Az urbanizáció előtörténete: az antik és a feudális város

Az előadások a következő témára: "Az urbanizáció előtörténete: az antik és a feudális város"— Előadás másolata:

1 Az urbanizáció előtörténete: az antik és a feudális város
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

2 Urbanizáció előtörténete
Első állandó települések megjelenése a Földön Száraz magasföldek Domesztikáció (háziasítás): ún. géncentrumokban (8 Vavilov-zóna) Később vándorlás a folyóvölgyeken az alacsonyabb térszínekre Csiszolt kőszerszámok megjelenése: neolit forradalom Földművelés hatékonyabbá válik – munkamegosztás Tartós építőanyagok – szilárd hajlék – állandó települések Ókor hajnalán uralkodó településforma: családi alapokon szerveződött (20-60 fős) falu Ezekből emelkedtek ki a városok 2 2

3 A korai antik város 3

4 Az ókori civilizációs centrumok
Antik urbanizáció két fő típusa Az ókor első fele: Európán kívüli világ (főbb területek: Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína) Az ókor második fele: Európa (görögök, rómaiak) A városokat mindig a munkamegosztás elmélyülése hozza létre De: az első antik városokban a mezőgazdaság még uralkodó jellegű (90%) Száraz trópusi, szubtrópusi területeken, folyóvölgyekben jönnek létre Gazdaságuk alapja az öntözéses földművelés 4 4

5 A korai ókori birodalmak urbanizációja
Védelmi funkció hangsúlyos Városok fizikai evolúciójában sorsdöntő a városfal, a vár és a templom megjelenése Megjelenik a tervszerűség Jellemző a monumentalizmus Kultikus elemek dominánsak (piramisok, áldozati helyek, templomok) Funkcionálisan megindul a differenciálódás 5 5

6 A Föld legnagyobb városai a történelemben
Forrás: Schneider, W. (1973): Városok Urtól Utópiáig, p United Nations ( ) 6 6

7 Mezopotámia: a termékeny félhold
7 7

8 Mezopotámia: sumér városállamok
Pl. Ur, Zikkurat Kr.e táján Egy város = egy politikai entitás Jól védhető területre épül Anyaga a nyerstégla (maradandó!) 2 részből áll a város: külső városfal + belső fellegvár 8 8

9 Mezopotámia: Az Ó- és Újbabiloni Birodalom
Babiloni birodalmak Ó: megszilárdulása Kr.e Hammurapi idején Új: megszilárdulása Kr.e. 600 táján Nabú-kudurri-uszur idején Az asszír városok Az asszírok lételeme a hódítás Kirabolják a Közel-Kelet városait, sőt Föníciára és Egyiptomra is kiterjesztik hatalmukat Jelentősebb városok: Ninive, Éon, Asszúr 9 9

10 Egyiptom Óbirodalom: Középbirodalom: Újbirodalom: Kr.e. 2900 körül
Memphisz (falak) Középbirodalom: Kr.e Kézműipar Téba, Kahun tervszerűség Újbirodalom: Kr.e Téba Kultikus épületek Ekhet-Aton (nap ragyogása) 10 10

11 Perzsia Megszilárdulás: Kr. e. 1000 körül
Fénykorában Afganisztántól Egyiptomig Gazdag városok: királyok hódításaik jövedelméből Pasargada (Kyros) Persepolis (Dárius) Paloták és polgári épületek (kultikusak helyett) Viszonylag épen fennmaradtak Terméskő, márvány (agyag és tégla mellett) Száraz klíma 11 11

12 Indus-völgye Indus és mellékfolyóinak völgyében
Kr. e. III. évezred: Harappa kultúra Mohendzsó-dáró (=„Holtak Dombja”) Indus középső folyásánál Sakktáblás alaprajz Egy-kétemeletes lakóházak (fürdőszobás) Magas szintű urbanizmus Fejlett infrastruktúra (fürdő, vízvezetés, burkolt utak) 12 12

13 Kína Sárga folyó mentén Szintén Kr. e. III. évezred
Anjang: (valószínűleg Kína legrégebbi városa) Folyó alsó szakasza 13 13

14 A késői antik város 14

15 A késői antik birodalmak városai
Kr.e tól változást hoz, hogy közvetítéssel (Kis-Ázsia, Egyiptom) megjelenik a városfejlődés Európában is Kr.e től a városfejlődés globális centruma fokozatosan Európába helyeződik át (Athén, Róma) Európán belül idővel egyre nyugatabbra és északabbra tolódik a városi kultúra határa (a hűvösebb klímatartomány felé) A városi kultúra terjedése Európában 15 15

16 A görög polisz (városállam) jellemzői
Meglehetősen kicsi (50%-uk területe 100 km2-nél kisebb), Athén 2600 km2, , Spárta 3x ekkora Egy város és a „vonzáskörzete” A görögség széttagoltságának szimbóluma Plato a ~ ideális méretét 5000 „polgárban” határozta meg (kb. 25 ezer fő) Lényeges eleme a demokratikus önkormányzás Fokozódik az alsóváros jelentősége Kialakul a városi élet központja az agora Görög városállamok (döntő volt a városfal megléte) Mükéné, Spárta, Thébai, Athén Hippodamosz elvei az építészetben (szabályosság, agórák) 16 16

17 Római Birodalom Összefüggött egyetlen város: Róma fejlődésével
Királyság kora (Kr. e. VIII-VI. sz.) Fiatal város, falakkal veszik körül, Capitoliumon erődítmény, híd a Tiberisen, Ostia Köztársaság kora (Kr. e ) Róma 200 e fő, főutak menti városok (Capua, Pompeji, Brindisium) Császárság kora (Kr. e. 31- Kr. u. 476) Építészetileg is gyarapodik (Ceasar fóruma, Augustus palotája, Circus Maximus, Colosseum) Augustus: 1,1 mió (1,5-2 mió) Zsúfolt beépítés, 3-5 emeletes bérházak Augustus építési törvényei (21 m max magasság), lakbéruzsora Szuburbanizáció előzményei Városok alapjai: London, Párizs, Bécs, Köln, Regensburg, Budapest 17 17

18 Vontatott urbanizáció a népvándorlás idején és a kora középkorban
Barbár pusztítások Városok lakossága visszaesett (lakosság elpusztult vagy elmenekült) Városok fizikailag is lerombolódtak Barbárok a városok tőszomszédságában Az Ázsiából bevándorló nomád népek nem igénylik a városi életmódot Kora középkor: hűbéri rendszer Mezőgazdaság jelentősége Hatalom alapja a föld („feudum”) Agrárium szempontjából földesúrnak logikus a jobbágyok kiegyenlített telepítése  a feudális rend a térben kisebb koncentrációs erővel bírt Lassú, akadozó városfejlődés 18 18

19 Bizánc/ Konstantinápoly
Európa legnagyobb városa: Bizánc Összekötőkapocs az antik és feudális városfejlődés között 330-ban Nagy Konstantin (Constantinus császár Bizáncba teszi át a Római Birodalom székhelyét) Virágkora Jusztinianosz császár ( ) idején Szimbóluma a Hagia Szophia (ép ) Virágzásának alapja világkereskedelmi szerepköre (Ázsia-Afrika-Európa találkozásánál) 19 19

20 A feudális város 20

21 Európa: feudális város
Csak Ny-Eu (Ibéria. Mórok, K: csak népvándorlás után) Az első városkezdemények a VIII-IX. sz.-tól (3 szegmens): Védelmi funkció: IX-XII. sz.: pfalzok – császári őrhelyek (Aachen, Dortmund) Egyházi funkció: püspökvárak – egyházi székhelyek várral (Bordeaux, Strassbourg, Passau, Basel, Lyon, Köln) Kereskedelmi funkció: Wick – megerősített kereskedelmi telep (Ipswich, Norwich) Ott a leggyorsabb a városfejlődés ahol mindhárom funkció jelen van (Münster, Trier, Brugge) 21 21

22 A középkori város jellemzői
Gazdasági alapjukat kiegészíti a céhes kézműipar és a kereskedelem Római városokétól elmarad Népességszám Közintézményeik fejlettsége elmarad a római városokétól Infrastrukturálisan visszalépést jelentettek Városfalon belül fejlődnek Burg (vár) – bürger Besűrűsödés  szabálytalan utcahálózat 22 22

23 Urbanizációs központok a késő középkori Európában
XIII-XIV. sz.: Flandria, É-Itália (eredeti tőkefelhalmozás) XIV-XV. sz.: Hansa-városok (Bergen, Bréma, Gdansk) 1241 Hamburg és Lübeck szövetsége Fénykora a XV. sz.-ban (160 város a tagja) Nem csak németek! Nem csak kikötővárosok! Tagjai pl.: York, Tallinn, Novgorod, Bergen, Krakkó, Magdeburg, Köln, Lipcse Célja: kereskedelem biztosítása az Északi és Balti-tenger térségében (fegyverekkel olcsó nyersanyagot szereznek) A szabad kereskedelem erősítése (ezért akár a GLOBALIZÁCIÓ előfutárának is tekinthetjük) XVI.XVII. sz.: háborúk (Közép-Eu) – járványok, 30 éves h atlanti part, Itália (reneszánsz – Palmanova) székváros (Karlsruhe, Versailles) 23 23