Magyar őstörténet ‒ a 10. század 2018/2019, 1. félév

Társadalmi szervezet ‒ államszervezet Kettős fejedelemség kende, gyula, karcha Dzsajháni-hagyomány (Ibn Ruszta): „A magyar pedig a turkok egyik fajtája. Főnökük 20 ezer lovassal vonul ki. Főnökük neve K.nd.h. Ez azonban csak névleges címe királyuknak, minthogy azt az embert, akik királyként uralkodik fölöttük, Ğ.l.h-nak hívják. Minden magyar a Ğ.l.h nevű főnökük parancsait követi a háború dolgában, a védelemben és más ügyekben” (HKÍF 33.).

Kettős fejedelemség? VII. (Bíborbanszületett) Konstantin: „A türkök népe régen Kazáriához közel szerzett magának lakóhelyet, azon a helyen, melyet első vajdájuk nevéről Levediának neveznek, amely vajdát tulajdonnevén Levedinek, méltóságánál fogva pedig, miként az utána való többit is, vajdának hívtak” (HKÍF 121.). Ki volt a kende, ki volt a gyula? (Györffy –Kristó vita)

A szakrális fejedelem sorsa Ibn Fadlán a volgai bulgárokról: „A (Nagy-királyok) uralma negyven esztendő, s ha csak egyetlen nappal is túlhaladtak ezen, megölik őket alattvalóik és kíséretük, és ezt mondják: Már megfogyatkozott értelme és meggyengült ítélete” (MEH 98).

A harmadik főméltóság, a Karcha VII. (Bíborbanszületett) Konstantin: „Első fejük az Árpád-nemzetségből sorban következő fejedelem, és van két másik is, a jila és a karcha, akik bírói tisztséget viselnek, de van fejedelme minden törzsnek” (HKÍF 130).

Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi + a kabarok VII. (Bíborbanszületett Konstantín): „A türköknek ez a nyolc törzse nem hunyászkodik meg a maga fejedelmei előtt, de megegyezésük van arra nézve, hogy a folyóknál, bármely részen üt ki a háború, teljes odaadással és buzgalommal együtt harcolnak” (HKÍF 130.).

Nomád állam Az állam bevételei hadjáratok (Ibn Ruszta: a kazárok minden esztendőben hadjáratot vezetnek a besenyők ellen, a bolgárok gyakran intéznek portyákat a burdászok ellen) kereskedelem – luxuscikkek távolsági kereskedelme, min tud egy nomád eladni (a rablás mint a kereskedelem kikényszerített formája) Az uralkodói tekintély forrása, a hatalom korlátai A nomád állam vérségi rendszere, a törzs mint mesterséges politikai alakulat

Nomádok vagy félnomádok? (Györffy –Kristó vita) Dzsajháni-hagyomány (Ibn Ruszta): „Sátraik vannak, és együtt vonulnak a sarjadó fűvel és a zöld vegetációval” (HKÍF 33.). A magyarok országa bővelkedik fákban és vizekben. Talaja nedves. Sok szántóföldjük van” (HKÍF 33.). Nomadizáló fejedelmek, hatalmi központok Régészeti (régészek–Kristó vita) és paleogenetikai adatok

A honfoglalás menete Tervezett? A magyarok és kabarok Bécs alatt harcolnak, megismerik a terepet 892: Arnulf megsegítése Szvatopluk ellen (Fuldai évkönyv, HKÍF 188.) Fősereg és menekülők 892: A Kárpát-medence keleti részének megszállása? 894: A magyarok Szvatopluk mellett, Arnulf ellen. A fősereg a Felső-Tiszánál maradt? 895: besenyő támadás Etelköz ellen Fokozatos megszállás 899-ben Arnulf hívja a magyarokat Berengár ellen – ekkor történt a Dunántúl megszállása?

A terület megvédése 907. július 4–7. Brezalauspurc: Pozsony vagy Zalavár? A csata jelentősége: a keleti frankok totális veresége (Lásd Bóna István: A magyarok és Európa a 9-10. században. Bp. 2000.)

Honfoglalók és őslakók Alsó-Pannóniai grófság Pribina, Kocel, Arnulf, Braszlav Mosaburg (Zalavár) Avar-szláv népesség Szvatopluk, morva fejedelem Lásd Fuldai évkönyvek

Árpád dinasztiájának felemelkedése Névsor VII. (Bíborbanszületett) Konstantin 950-ig (HKÍF 131– 132.) Árpád fiai: Tarkacsu, Jeleg, Jutocsa, Zoltán (Levente?) Tarkacsu fia Teveli, Jeleg fia Ezeleg, Jutocsa fia Falicsi (ő most a fejedelem), Zoltán fia Taksony Teveli fia Tormacsu Anonymus: Zolta, Taksony, Géza (HKÍF 343., 347.) Géza fia István

Törzsi állam ‒ a vármegyerendszer alapjai 904: Kurszán halála Törzsfők és törzsek a Kárpát-medencében – területi elhelyezkedés? (Györffy György) A helynevek mint történeti források (Györffy –Kristó vita) Vármegyék nemzetségi alapon (Györffy György) A törzsek és a magyar hadrend (Berta Árpád) A székelyek származása (Ibn Ruszta a volgai bulgárok három fajtájáról – MEH 91.)

Kalandozások 955-ig nyugat felé 13-16 itáliai, 28 német, 12 francia és 1 ibériai félszigeti hadjárat 970-ig kelet felé 17 kalandozó hadjárat A nomád állam legfontosabb gazdasági alapja (lásd fentebb) Harcmodor (Bölcs Leó: Taktika, HKÍF.) Belső és külső igény találkozása A bukás okai A nomád állam bomlása

A keresztény térítés kezdetei 948-950: Bulcsú és Termacsu Bizáncban megkeresztelkedik 953: a gyula Bizáncban megkeresztelkedik, magával hozza Hierotheoszt téríteni (Ioannés Skylitzés, HKÍF 152.) 963: A pápa Zacheust küldi téríteni, de I. Ottó német- római császár elfogja (Liudprand) 972: Wolfgang szerzetes indul téríteni, de Pilgrim, passaui püspök megakadályozza útját 972: I. Ottó Sankt-Gallen-i Brúnót küldi, aki Gézát is megkereszteli Szent Adalbert szerepe? (Lásd Györffy Gy.: István király és műve: 67–81.)

Géza uralma A kalandozások lezárása – külső béke Keresztény térítés és harc az egyeduralomért Az új rend gazdasági alapja?