Az urbanizáció földrajzi különbségei, a tradicionális városfejlődés dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu Terület és településfejlesztés III. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2018/2019, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Terület és településfejlesztés E 393, kedd 11.40–15.10 Összesen 12 alkalom 2 óra elmarad: október 23. (nemzeti ünnep), október 30. (őszi szünet) Számonkérés: szóbeli vizsga a vizsgaidőszakban Szóbeli felelet tételsor alapján az órák anyagából (70p) Szemináriumi dolgozat a megadott témákból (ábrákkal, de mellékletek nélkül): min. 15 oldal (30p) A felkészüléshez elsősorban az órai jegyzet ajánlott Felhasználható irodalom Beluszky P. – Kovács Z. – Olessák D. (szerk) 2001: A terület- és településfejlesztés kézikönyve. – Budapest: CEBA Kiadó, pp. 55–59.; pp. 70–91. ISBN: 9639089850 Jeney L. 2013: Városföldrajz. – In: Jeney L. – Kulcsár D. – Tózsa I. (szerk): Gazdaságföldrajzi tanulmányok közgazdászoknak. – BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkut. Tsz. - NGM, Budapest pp. 39–70. – http://jeney.web.elte.hu/02varosfoldrajz.pdf 2

Az urbanizáció fogalma, földrajzi különbségei 3

Urbanizáció fogalma Város: „urbs” latin szóból ered Urbanizáció: összetett fogalom Minőségileg: városiasodás Városi életforma terjedése  falvak és városok közötti különbségek csökkenése Mennyiségileg: városodás Városok arányának növekedése, módjai a) Várossá nyilvánítással b) Településhatárok módosításával (falu városhoz csatolásával, városok kettéválásával) Városlakók arányának növekedése, módjai a+b) Városok arányának növekedésével c) Városok falvaknál gyorsabb népesedésével (beköltözés vagy természetes szaporodás) (Egyesek szerint: első városnövekedési szakasz) Követi: szuburbanizáció, dezurbanizáció, reurbanizáció, posztszuburbanizáció Szerencsésebb inkább agglomerálódásnak nevezni 4

A városállomány és a várossá nyilvánítások Magyarországon 1885–2010 között Várossá nyilvánítási „boom” Magyarországon 1990 után Városok átlagnépessége csökkent Városok átlagos intézmény-ellátottsága csökkent 5

Urbanizáció földrajzi eltérései Különösen a fejlődő országokban nagyok az urbanizáció földrajzi egyenlőtlenségei Városiasodottság: jelentős különbség a falvak és a városok között Városodottság: városlakók néhány nagyvárosban koncentrálódnak, máshol falusias területek, hiányoznak a kis- és középvárosok Városlakók arányának tényezői, függ: Természetföldrajzi viszonyok (hat a gazdaság térbeli eloszlására is) Településhálózat történelmi fejlődése Társadalmi–gazdasági fejlettségi szint A város hivatalosan (közigazgatási/jogi értelemben) elfogadott definíciója 6

1. Természetföldrajzi viszonyok Általában magasabb a városlakók aránya: Síkvidéki országokban, mint a hegyvidékiekben Mérsékelt égövben, mint a zord klímájú területeken (hideg égöv, sivatagok, esőerdők) De: bizonyos esetekben előfordul, hogy épp a zordabb területeken magas a városlakók aránya  néhány városon kívül lakatlan térségek vannak (pl. Szibéria, sivatagok) Városlakók aránya Magyarországon: Alföldön > dombvidékeken Alföldön magasabb a városlakók aránya: Hajdú-Bihar 80%, Csongrád 75%, Békés 74% (mezővárosok + közöttük lakatlan vagy tanyás területek) Dombvidékeken alacsonyabb: Nógrád 44%, Heves 46%, Somogy 51% (aprófalvak) 7

2. Településhálózat történelmi fejlődése Eltérő gyarmatosítás Dél-Ázsia: angolok nem telepednek le  endemikus falusias társadalom Latin-Amerika: indián előzmények + spanyol telepesek  nagy fokú urbanizáció: egyházi és világi közigazgatási központok, bányák, kikötők Magyarország Alföld: XVI–XVII. sz.: török uralom miatt védtelenebb aprófalvakból bemenekültek a mezővárosokba (nagyobb védettség)  hagyom. településhálózat kipusztulása Ny-Dtúl (nem volt török): kiegyensúlyozott településfejlődés (sűrű, jól fejlett kis- és középvárosi hálózat) 8

3. Társadalmi–gazdasági fejlettségi szint XX. század közepéig egyértelműen összefüggött a falusi népesség aránya és az elmaradottság  városodottság a fejlettség fokmérője Ipari forradalom: fejlett gazdaságok  faluból városba áramlás (NBr: első ország, ahol a városi lakosság 50% feletti) 1950: 50% felett még csak a fejlett világban (Eu és É-Am) Ma: Bel. 97%, NBr., Holl. 89%, Dán. 85%, Fro. 75%, Olo. 67% K- és Köz-Eu: megkésett urbanizáció: Mo. 67%, Ro. 57%, Alb. 38% Fejlődő országok: iparosodás, urbanizálódás csak a XX. sz. 2. fele (Trópusi Afr. és D-Ázsia ma is jóval a világátlag alatt van, elmaradottabb országokban a népesség kis része városlakó): Nepál 11% Burundi 8%, Bhután 7%, Ruanda 6% 9

A városodás alakulása 1950-től napjainkig Kultúrrégiónként, országonként csökkenő eltérések az urbanizációban  ma már az urbanizáció kevésbé jelenti a fejlettséget Fejlett világ: szub- dezurbanizáció  nagyvárosok népességnövekedése lelassult Fejlődő világ: demográfiai robbanás főleg a városokban  legnagyobb megapoliszok, de hiányos kis- és középvároshálózat Közepes fejlettségű félperifériák (Latin-Am. vagy Oroszo.): erőteljes urbanizálódás  igen magas a városi lakosság aránya Ma: Föld népességének több mint fele városokban él, folyamatosan nő A városlakók arányának változása 1950 és 2000 között Forrás: ENSZ 10

4. A város elfogadott fogalma (Régen: a király által adományozott örökölt városi jogállás) Inkább Európában volt jelentősége (ma már kevésbé) Újvilág: nem volt jelentősége, mert nem volt rendi társadalom Ma: népességszám alapján Japán 50000 fő Izland, Norvégia, Svédország: 200 fő  Svo. 83%, Nor. 74% (pedig északi, hegyvidéki országok) Ma: komplex mutatórendszer alapján (pl. Mo.) Meghatározott funkciók, intézmények megléte Gazdasági szerkezet: ipar, szolgáltatások jelentősége Népsűrűség Jellemző beépítés (beépítési sűrűség, átlagszintszám) 11

A tradicionális urbanizáció fejlődéstörténete 12

Az antik város 13

Első állandó települések megjelenése a Földön Emberiség bölcsője a száraz magasföldeken Domesztikáció (háziasítás): ún. géncentrumokban (8 Vavilov-zóna: pl. Földközi-tenger medencéje) Vándorlás a folyóvölgyekbe, alacsonyabb térszínekre Neolit forradalom: állandó települések Csiszolt kőszerszámok megjelenése Tartós építőanyagok + szilárd hajlék Ókor hajnalán Uralkodó településforma: családi alapokon szerveződött (20–60 fős) falu Földművelés hatékonyabbá válik  munkamegosztás  kiemelkedtek a városok 14

A Föld legnagyobb városai a történelemben 15 Forrás: Schneider, W. 1973, p. 252., United Nations (1975–2000)

Három jellegzetes történelmi várostípus Európában tradicionális város antik város ókori Róma: ER1, VR1, első milliós város fejlett városi civilizáció utána hanyatlás: népvándorlás, kora középkor feudális város középkori Konstantinápoly: ER1 – részben eu-i, VR1 kisebb városok, elmaradott városi civilizáció utána: feudalizmus válsága, agrárkrízis, háború, pestis modern város agglomerálódás ipari forradalomtól, London: ER1, VR1, első 8 milliós nagyvárosok tömeges megjelenése ma ER1.: Moszkva szuburbanizáció USA 1910-es évektől, Nagy-Britannia: 1940-es évek posztmodern város dezurbanizáció USA 1970-es évektől, Európa 1980-as évektől reurbanizáció Európa (London) 1980-as évektől posztszuburbanizáció Fejlett világ napjainkban 16

A késői antik birodalmak városai Kr.e. 1600: városfejlődés Eu-ban is közvetítéssel (Kis-Ázsia, Egyiptom) Kr.e. 1000: városfejlődés globális centruma áthelyeződött Eu-ba (Athén, Róma) Eu-i városi kultúra határa Ény-ra tolódott (hűvösebb klímatartomány felé) 17 A városi kultúra terjedése Európában

A görög polisz (városállam) jellemzői A görögség széttagoltságának szimbóluma: Mükéné, Spárta, Thébai, Athén Görög városállam: város + „vonzáskörzete” Meglehetősen kicsik: 50%-uk területe 100 km2-nél kisebb De: Athén 2600 km2, Spárta 3x ekkora Platón: ideális méret 5000 „polgár” (kb. 25 ezer fő) Demokratikus önkormányzás De: rövid ideig tartott + nincs ált. választójog Alsóváros jelentősége fokozódik Városfal megléte döntő Hippodamosz elvei az építészetben Szabályosság Agóra: városi élet központja 18

Római Birodalom Időszak Róma Többi város Királyság kora (Kr. e. VIII–VI. sz.) Fiatal város Városfal, Capitoliumon erődítmény, híd a Tiberisen Kikötőváros: Ostia Köztársaság kora (Kr. e. 509–31) 200 e fő Városok itáliai főutak mentén is: Capua, Pompeji, Brindisium Császárság kora (Kr. e. 31–Kr. u. 476) Augustus: 1,1 mió fő (1,5–2 mió fő?) Építészet: Caesar fóruma, Augustus palotája, Circus Maximus, Colosseum Modern tünetek (zsúfolt beépítés, 3–5 emeletes bérházak, lakbéruzsora) Augustus építési törvényei (21 m max magasság) Szuburbanizáció előzményei Eu-i városok alapjai: London, Párizs, Bécs, Köln, Regensburg, Budapest 19

Vontatott urbanizáció a népvándorlás idején és a kora középkorban Lassú, akadozó városfejlődés Barbár pusztítások Városi lakosság csökkent (elpusztultak vagy nem voltak biztonságosak  elmenekültek) Városok fizikailag is lerombolódtak Nomád barbár népek eleve nem igényelték a városi életmódot  falu Kora középkor: feudális rend a térben kisebb koncentrációs erővel bírt Mezőgazdaság jelentősége  hatalom alapja a föld („feudum”): hűbéri rsz. Agrárium logikus szempontja: földesurak kiegyenlítetten telepítették le jobbágyaikat  aprófalvak 20

A feudális város 21

Feudális város Európában Első feudális városi kezdemények: csak VIII–IX. sz. 3-féle szerepkör alapján Védelmi funkció: IX-XII. sz.: pfalzok – császári őrhelyek (Aachen, Dortmund) Egyházi funkció: püspökvárak – egyházi székhelyek várral (Bordeaux, Strassbourg, Passau, Basel, Lyon, Köln) Kereskedelmi funkció: Wick – megerősített kereskedelmi telep (Ipswich, Norwich) Ahol mindhárom funkció jelen van  gyorsabb városfejlődés (Münster, Trier, Brugge) 22

A középkori feudális város jellemzői Gazdasági alap: mg-ot kiegészíti a céhes kézműipar és a kereskedelem Elmaradnak római városoktól Alacsonyabb népességszám Közintézmények, infrastruktúra fejletlensége Kevésbé jellemzőek a monumentális, kultikus építmények Városfalon belül fejlődnek (hasonlóság a római városokhoz) Burg (vár) – bürger Városfal  besűrűsödés  szabálytalan utcahálózat Feudális városok sokáig csak Ny-Eu-ban, máshol: DNy-Eu (Ibéria): mór uralom K-Köz- és K-Eu: feudalizmus csak népvándorlás után DK-Eu (Bizánc): összekötőkapocs az antik és feudális városfejlődés között 23

Konstantinápoly 350–800: világ legnagyobb városa Kora középkor: 330, Nagy Konstantin (Constantinus) császár: Római Birodalom székhelye Virágzásának alapja világkereskedelmi szerepköre (Európa–Ázsia találkozásánál) Kora középkor: Keletrómai Birodalom  Bizánc Virágkora Jusztinianosz császár idején (527–565) Szimbóluma: Hagia Szophia (épület: 532–537) Később: Eu. legnagyobb városa 24

Urbanizációs központok a késő középkori Európában XIII–XIV. sz. Flandria, É-Itália: eredeti tőkefelhalmozás (reneszánsz – Palmanova) XIV–XV. sz.: Hansa-városok 1241: Hamburg és Lübeck szövetsége Fénykora a XV. sz.-ban (160 város a tagja, pl.: Bergen, Bréma, Gdank, Köln, Krakkó, Lipcse, Magdeburg, Novgorod, Tallinn, York) Nem csak németek, és nem csak kikötővárosok! Célja: szabad kereskedelem biztosítása/erősítése az Északi és Balti-tenger térségében (fegyverekkel olcsó nyersanyagot szereznek) Akár a GLOBALIZÁCIÓ előfutárának is tekinthetjük Nagy földrajzi felfedezések: atlanti part felértékelődése Székvárosok (Karlsruhe, Versailles) XVI–XVII. sz., Közép-Eu: 30 éves háború  járványok  városi tereket érzékenyebben érintették 25