Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A tradicionális urbanizáció története: az antik és a feudális város

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A tradicionális urbanizáció története: az antik és a feudális város"— Előadás másolata:

1 A tradicionális urbanizáció története: az antik és a feudális város
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Településföldrajz és településfejlesztés T Kar alapszakjai (BSc/BA) 2016/2017, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

2 Első állandó települések megjelenése a Földön
Emberiség bölcsője a száraz magasföldeken Domesztikáció (háziasítás): ún. géncentrumokban (8 Vavilov-zóna: pl. Földközi-tenger medencéje) Vándorlás a folyóvölgyekbe, alacsonyabb térszínekre Neolit forradalom: állandó települések Csiszolt kőszerszámok megjelenése Tartós építőanyagok + szilárd hajlék Ókor hajnalán Uralkodó településforma: családi alapokon szerveződött (20–60 fős) falu Földművelés hatékonyabbá válik  munkamegosztás  kiemelkedtek a városok 2

3 A Föld legnagyobb városai a történelemben
3 Forrás: Schneider, W. 1973, p. 252., United Nations (1975–2000)

4 Három jellegzetes történelmi várostípus Európában
Antik város (római előzmények) Ókori Róma: ER1, VR1, első milliós város Utána hanyatlás: népvándorlás, kora középkor Feudális város Középkor: ER1, VR1 Konstantinápoly (részben eu-i) Utána: feudalizmus válsága, agrárkrízis Modern város (ipari forradalomtól) Urbanizáció világméretűvé válása Nagyvárosok tömeges megjelenése Ipai forradalom: ER1, VR1: London, első 8 milliós Ma ER1.: Moszkva 4

5 A késői antik város 5

6 A késői antik birodalmak városai
Kr.e. 1600: városfejlődés Eu-ban is közvetítéssel (Kis-Ázsia, Egyiptom) Kr.e. 1000: városfejlődés globális centruma áthelyeződött Eu-ba (Athén, Róma) Eu-i városi kultúra határa Ény-ra tolódott (hűvösebb klímatartomány felé) 6 A városi kultúra terjedése Európában

7 A görög polisz (városállam) jellemzői
A görögség széttagoltságának szimbóluma: Mükéné, Spárta, Thébai, Athén Görög városállam: város + „vonzáskörzete” Meglehetősen kicsik: 50%-uk területe 100 km2-nél kisebb De: Athén 2600 km2, Spárta 3x ekkora Platón: ideális méret 5000 „polgár” (kb. 25 ezer fő) Demokratikus önkormányzás De: rövid ideig tartott + nincs ált. választójog Alsóváros jelentősége fokozódik Városfal megléte döntő Hippodamosz elvei az építészetben Szabályosság Agóra: városi élet központja 7

8 Római Birodalom Időszak Róma Többi város
Királyság kora (Kr. e. VIII–VI. sz.) Fiatal város Városfal, Capitoliumon erődítmény, híd a Tiberisen Kikötőváros: Ostia Köztársaság kora (Kr. e. 509–31) 200 e fő Városok itáliai főutak mentén is: Capua, Pompeji, Brindisium Császárság kora (Kr. e. 31–Kr. u. 476) Augustus: 1,1 mió fő (1,5–2 mió fő?) Építészet: Caesar fóruma, Augustus palotája, Circus Maximus, Colosseum Modern tünetek (zsúfolt beépítés, 3–5 emeletes bérházak, lakbéruzsora) Augustus építési törvényei (21 m max magasság) Szuburbanizáció előzményei Eu-i városok alapjai: London, Párizs, Bécs, Köln, Regensburg, Budapest 8

9 Vontatott urbanizáció a népvándorlás idején és a kora középkorban
9

10 Vontatott urbanizáció a népvándorlás idején és a kora középkorban
Lassú, akadozó városfejlődés Barbár pusztítások Városi lakosság csökkent Elpusztultak Városok nem voltak biztonságosak  elmenekültek Városok fizikailag is lerombolódtak Nomád barbár népek eleve nem igényelték a városi életmódot  falu Kora középkor: feudális rend a térben kisebb koncentrációs erővel bírt Mezőgazdaság jelentősége  hatalom alapja a föld („feudum”): hűbéri rsz. Agrárium logikus szempontja: földesurak kiegyenlítetten telepítették le jobbágyaikat  aprófalvak 10

11 Konstantinápoly / Isztambul
350–800: világ legnagyobb városa: Konstantinápoly Összekötőkapocs az antik és feudális városfejlődés között 330, Nagy Konstantin (Constantinus) császár: Római Birodalom székhelye Bizánc Virágkora Jusztinianosz császár idején (527–565) Szimbóluma: Hagia Szophia (épület: 532–537) Virágzásának alapja világkereskedelmi szerepköre (Európa–Ázsia találkozásánál) Kora középkor: Eu. legnagyobb városa 11

12 A feudális város 12

13 Feudális város Európában
VIII–IX. sz.: első feudális városi kezdemények 3-féle szerepkör alapján Védelmi funkció: IX-XII. sz.: pfalzok – császári őrhelyek (Aachen, Dortmund) Egyházi funkció: püspökvárak – egyházi székhelyek várral (Bordeaux, Strassbourg, Passau, Basel, Lyon, Köln) Kereskedelmi funkció: Wick – megerősített kereskedelmi telep (Ipswich, Norwich) Ahol mindhárom funkció jelen van  gyorsabb városfejlődés (Münster, Trier, Brugge) Feudális városok: csak Ny-Eu-ban Kelet-Római Birodalom  Bizánc Ibéria: mór uralom K-Köz- és K-Eu: feudalizmus csak népvándorlás után 13

14 Feudális város Európában
VIII–IX. sz.: első feudális városi kezdemények 3-féle szerepkör alapján Védelmi funkció: IX-XII. sz.: pfalzok – császári őrhelyek (Aachen, Dortmund) Egyházi funkció: püspökvárak – egyházi székhelyek várral (Bordeaux, Strassbourg, Passau, Basel, Lyon, Köln) Kereskedelmi funkció: Wick – megerősített kereskedelmi telep (Ipswich, Norwich) Ahol mindhárom funkció jelen van  gyorsabb városfejlődés (Münster, Trier, Brugge) Feudális városok: csak Ny-Eu-ban Kelet-Római Birodalom  Bizánc Ibéria: mór uralom K-Köz- és K-Eu: feudalizmus csak népvándorlás után 14

15 A középkori feudális város jellemzői
Gazdasági alap: mg-ot kiegészíti a céhes kézműipar és a kereskedelem Elmaradnak római városoktól Népességszám Közintézmények, infrastruktúra fejletlensége Városfalon belül fejlődnek Burg (vár) – bürger Városfal  besűrűsödés  szabálytalan utcahálózat 15

16 Urbanizációs központok a késő középkori Európában
XIII–XIV. sz. Flandria, É-Itália: eredeti tőkefelhalmozás (reneszánsz – Palmanova) XIV–XV. sz.: Hansa-városok 1241: Hamburg és Lübeck szövetsége Nem csak németek, és nem csak kikötővárosok! Fénykora a XV. sz.-ban (160 város a tagja, pl.: Bergen, Bréma, Gdank, Köln, Krakkó, Lipcse, Magdeburg, Novgorod, Tallinn, York) Célja: szabad kereskedelem biztosítása/erősítése az Északi és Balti-tenger térségében (fegyverekkel olcsó nyersanyagot szereznek) Akár a GLOBALIZÁCIÓ előfutárának is tekinthetjük Később Atlanti part felértékelődése Székvárosok (Karlsruhe, Versailles) XVI–XVII. sz., Közép-Eu: 30 éves háború  járványok  városi tereket érzékenyebben érintették 16


Letölteni ppt "A tradicionális urbanizáció története: az antik és a feudális város"

Hasonló előadás


Google Hirdetések