Bevezetés a nyelvészetbe 10. Nyelv és társadalom É. Kiss Katalin PPKE BTK 2018

Nyelvváltozatok Ideolektus – egyéni nyelvváltozat Dialektus – egy-egy társadalmi csoportnyelvváltozata. Egy nyelv a dialektusainak összessége. Mikor nyelv, mikor csupán dialektus? Vö. szerb – horvát – bosnyák: nyelvek mandarin – kantoni: dialektusok Egy nyelv dialektusai egyenértékűek egymással (a köznyelvi dialektussal is). Tömegkommunikáció  a dialektusok viszonylagos kiegyenlítődése

Területi nyelvváltozatok (nyelvjárások) A magyar nyelv területileg kevésbé tagolt mint pl. az angol, olasz vagy német. A csángó magyar az egyetlen nyelvjárás, mely nem teljes mértékben érthető a köznyelvet beszélők számára. Nyelvjárási különbségek: főként a hangtan és a szókincs területén, kisebb mértékben az alaktanban és a mondattanban

Hangtani sajátságok pl.: Nyugat-Dunántúl: ly helyett l Közép- és Dél-Dunántúl: zárt e Dél-Alföld: ö-zés Palóc: a helyett rövid á, á helyett hosszú o Tiszántúl: í-zés (szíp), diftongusok (joú, kéit) Mezőség: megrövidült hosszú magánhangzók A déli csángó aldialektusban: s helyett sz https://www.youtube.com/watch?v=HYshtcj2HyE

Alaktani sajátságok: Mondattani sajátságok: Pl. az északkeleti nyelvjárásban: suk-sükölés fogol, tudol, mondok megyen jösztök Megyek Kovácséknál. Mondattani sajátságok: pl. Nyugat-Magyarország: El kellek menni, El kellem mondani az igazat)

Lexikai sajátságok: Északkeleti régió: tengeri - kukorica spór - kályha parázs hús - sovány hús levonó - matrica paszuly - bab kolompír- burgonya köszméte – egres kasita – nagy kétfülű kosár Csángó magyar: a szavak 17%-a román eredetű (pl. katrinca) Régi magyar szavak is megőrződtek, pl. sér ‚fáj’ (vö. sért, sérül)

Társadalmi osztályhoz, nemhez, valláshoz, etnikumhoz stb Társadalmi osztályhoz, nemhez, valláshoz, etnikumhoz stb. kötődő nyelvváltozatok Pl. USA: fekete angol Stigmatizált szubsztenderd változatok Betiltott (kisebbségi) nyelvek Jelnyelv Deborah Tannen: genderlektusok (Másképp kommunikálnak a nők és a férfiak)

Szociolektusok A különféle társadalmi státuszú, anyagi helyzetű, iskolázottságú emberek csoportja eltérő nyelvváltozatokat használnak. A társadalmi helyzet és a nyelvváltozat összefüggéseinek vizsgálata: William Labov – New Yorkban: The Social Stratification of English in New York City (1966) Kontra Miklós: Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. Budapest: Osiris Kiadó (2003).

Kontaktus-változatok Pl. a magyarnak Szlovákiában, Romániában, Szerbiában beszélt változatai. Teljes értékű magyar nyelvváltozatok; szlovakizmusaik, romanizmusaik a kontaktushelyzet természetes velejárói; nem hibáztathatók. Pl.: Erdély: cáp ‘egy pohár sör’, mo­to­ri­na ‘gázolaj, nyersolaj’, punga ‘zacskó,’; Felvidék: hotovo ‘kész(en van)’, preglejka ‘furnérlemez’; Vajdaság: duduk ‘bárgyú, tökkelütött’, kuluk ‘robot’, uopste ‘álta­lá­ban’; Kárpátalja: csurma ‘börtön’, pápka ‘irattartó, dosszié’, váfli ‘ostya’; Horvátország: ixica ’diákigazolvány’, penkala ‘töltőtoll’, vozácska ‘jogsi’;

Alaki kölcsönszavak Va Hv anarchizmus ‘anarchia’; Va anterna ‘antenna’; Er Fv Ka bufet ‘falatozó, talponálló, büfé’; Va Hv bu­levár ‘sugárút’ Va szimpatizőr ‘rokonszenvező’ Hv sztudíroz ‘felsőfokú ta­nul­mányokat végez

Jelentés-kölcsönzés Er blattol ‘ér­vé­nyes menetjegy nélkül utazik, potyázik’; Er Fv Va Hv Mv Őv blokk ‘pa­nel­ház, tömbház’; Fv brigád ‘társadalmi munka’, ‘alkalmi munka’; Fv Va Hv kanális ‘tévécsatorna’; Va Hv Mv Őv kredit ‘kölcsön’; Er Fv Va Ka Hv Mv szemafor ‘köz­úti jel­ző­lám­pa, közlekedési lámpa’; Er Fv Va Ka Hv Mv Őv szirup ‘szörp’

Pidgin, kreol Pidgin nyelvek: együtt élő, közös nyelvet nem beszélő emberek (pl. egy ültetvény rabszolgái) által kialakított kezdetleges nyelvek. Angol, francia, spanyol, orosz alapú pidgin nyelvek. Szubsztrátum nyelvek: a grammatika alapjait adják a pidginhez Szupersztrátum nyelvek: a szókincset adják a pidginhez Egy generáció alatt teljes értékű (kreol) nyelvvé fejlődnek. Tanulmányozása ablakot nyit az emberi nyelv keletkezésének folyamatára.

Kreol nyelvek Pidginből kialakult, a pidgint már anyanyelvként elsajátító második generáció által beszélt nyelvek. Már teljes értékű emberi nyelvek. Pl. Haiti kreol (francia alapú), Tok Pisin (angol alapú, Pápua Új-Guinea hivatalos nyelve; chabacano (spanyol-tagalog, Fülöp-szigetek) Új elmélet: Az angol a brit szigeteken megtelepedett germánok és a hódító vikingek nyelvének kreolizációjával jött létre. Újlatin nyelvek: a latin és a barbár törzsi nyelvek kreolizációjának eredményei? Lingua franca: eredetileg a Földközi-tengeri hajósok pidginje volt. Mai jelentése: soknemzetiségű területeken közvetítőnyelvként használt idegen nyelv, pl. India: hindi, urdu, angol Kelet-Afrika: szuahéli

Kétnyelvűség A világ nagyobb részén természetes állapot. Kódváltás: nyelvváltás egy megnyilatkozáson – vagy akár egy mondaton – belül. Ideális állapot: a balansz-kétnyelvűség. Az aszimmetrikus kétnyelvűség nyelvcseréhez vezethet. ELŐREJELZÉS: A világ nyelveinek 90%-a el fog tűnni a század végére. Veszélyeztetett nyelvek: pl. az oroszországi uráli nyelvek a magyar a határon túl

Nyelvi jogok Küzdelem azért, hogy az anyanyelvhez – az anyanyelv szabad megválasztásához, gyakorlásához és továbbadásához – való jogot teljes értékű emberi szabadságjogként ismerje el az Európai Unió, az ENSZ stb. Küzdelem, hogy a lingvicizmus (az anyanyelv szerinti hátrányos megkülönböztetés) szankcionálható legyen.

A nyelv stiláris/regiszterbeli változatai Formális – informális változatok, eltérő funkcióban Köznyelv Irodalmi nyelv Szleng Szaknyelvek A regiszter megválasztása függ a helyzettől, a beszédpartnerek státuszától, életkori viszonyától.

Sztenderd  informális regiszterek A sztenderd és a szubsztenderd nyelvváltozatok nyelvészeti szempontból egyaránt teljes értékű nyelvek. Csak szociálisan, a társadalmi megítélés szempontjából különböznek. Az informális nyelvváltozatok szerepe: az együvé tartozás kifejezése Preskriptív nyelvészet, nyelvművelés: Nyelvészetileg nem minősíthet (nem nyilváníthat változatokat helytelennek); csupán a változatok társadalmi státuszát értékelheti (művelt; iskolázatlan; nyelvjárásias; irodalmi stb.)