Társadalmi mozgalmak és ideológiák

Periodizáció V. Lenin „Herzen emlékére” (1912): az orosz forradalmiság szakaszai „Nemesi” szakasz (18. sz. utolsó évtizedei – 1850-es évek közepe) = Ragyiscsev – dekabrizmus – Herzen és nemzedéke (filozófiai körök, szlavofilek és nyugatosok stb.) „Raznocsinyec” szakasz (1850-es évek közepe – 19. sz. vége) = Csernisevszkij és a „forradalmi demokraták”, narodnyik-mozgalmak, „Föld és szabadság” (1., 2.) „kivonulások a nép közé”, „kis cselekedetek elmélete”, terrorizmus és expropriáció „Proletár” szakasz (1905 után)

Periodizáció (szempontjai) A 19. századi orosz történelem periodizációja: 1801–1825 1800-as évek – „a sándori nagyszerű napok kezdete” (reformok) 1812–1815 – A Honvéd háború és a határon túli hadjáratok (a Szentszövetség) 1815–1825 – A társadalmi aktivitás és a kormányzás konzervatív szakasza (Dekabrista felkelés) 1825–1855 1848–1855 – „A sötétség 7 éve” 1856–1860-as évek – „a nagyszerű évtized”, reformkor 1870–1905 – konzervatív restauráció és társadalmi mozgalmak 1905–1917 – a forradalmak kora „nemesi forradalmiság” Periodizáció (szempontjai) „raznocsinyec forradalmiság” „proletár forradalmiság”

18. század Az állam és a hatalom domináns szerepe A nemesség társadalmi erővé szerveződése: Kegyencek és oligarchák  konzervatív ellenzék. Politikai szerepvállalás: udvari összeesküvések, a gárda által támogatott hatalomátvételek (1801-ig)  A nemeseknek adományozott kiváltságlevél. A nemesség a kultúra szerveződésében: a nemesi értelmesség kialakulása, a közvélemény irányítása (sajtó és publicisztika, irodalom és színház), a felvilágosodás-kori eszmék elterjedése / terjesztése (nevelés, közerkölcsök, társadalmi felelősség)  szabadkőművesség, baráti körök, tudományos társaságok, a magánemberi lét kivonása az állam befolyása alól  a liberális nemesi ellenzék. Népmozgalmak ( Pugacsev-felkelés, az „álcár”-jelenség)  „a nép / nemesség” – kettőség felismerése  az eszmei nemesi forradalmiság születése (Ragyiscsev)

Honmentő Szövetség (1816-18) P. Pesztel: Az orosz igazság 1800 – 1820-as évek „I. Sándori tavasz”: társadalmi élet felpezsdülése. 1812-es Honvédháború: össznépi aktivitás. A nemesi forradalmiság csúcspontja: a dekabrizmus: Honmentő Szövetség (1816-18) Jótékonyság és művelődés Humanitás és erkölcsi jobbítása Katonaságon belüli viszonyok megváltoztatása Alkotmány és szabadságjogok A jobbágyság eltörlése Cárgyilkosság Közjó Szövetség (1818-21) Északi Társaság (1821-25) Déli Társaság (1821-25) N. Muravjev: Alkotmány Főbb elvek P. Pesztel: Az orosz igazság A földesúri birtok megőrzése Földtulajdon Köztulajdonba kerül Megszüntetése Rendiség Széleskörű Polgári jogok Alkotmányos monarchia Államforma Köztársaság / Föderáció 10 – 15 éves Ideiglenes Kormányzat / Direktórium

A dekabrista felkelés (1825. dec. 14, Szenátusi tér; dec. 29. – 1826 A dekabrista felkelés (1825. dec. 14, Szenátusi tér; dec. 29. – 1826. jan. 3, Kijevi Kormányzóság). A dekabristák sorsa A dekabrizmus szellemi és erkölcsi öröksége.

1820–1850-es évek Erősödik a központi hatalom kontrolja a társadalom felett: A Birodalmi Hivatal osztályai teljhatalmat kapnak (II. oszt. – jogi kodifikáció, III. oszt. – a politikai felügyelet + csendőrség) Kontrol az oktatás és a sajtó felett. A „hivatalos népiesség” ideológiai doktrínája (Sz. Uvarov): egyeduralom, ortodoxia, népiesség. A társadalmi élet visszafogottsága: a társadalom ketté szakadása, áttérés a cselekvés taktikájáról a gondolat stratégiájához: filozófiai társaságok és körök (A bölcselet baráti köre, 1825–26; Sztankevics-kör, 1831–39; Herzen és Ogarjev köre, 1831–34) – az orosz valóság „átkozott kérdéseinek” felvetése. A társadalmi élet két típusának újjáalakulása: Politikai (cselekvő) taktika: Petrasevszkij-kör (1845–49), Az ideológiai (gondolati) társadalmi differenciálódás: P. Csaadaev: Filozófiai levelek egy hölgyhöz (1829-31, I. – 1836) Szlavofilizmus Nyugatosság

Közös vonások: A jobbágyság eltörlése Evolúciós békés változtatások Szlavofilizmus Eszmék Nyugatosság Különösség, I. Péter negatív hatása Oroszország történelmi útja Európával azonos út, I. Péter közelebb hozta Európához Monarchia + Zemszkij Szobor (a nép véleményét közvetíti, tanácskozási joggal) Állami berendezkedés Alkotmányos monarchia A faluközösség (obscsina) és a szobornoszty (a hívők szabad szereteten alapuló „organikus együttléte”) Társadalom Az egyén és szabadságjogai Individualizmus Moszkva Oroszország szimbóluma Szentpétervár Ortodoxia Eszmeiség Racionalizmus A. Homjakov, K. és I. Akszakov-testvérek, I. és P. Kirejevszkij-testvérek Képviselői T. Granovszkij, K. Kavelin, V. Belinszkij, A. Herzen, I. Turgenyev Közös vonások: A jobbágyság eltörlése Evolúciós békés változtatások

1850-es évek második fele – 1880-as évek A. Herzen faluközösségi (obscinnij) / orosz szocializmusa: Az egyeduralom és jobbágyság felszámolása a társadalom demokratizálása mellett. A kapitalista fejlődési stádium kihagyható. A faluközösség (önkormányzás, a földbirtoklás egyenlősége) – a szocializmus alapja Oroszországban. N. Csernisevszkij és a forradalmi demokrácia eszméi Az ideológiai irányzatok politikai színezetének előtérbe kerülése Liberalizmus: Szlavofilek, pocsvenyikok és nyugatosok: sajtó, tevékenység a zemsztvákban (önkormányzatokban). „önkormányzati alkotmányos” irányzat (1879–1881). Reformok továbbvitele, az együttműködő hatalom képzete. Konzervativizmus: Fellépés a liberális adminisztráció ellen. A reformok felülbírálása.

Forradalmi mozgalmak: „narodnyik-mozgalom” a reformokkal és életbeléptetésükkel való elégedetlenség Ideológiai tagolódása: „Lázadó”, anarchista irányzat: M. Bakunyin, parasztforradalom, az értelmiség elősegítő szerepe, az állam megszüntetése. „Propagandista” irányzat: P. Lavrov, a parasztság nincs felkészülve forradalomra, az értelmiség vezető, eszméket terjesztő („agitáló”) szerepe, forradalmi szervezet létrehozása. „Összeesküvő” irányzat: P. Tkacsjov, a parasztság nincs felkészülve forradalomra, az agitáció nem lehet hatékony; az egyeduralom elveszítette népi támaszát  forradalmi szervezet létrehozása, amely előkészíti és végrehajtja a hatalomátvételt  forradalom. Szerveződések: I. „Fold és szabadság” titkos szervezet (1861–64) Narodnyik-társaságok: Isutyin-kör és „Pokol” terrorista csoportja (1863–66)  Karakozov merénylete II. Sándor ellen (1866. április 4.) „Népi leszámolás” (1869–71): Nyecsajev. Natanszon-Csajkovszkij-csoport (1871–74) – több csoport összevonása: „a nép közé járás” kezdeményezői „A nép közé járás” (1873–75)

A munkásmozgalom kezdete 1898 – a pártok kialakulásának kezdete II. „Fold és szabadság” titkos szervezet (1876–79) propagandista és terrorista eszközök szakadás „Általános földfelosztás”: „Népakarat”: propaganda, emigráció, terror (8 merénylet a cár ellen ) csatlakozás 1881. március 1. – II. Sándor a munkásmozgalomhoz meggyilkolása, a vezetők kivégzése) A munkásmozgalom kezdete 1898 – a pártok kialakulásának kezdete Tolsztojánizmus (tolszovsztvo) – 1880-as évek végétől L. Tolsztoj műveinek (Gyónás, 1879; Miben áll a hitem? 1884) és személyes jelenlétének hatására: a gonosszal szemben sem szabad erőszakosnak lenni, felebaráti szeretet és megbocsátás, erkölcsi öntökéletesedés  „vallási szekta” (?) orosz „kulturális remetelakok / kolostorok” (kolóniák) kialakulása  európai, észak amerikai, dél afrikai és japán elterjedése, M. Gandi.