A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer

Csillagászok nézetei Ptolemaiosz ókori csillagász. Nézete : gömb alakú mozdulatlan föld. A világegyetem központját alkotja. A Nap, és az összes égitest körülötte kering. (Geocentrikus világkép) Kopernikusz lengyel csillagász . Nézete : A Nap helyezkedik a középpontban és a bolygók körbe mozognak körülötte. /Heliocentrikus világkép/

Csillagászok nézetei Galilei olasz tudós. A Földet ő is forgásban lévő égitestnek gondolta. Kepler német csillagász: A bolygók pályája ellipszis alakú. Ő fogalmazta meg a bolygók a Naphoz viszonyított mozgásának törvényét. (A törvények a Naprendszerre vonatkozóan helytállóak.)

A Föld környezete Világegyetem (Univerzum) Metagalaxis (15 milliárd fényév sugarú tartomány) Extragalaxis (külső galaxis pl. Androméda-köd) Galaxis (Tejútrendszer) Naprendszer

Tejútrendszer Az a galaxis, amelyben a Nap és Földünk is elhelyezkedik. 100 ezer fényév átmérőjű spirális galaxis, melyben kb. százmilliárd csillag található. A Földhöz legközelebbi csillag, a Nap a Tejútrendszer egyik karjában helyezkedik el, a középponttól mintegy 30 ezer fényév távolságban

A Naprendszer A Naprendszer a Nap környezetének az a tartománya, amelyben az objektumok mozgását a Nap gravitációs tere határozza meg. Ez a tér egy kb. 1,5 fényév sugarú gömb.

A Naprendszer tagjai: NAP

 anyaga: gáz halmazállapotú plazma 19% He termonukleáris folyamatok: H  He (fúzió)  energia

elektromosan töltött részecskék kijutása a Napból = napszél

sarki fény (aurora borealis)

BOLYGÓK

A bolygók a Nap körül direkt irányban (az óramutató járásával ellentétes irányban), ellipszis alakú pályán keringő, saját fénnyel nem rendelkező égitestek.

Naprendszerünk bolygói a Naptól távolodó sorrendben: NAP  Merkúr  Vénusz  Föld  Mars  Jupiter  Szaturnusz  Uránusz  Neptunusz

 távolság: 150 millió km = 1 CSE (csillagászati egység) A NAP d = 109 földátmérő  távolság: 150 millió km = 1 CSE (csillagászati egység) (fénysebességgel: 8 perc) Nap = futball-labda Föld = egészbors (30 m-re) Jupiter = teniszlabda (150 m-re) Plútó = mustármag (1,5 km-re)

A bolygók rendszerezése Föld típusú vagy kőzetbolygók: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars. Közös tulajdonságaik: kis méretűek, kőzetek és fémek alkotják, szilárd a felszínűk, nincsenek gyűrűik. Jupiter típusú vagy gázbolygók: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz. Közös tulajdonságaik: nagy méretűek hidrogén és hélium alkotja őket nincs szilárd felszínük vannak gyűrűik.

KISBOLYGÓK (kb. 100 ezer db) A kisbolygók (aszteroidák) a Mars és a Jupiter között keringő, kis méretű égitestek. szabálytalan alakúak lehet holdjuk is Ismertebbek:Pallas, Juno, Vesta

TÖRPEBOLYGÓ a Plútó Plútó: (d=2300 km) ma ide sorolják: a Cerest a Charont (a Plútó „holdja”)

HOLDAK

a bolygók körül keringő, saját fénnyel nem rendelkező égitestek alsó mérethatáruk nincs a Hold a Mars egyik holdja, a Phobos

METEOROK

 vasból és kőből álló kis égitestek  a légkörbe érve felizzanak = hullócsillag  elégnek, felrobbannak, vagy elérik a felszínt (meteorit)  a Földön kb. 170, Európában kb. 50 meteoritkráter ismert.

A kabai meteorit (2,6 kg, 1857, 16x10 cm) (a Debreceni Református Kollégiumban őrzik)

A Barringer meteoritkráter Arizonában

6. ÜSTÖKÖSÖK

általában a Naprendszer külső részén keringenek (1-50 km átmérőjűek), erősen megnyúlt ellipszis alakú pályán felépítésük mag = kődarabkák + fagyott gázok + jég a Naphoz közeledve a jég elolvad >> gáz = kóma (üstök) a napszél hatására ebből keletkezik a >> csóva