklete 0,5-2°C-kal magasabb a környezeténél Talajok hőmérséklete is magasabb Evapotranspiráció emelkedik A talaj szárazabbá válik

5 Városi talajok fizikai tulajdonságai
Szerkezeti változások okai Felső réteg legyalulása Feltöltés Alapozáskor megbolygatják a talaj szerkezetét Törmelékanyagok is a talajba kerülnek Háztartások szervesanyagai, kultúrréteg Természetes üledékek

6 A városi talajok szerkezete
Az egyre idősebb talajok szerkezete rendszerint a morzsás szerkezet irányába fejlődik. A városi környezet és a városi területhasznosítás nem kedvez az ilyen talajszerkezet kialakulásának, a talajok összetömörödnek a nagyobb terhelés miatt. Az aggregátumos, humuszos talaj tömege kevesebb mint 1 gr köbcentiméterenként, az erősen összetömörödött talajé eléri a 2 gr-ot. Következmény: vízfoltok, oxigénhiány

7 Városi talajok kémiai tulajdonságai
Természetes üledékek miatt bázikus kémhatásúak Ezt tovább erősítik a mészben gazdag építési hulladékok, anyagok Jelenség: kalciumosodás (erős a humid területeken)

8 Városi talajok kémiai tulajdonságai
Városi kertek talajai Túlzott szervesanyag utánpótlás Műtrágyázás Intenzív öntözés – túlnedvesedés Előzetes vizsgálatok

9 Városi talajok kémiai tulajdonságai
Talajszennyezések típusai Törmelék Nehézfém Gyorsan lebomló szervesanyagok (proteinek) Mikrobák felszaporodása, gyökérzóna oxigénhiánya

10 A városi talajok toxikus anyagai
Purves (1966, 1972) és MacKenzie (1969) vizsgálták először a városi területek és az ipari zónák talajainak potenciális toxikus anyagait (réz, ólom, cink és bór) ezen anyagok mennyisége több esetben is meghaladta a megengedettet. A szennyező források közé sorolható a hamu, a por, a szennyvíz, a kipufogó gázok, az ipari légszennyezés, a tüzelőanyagok elégetésekor keletkező füst. falusias jellegű városrészekben az egyik legnagyobb ólomszennyező a festék

11 Szennyezések és azok csökkentése I.
Háztartási anyagok Tárolás lerakókba, újrafelhasználás, természetes anyagokkal való helyettesítés Műtrágya Kiömlés esetén felseprés, csak száraz időben, ne adagoljuk túl Peszticidek Felhasználásuk miunimalizálása, szabályok betartása Festékek Ólom és olaj alapú festékek

12 Szennyezések és azok csökkentése II.
Fagyálló folyadékok Újrahasznosítás, motorolajok Összegyűjtés, újrahasznosítás műanyagok Járdák üledékei Söprés, elszállítás

13 Városi talajok osztályozása
Avery (1980) A, humuszos antropogén talajok Vastag, sötét színű A szint Régi kertek, parkok – mélyszántás, szervesanyag utánpótlás Szervesanyagok komposztálása Különböző talajszintekben háztartási törmelék pararendzina

14 Városi talajok osztályozása
Avery (1980) B, zavart talajok Vastagsága legalább 40 cm Ásványi eredetű talaj, melytartalmaz mesterséges anyagokat is Jellemző horizontális szerkezet A0,A, B, C szintek C szint a zavart kőzetfelszín

15 Városi talajok osztályozása
Avery (1980) B, zavart talajok típusai: Egyszintű talajok A/C, vagy A/BC A korábbi talajszintre egy felső réteget terítettek Réteges litomorf talajok

16 Városi talajok osztályozása II.
Blume (1990) – 3 típust különített el: többnyire még természetes fejlődésű talajok olyan talajok, amelyekben antropogén és természetes rétegek keverednek lefedett talajok

17 A városi területhasznosítás okozta változások a talajokban
mélyebb talajvízszint, amely a talajvízszint csökkentés következménye, a földmunkák miatt zavart eredeti talajszintek, talajvastagodás, amely az építkezési hulladékokkal való feltöltés eredménye, eutrofizáció és alkálisodás, amely az emisszió, a szemét, a szennyvíz hatása, növekvő károsító anyag terhelés.

18 A városi talajok főbb általános tulajdonságai
A városi talajok gyakran mélyebb rétegűek, gyengébb a víztároló képességük, szárazabbak, s szennyező anyag tartalmuk nagyobb, mint a természetes erdei talajé.

19 A városi talajok kora A városi talajok kora nem egyszerűen a módosított és antropogén folyamatok révén megváltoztatott talaj korával azonos. Az ősi településeken az antropogén fejlődés időtartama elérheti, sőt meghaladhatja az 1000 évet. Lübeckben (Avery, 1990) a régi városrészben, amely több mint 800 éves, a fokozatos feltöltés hatására az eredeti talajszint már 1.5 m mélyen van. A fiatalabb városrészekben még kisebb foltokban megtalálhatók az eredeti talajtípusok.

20 Talajerózió, lemosás és következményei

21 Védekezés lehetőségei erózió

22 Hordalék visszatartása

23 Városi vizek szerepe Ökológiai folyosó Pormegkötés
Növények számára felvehető Talajok stabilitásának fenntartása

24 Városi vizek tulajdonságai
Intenzív városi vízkiemelés (talaj, réteg, termálvizekre egyaránt) Talajvízszint csökkenése (nagy kapacitású vízművek, épületek statikus állapota)

25 Városi vizek tulajdonságai II.
Kémiai változások Szennyvíz bemosódása Toxikus anyagok beszivárgása Hatásaik: Alapozás, csövek korróziója Ivóvízbe jutása