KOLLEKTÍV MUNKAJOG

Miről lesz szó? Bevezetés A szakszervezetek Az üzemi tanács Kollektív szerződés

I. Bevezetés

Érdekképviseleti totó 1. A munkavállalók hány százaléka tagja Magyarországon valamely szakszervezetnek? 2. A munkavállalók hány százaléka áll kollektív szerződés hatálya alatt? 3. Hány szakszervezet létezik ma Magyarországon? 4. Mikor volt az utolsó sztrájk Magyarországon?

Érdekképviseleti totó A munkavállalók hány százaléka tagja Magyarországon valamely szakszervezetnek? 10% 2. A munkavállalók hány százaléka áll kollektív szerződés hatálya alatt? 20% 3. Hány szakszervezet létezik ma Magyarországon? 1200 4. Mikor volt az utolsó komoly sztrájk Magyarországon? Tesco 2017

A kollektív munkajog célja Mtató Utasítási jog Gazdasági erő Mtató Szerződéses viszony Mellérendelt felek MV Alárendeltség csökkentését segíti: Eltérést nem engedő munkajogi szabályok Munkavállalói érdekképviseletek MV

A munkavállalói érdekképviselet szervezete Szakszervezet Üzemi tanács Munkavállalói küldöttek a felügyelő bizottságban Munkavédelmi képviselet

A szakszervezet és az üzemi tanács eltérő funkciója Közvetett képviselet Elkülönült szervezet (jogi személy) Külső, szembenálló Gazd/szoc. Érdekvédelem Eszközei: KSZ, sztrájk, tv-i jogok ÜZEMI TANÁCS Közvetlen képviselet Munkáltató szervezetének része (nem jogi személy) Belső, együttműködő Részvétel a döntéshozatalban Eszközei: vélemény, táj (együttdöntés)

II. A szakszervezetek

A szakszervezet fogalma Egyesület (civil szervezet) 2011. évi CLXXV. törvény Speciális célja van: Mt. 270. § (2) bek. a) pont: „…elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése.”

A szakszervezet szervezete ÖNÁLLÓAN ALAKÍTJA KI! (alapszabályban) szervezeti rend tisztségviselők tagság feltétele Munkaszervezeten belül is működtethet szervet, szövetségek hozhatók létre (Mt. 231. §)

Képviselettel rendelkező szaksz. Mt. 270. § (2) bek. b) pont Alapszabálya szerint a munkáltatónál: képviseletére jogosult szervet működtet, vagy tisztségviselővel rendelkezik.

A szakszervezet törvényi jogai Mt. 271-275. § Diszkrimináció tilalma Munkajogi védelem tisztségviselőknek Kollektív alku joga (külön feltételekkel) Képviseleti jog Információs jogok Működést elősegítő jogok Munkaidő-kedvezmény És: munkaharc joga

Képviseleti jog Jogi képviselet: Érdekképviselet: Csak tagokra! Jogi képviselet: Csak meghatalmazás alapján Érdekképviselet: Munkáltatóval, mtatói szervezettel szemben

Információs jogok Munkavállalók tájékoztatása Tájékoztatás kérése minden, a mv-ók munkaviszonnyal összefüggő gazd/szoc érdekeivel kapcsolatos kérdésben Véleményezés bármely intézkedésről Konzultáció kezdeményezése 7 napos felfüggesztő hatály!

Működési feltételek biztosítása Propaganda jog: hirdetmények - Helyiséghasználat (munkaidőben is) - Megbízás alapján szaksz. tagdíj levonása - Belépés joga (Mt. 275. §) nem mv-nak is! (ha van tag mv)

Munkajogi védelem tisztségviselőknek Munkajogi védelem: felmondáshoz, munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatáshoz felettes szaksz. szerv egyetértése kell Megbízatás idejére, +6 hónapra, ha legalább 1 évig betöltötte Korlátozott létszámra: Munkavállalói létszám Védett tisztségviselők száma 1-500 fő 1 fő A képviselettel rendelkező szakszervezet legfőbb szerve által kijelölt + 1 fő munkáltatónként. 501-1000 2 fő 1001-2000 3 fő 2001-4000 4 fő 4001- 5 fő

Munkaidő-kedvezmény Védett tisztségviselő mentesül a munkavégzés alól a konzultáció időtartamára Tagoknak: évente minden 2 tag után havi 1 óra, januári taglétszám alapján, 5 nappal előre be kell jelenteni Távolléti díj jár Megváltani nem lehet!

III. Az üzemi tanács

Az alapítás feltételei 15 munkavállaló alatt nem lehetséges 16-50 munkavállaló üzemi megbízott 51- munkavállaló üzemi tanács, létszáma Mt. alapján Részlegenként (telephelyenként) Választás útján Központi és vállalatcsoport szinten is, delegálás útján (nincs hierarchia!) Nközi szint: Európai Üzemi Tanács

Az üzemi tanács működése Mt. és az ügyrend alapján Ügyrend elfogadása önállóan! Testületként jár el Első ülésén elnököt választ Tagok csak személyesen járhatnak el

A működést elősegítő jogok Hirdetmények elhelyezése Munkaidő-kedvezmény (10%, 15%) Munkajogi védelem csak az elnöknek! Költségek biztosítása Információs jogok Konzultáció Üzemi megállapodás lehetősége Munkaügyi jogvita indításának joga

Az üzemi megállapodás ÜT és mtató kapcsolatrendszerét szabályozza (kötelmi rész) Sok eltérési lehetőség a törvénytől Pl. munkaidő-kedvezmény, munkajogi védelem, létrehozás feltételei KSZ-t pótló szerepet kaphat! (normatív rész) Munkaviszonyra vonatkozó szabály lesz Amíg nincs KSZ, KSZ kötésre jogosult szaksz. Szabályozhatja a KSZ-re tartozó kérdéseket is! Egy kivétel: munkabért nem szabályozhatja!

Az üzemi tanács részvétele a munkáltató döntéseiben Együttdöntési jog: Közös döntés a munkáltatóval Tárgyköre: jóléti célú pénzeszközök felhasználásakor Ha nincs megegyezés: kötelező döntőbíró! Előzetes véleményezés: Még a döntés előtt véleményt kell kérni Az ÜT külön kérése nélkül is A munkáltatót nem köti Tájékoztatás: félévente

ADATOK

IV. KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS

1. Kollektív szerződés funkciói 2. KSZ és MT. kapcsolata 3 1. Kollektív szerződés funkciói 2. KSZ és MT. kapcsolata 3. KSZ megkötése 4. KSZ hatálya

1. A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS FUNKCIÓI

A kollektív szerződés funkciói Jobb munkafeltételek Békekötelem: jogellenes a sztrájk Konkretizálja a törvényi előírásokat Versenyfeltételek egységesítése

A kollektív szerződés FOGALMA Kötelmi rész: FELEK KAPCSOLATRENDSZERÉT Normatív rész A HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ MUNKAVÁLLALÓK MUNKAVISZONYÁT SZABÁLYOZZA

A kollektív szerződés RÉSZEI Kötelmi rész A kollektív szerződést kötő felek kapcsolatrendszere Pl. kapcsolattartás módja, képviselők, információs jogok, propaganda jog, helyiséghasználat stb. Felekre terjed ki a hatálya Normatív rész Az egyéni munkaviszonyra vonatkozó szabályok Minden mv-ra kiterjedő hatállyal

JOGSZABÁLY VAGY SZERZŐDÉS? Átalakító erő: egyéni megállapodás nélkül is beépül az egyéni munkaviszonyba – kötelező! Kiterjesztő hatály: mtató minden mv-jára kiterjed, nem csak az aláíró szaksz. tagjaira! Magánjogi felek megállapodása Felek magánérdekét hordozza Jogszabályba ütköző KSZ semmis Nem állami autoritásból, felek kollektív autonómiájából ered

2. KSZ ÉS MT. VISZONYA

A KSZ és az Mt. viszonya (Mt. 277. §) Munkaviszonyra vonatkozó szabály! Főszabály: Mt. II. és III. részétől szabadon eltérhet Kivéve: Eltérő rendelkezés esetén (lásd „Eltérő megállapodások”) Relatív diszpozitív szabályok Kógens szabályok Korlátozott eltérési lehetőségek (pl. próbaidő)

A KSZ és az Mt. viszonya Eltérhetnek a relatív diszpozitív szabályoktól is – kompenzáció esetén: A munkavállaló javára történő eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni. [Mt. 277. § (5) bek.] Pl. nincs pótszabadság, de több a pótlék?

3. KSZ MEGKÖTÉSE

KÖTELEZŐ KÖTNI? Soha nem kötelező megkötni Tárgyalási kötelezettség van

A KOLLEKTÍV ALKU SZINTJEI Egy munkáltató Több munkáltató, vállalatcsoport Alágazat Ágazat Nemzeti szint

De különböző szinten lehet több EGY MUNKÁLTATÓ, EGY KSZ De különböző szinten lehet több Függelék – több telephelyre, munkakörre stb.

A szakszervezet KSZ kötési joga Ha a KSZ hatálya alá tartozó mv-ók 10%-a a tagja (megelőző félév átlagos létszáma alapján) Ha több szakszervezet: együttes szerződéskötés

Dilemmák a KSZ megkötése körében Miért van koalíció kényszer? A már megkötött szerződést csak az aláíró felek módosíthatják és mondhatják fel Szaksz.2. 60% Szaksz.1. 15% Mtató

NORMATÍV ÜZEMI MEGÁLLAPODÁS Amíg nincs KSZ és KSZ kötésre jogosult szaksz. Szabályozhatja a KSZ-re tartozó kérdéseket is! Egy kivétel: munkabért nem szabályozhatja!

NORMATÍV ÜZEMI MEGÁLLAPODÁS Aggályok: ÜT-nek nincs szervezete, vagyona ÜT nem sztrájkolhat Nem erre kap felhatalmazást, idegen hatáskör Nincs mv-i oldalon megállapodási hajlandóság Nincs munkajogi védettség Munkabért miért nem érintheti?

4. KSZ HATÁLYA

KSZ HATÁLYA Munkavállalók száma Munkavállalók %-a 1 munkáltató 631.227 23,8% 2 vagy több munkáltató 77.798 fő 2,9% Munkáltatói érdekképviselet 135.250 fő 5,1% Ágazati KSZ 227.805 fő 8,6% ÖSZESEN 899.454 fő 33,9%

A KSZ SZERVI HATÁLYA Aki kötötte A szerződés kötő érdekképviselet tagja, esetleg később csatlakozott

A KSZ SZEMÉLYI HATÁLYA Kötelmi rész: kötő felekre Normatív rész: valamennyi munkavállalóra – kiterjesztő hatály – kivéve: vezető állásúak

A KSZ IDŐBELI HATÁLYA Határozott Határozatlan Részben határozott, pl. bér Utóhatály

A KSZ MÓDOSÍTÁSA Csak akik kötötték Időközben reprezentatívvá vált – kezdeményezheti a módosítást

A KSZ MEGSZÜNTETÉSE Megszüntethető: Közös megegyezéssel Felmondással (első 6 hónapban nem lehet!) Felmondási idő megegyezés szerint (3 hó) Ha több szaksz.: bármelyik jogosult rá

TESZTKÉRDÉSEK ÉS JOGESETEK 57

Teszt Melyik NEM participációs jog? a) Előzetes véleményezés joga. b) Tájékoztatáshoz való jog. c) Üzemi tanács elnökének munkaidő-kedvezménye. d) Együttdöntési jog.

Teszt Mit jelent a konzultáció fogalma? a) A munkáltató a munkavállalót – kérésére – bármikor köteles meghallgatni. b) Az üzemi tanács, vagy a szakszervezet és a munkáltató közötti véleménycsere, párbeszéd. c) A szakszervezet a munkavállalók gazdasági vagy szociális érdekeivel kapcsolatban tájékoztatást kérhet a munkáltatótól. d) A csoportos létszámcsökkentés folyamatában meg kell hallgatni az érintett munkavállalókat.

Teszt W. L. az Avanti! Szakszervezet ügyvivőjeként – előzetes bejelentés után – a Majdnem Kft. telephelyén kíván hirdetményeket kihelyezni és konzultálni két ott dolgozó szakszervezeti taggal. Megtagadható-e tőle a belépés joga? a) Csak akkor, ha W. L. nem munkavállalója a Majdnem Kft.-nek. b) Csak akkor, ha a szakszervezetnek kevesebb mint 10 tagja van a munkáltatónál. c) Nem, de kötelező tiszteletben tartania a Majdnem Kft. működési rendjére vonatkozó szabályokat. d) A munkáltató mérlegelésétől függően, igen.

Hogyan oldjunk meg jogeseteket? Releváns tények Jogi kérdés Alkalmazandó jogszabály és § értelmezése § alkalmazása a jogesetre Jogi álláspontunk – döntés + érvek és ellenérvek

Tippek Jogi kérdés azonosítása Szabályokra hivatkozás, azok tartalma Végkövetkeztetés Saját következtetéseink, érveink részletezése Következetes érvelés Ellenérvek cáfolata Teljes körű válasz

Alapelvek a gyakorlatban I. Bödönnét, hosszas álláskeresés után, pénztárosnőnek alkalmazzák egy kisvárosi szupermarketben. Munkaszerződésében három hónap próbaidőt kötnek ki, amely, úgy tűnik, problémamentesen zajlik, így minden jel arra mutat, hogy a próbaidő letelte után is igényt tartanak a munkájára. Két héttel a próbaidő lejárta előtt főnöke, Zombiné, kötelező csapatépítő tréninget szervez.

A tréning utolsó estéjének fénypontjaként Zombi asszony egy meglepetéssel készül: meghív egy híres spiritisztát, aki a voodoo szertartások szakértője, és ízelítőt ígér a tudományából: egy valódi szeánsz megrendezését a munkatársak részvételével. Mindenki izgatottá válik a témától, kivéve Bödönnét, aki szorongó alkat, és nem szívesen vesz részt az ilyen akciókban.

Mikor bejelenti, hogy ő inkább távol maradna, Zombiné vállvonogatva elmondja, hogy a jelenlét nem kötelező, de nagy csalódást okoz neki Bödönné, ha nem jön el. Márpedig Bödönné nem tudja legyőzni a félelmét, és végül nem vesz részt a szertartáson. Hazatérve a csapatépítő tréningről Zombiné behívja az irodájába, és azonnali hatállyal, indokolás nélkül felmond neki.

Alapelvek a gyakorlatban II. Zöld Eszter egy négy főt foglalkoztató virágüzletben dolgozik. Január 14-én bejelenti, hogy február 12–15. között szeretne szabadságra menni a sítúrája miatt. Sárga Judit, az ügyvezető a bejelentés hallatán magából kikelve, kiabálva közli, hogy szó sem lehet erről, mivel a kérdéses időszakban a Valentin-napi forgalmi csúcs miatt minden kézre szükség lesz. Eszter kijelenti, hogy nagyon sajnálja, de a törvény alapján évente hét munkanap szabadságot akkor vesz ki, amikor akar.

Alapelvek a gyakorlatban III. Búvár Benő búvároktatóként dolgozik az egyiptomi utazásokat szervező Insallah Travel irodánál. Elhatározza, hogy saját céget alapít, és önállóan folytatja az oktatást. Ennek érdekében kilép munkahelyéről, és be is indítja vállalkozását. Néhány hónappal később levelet kap az utazási iroda ügyvédjétől, amelyben perrel fenyegeti, mivel az utazási iroda ügyfélkörét elvonva, az ott szerzett tapasztalatokat felhasználva törekszik haszonszerzésre.

Alapelvek a gyakorlatban IV. Piros Arany egy kisvárosi palacsintázóban felszolgáló. Jellegzetes humora és vendéglátós stílusa sok embert vonz. Szabadidejében amatőr újságíró és politikai elemző, blogjában szatirikus hangú politikai írásokat közöl. Egy napon munkáltatója megkéri, hagyja abba a nyilvános politizálást. Úgy véli, a Pirossal ellentétes politikai táborból valók nem szívesen látogatják a palacsintázót, hiszen elriasztja őket a felszolgáló blogger politikai tevékenysége.

Jogszerű-e a munkáltatói felmondás indokolása? A Rozi csárda az alacsony forgalom miatt megváltoztatja nyitva tartását, és 10–22 óra helyett 12–20 óra között tart nyitva. Ezzel egy időben lezárja a külső teraszát is, és szűkíti az ételkínálatot. A változtatások miatt két szakácsot és két pincért elbocsátanak. Az egyik szakács felmondásának indokolása szerint: „A munkáltató gazdasági okokból nem tudja Önt tovább alkalmazni.”

Jogszerű-e a munkáltatói felmondás indokolása? A munkáltatónál határozatlan időtartamra létrejött munkaviszonyban dolgozik Sztór János, raktárosi munkakörben. A cégnél létszámleépítésre kerül sor, amelynek keretében János munkaviszonyát felmondással megszüntetik. Az indokolása szerint „a munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésére munkaerő-racionalizálás miatt kerül sor”. A munkáltató a perben, a munkaerő-racionalizálás fogalmát kifejtve, utal a gazdasági válságra, az ebből fakadó piacvesztésre, továbbá mindezek következményeként létszámleépítésre hivatkozik, amely ténylegesen megvalósult.

Jogszerű-e a munkáltatói felmondás indokolása? Drill Adél két éve dolgozik pénztárosként a JooCucc Kft.-nél. Egy alkalommal egy vásárló visszahoz egy felsőt, mivel otthon észrevette, hogy a varrás mentén kicsit elszakadt. Az általa felmutatott blokkon azonban ez a tétel nem szerepel, csak másik három termék. Kiderül, hogy Adél véletlenül nem „húzta le” ennek a felsőnek a vonalkódját. A munkáltató az eset után felmondást közöl.

A felmondás indokolása szerint: „Ön két éve tölt be pénztárosi munkakört. Ebben a munkakörben a legkisebb tévedés is a munkáltató anyagi károsodását és a vásárló fogyasztói jogait sérti. Ön egy vásárlói panasz alapján blokk és kifizetés nélkül adott ki egy terméket. Erre tekintettel munkakörének további ellátására nem tartjuk alkalmasnak.”

Munkaviszony vagy megbízási jogviszony A Törpilla Kft. 2008 óta foglalkoztatja megbízási szerződéssel Lézerné Ultra Ibolyát könyvelői (könyvelési, mérlegkészítési stb.) feladatokra. Ibolya a kft. munkaviszonyban dolgozó főkönyvelője által meghatározott feladatokat végzi, és neki kell elszámolnia a végzett tevékenységgel, amit rendszeresen, heti 1-2 alkalommal, havi 10–20 órában, fix összegű díjazásért végez, részben a kft. telephelyén, részben pedig saját lakásán.

Az elvégzendő feladatok egy részét azért kell a Törpilla Kft Az elvégzendő feladatok egy részét azért kell a Törpilla Kft. székhelyén teljesítenie, mert ott vannak a könyveléshez szükséges számítógépek. A munkavégzés során a főkönyvelő a megbízó utasításait közli a megbízottakkal, akik kötelesek beszámolni neki a végzett tevékenységükről. Ibolya munkavégzéséről – a cég többi munkavállalóitól eltérően – nem vezetnek jelenléti ívet.