A szendvics generáció az 50 év feletti nők és a munkaerőpiac Kissné András Klára HR controlling vezető FŐGÁZ A szendvics generáció az 50 év feletti nők és a munkaerőpiac

Az öregedés, mint társadalmi probléma 2019.01.16. Kissné András Klára

Piramis alakú korfa: a növekvő népesség korfája Harang alakú korfa: a stagnáló népesség korfája A kép három korfát ábrázol. A korfa életkor szerinti bontásban mutatja a lakosság összetételét. A bal felső ábrán 1910. év koráfját láthatjuk. Sok gyerek születik, a csecsemőhalandóság kétségbeejtő mértékű (az első életévet követően van egy hirtelen visszaesés a létszámban), és ahogy öregszik a népesség, úgy egyenletesen csökken a létszáma. Alig van 80 éves lakos, de a 65 év felettiek is mindössze a lakosság 5%-át teszik ki. Nos, ennyi embert el tud tartani egy felosztó-kirovó elven működő nyugdíjrendszer. 2012-re az ábra méhkas formát vett fel. A születéskor várható élettartam jelentős emelkedésnek indult, a 65 év feletti lakosság aránya elérte a 17%-ot. Szerencsére, a Ratkó-gyerekek és -unokák még aktív korban vannak.  2048-ra, a KSH számításai szerint, az eredeti ábránk teljesen a feje tetejére áll majd. A 65 év felettiek a teljes népesség 30%-át teszik majd ki, miközben alig születik gyerek. Ehhez gondolatban adjátok hozzá azt, amit korábban a foglalkoztatottsággal kapcsolatban láttatok. Ha továbbra is 58%-os marad a munkaképes korúak foglalkoztatottsága teljesen kizárt, hogy felosztó-kirovó alapon lehetne még nyugdíjat fizetni. Ha 100%-os lenne, akkor sem valószínű, hogy fent lehetne tartani a rendszert. Urna vagy hagyma alakú korfa: a fogyó népesség korfája . 2019.01.16. Kissné András Klára

Öregedési index Az öregedési index egy statisztikai mutatószám százalékban kifejezve. Azt mutatja meg, hogy mennyi az idős (65 év feletti) népesség aránya a fiatal (14 év alatti) népességhez képest. Másként: 100 fő 14 év alatti lakosra jutó 65 év feletti lakos száma. 2050-re az európai lakosság egyharmada 65 évnél idősebb (értsd nyugdíjas) lesz, amire még nem volt példa a világtörténelemben.

Egyharmados népesség A demográfiai öregedés újabb nagy hulláma végeredményképpen kialakul az úgynevezett „egyharmados” népesség a népesség egyharmada – azaz minden harmadik ember - az időskorúak közé fog tartozni. Nő az idősek aránya a társadalomban és a munkahelyeken is Egyre kevesebb eltartóra egyre több eltartott jut Az idős emberek döntő többsége nő Kissné András Klára

Kihívások Az első a gazdasági kihívás: egyre több forrást kell a nyugdíjakra, az egészségügyi és a szociális ellátásra fordítani, s közben fenn kell tartani a források korosztályok szerinti igazságos elosztását. A második a generációk közötti szolidaritás problémája: a nemzedékek között (részben a gazdasági problémák megoldásával) egészséges, szolidaritáson alapuló viszonyt kell kialakítani és fenntartani. A harmadik a kor szerinti diszkrimináció. A diszkrimináció e formája kétségtelenül széles körben elterjedt, és társadalmi és gazdasági okokból egyaránt elengedhetetlenül fontos felvenni ellene a küzdelmet: egyrészt mert stigmatizál és kirekesztéshez vezet, másrészt mert az idős embereket megfosztja attól a lehetőségtől, hogy részt vegyenek a gazdaságban. Az első a gazdasági kihívás: egyre több forrást kell a nyugdíjakra, az egészségügyi és a szociális ellátásra fordítani, s közben fenn kell tartani a források korosztályok szerinti igazságos elosztását. Különösen nagy erőfeszítéseket kell tenni, hogy megelőzzük a függőség kialakulását, a rossz egészségi állapotot és a társadalmi kirekesztést. A gazdasági biztonság fenntartását szolgáló rendszerek, illetve az EU tagországainak nyugdíjrendszerei kettős veszéllyel néznek szembe: egyrészt rendkívül nagyok az eltérések a tagországok között, másrészt az egyes országokon belül is nagy - és egyes esetekben növekvő - szakadék mutatkozik az idős emberek egyes csoportjainak életszínvonalában. A második a generációk közötti szolidaritás problémája: a nemzedékek között (részben a gazdasági problémák megoldásával) egészséges, szolidaritáson alapuló viszonyt kell kialakítani és fenntartani, és ezt helyi és országos szinten egyaránt nyíltan politikai célként kell megfogalmazni. Új generációk közötti megállapodásokra és a források elosztásának módosítására lesz szükség, amelynek alapja nem a generációk között a jólétért folytatott versengés, hanem az egész életutat átfogó szemlélet. Ennek alapján mindenki számíthat arra, hogy különböző életszakaszaiban a források elosztása és újraelosztása tekintetében mindig azonos elbírálás alá esik Harmadszor, meg kell szüntetni a kor szerinti diszkriminációt. A diszkrimináció e formája kétségtelenül széles körben elterjedt, és társadalmi és gazdasági okokból egyaránt elengedhetetlenül fontos felvenni ellene a küzdelmet: egyrészt mert stigmatizál és kirekesztéshez vezet, másrészt mert az idős embereket megfosztja attól a lehetőségtől, hogy részt vegyenek a gazdaságban.

AZ EURÓPA 2020 STRATÉGIA A foglalkoztatási rátát a 20-64 éves korú népesség körében a jelenlegi 69%-ról legalább 75%-ra szeretné növelni, és támogatja az idősebb munkavállalók, a nők és a bevándorlók nagyobb arányú részvételét a munkaerőpiacon, ezen belül külön kell figyelmet fordítania az 50 év feletti nőkre, mivel ők halmozottan hátrányos helyzetű csoport.

Halmozottan hátrányos helyzetűek? Az 50 év feletti nők, akikre „szendvics generációként” hárul egyidejűleg a gyermekeikről, szüleikről és unokáikról való gondoskodás felelőssége.

Szendvics generáció Tradícionális szendvics: Azok, akiknek az öregedő szüleiket és/vagy gyermekeiket is segíteniük kell. Club szendvics : A baby boom generáció tagjai, akik öregedő szüleiket, gyermekeiket és unokáikat is segítik. Illetve azok az 30-40 évesek, akik a saját kisgyereküket és szüleiket, nagyszüleiket is támogatják. (by Carol Abaya) Open Faced: Bárki, aki az időseket segíti, támogatja.(by Carol Abaya)

Generációk 1995-2010 Z generáció 2010- generáció 1980-1995 Y generáció 1925-1945 VETERÁN generáció 1946-1964 BABY BOOM generáció 1965-1979 X generáció 1980-1995 Y generáció 1995-2010 Z generáció 2010- generáció

A Baby–boom és a szendvics generáció (1946-1964) A demográfiai robbanás gyermekei, életük derekán találkoznak a digitális kultúrával, aktuális trendeket követnek, tudatosan építik a karrierjüket, szeretnének újabb utakat találni maguknak, esetenként megkérdőjelezik az előző generáció gyakorlatát, ugyanakkor bizonyos értékek kiemelten fontosak számukra a szüleiktől. Magyarországon Ratkó gyerekeknek hívják őket. Ők még előre tudták a munkaidő pontos kezdetét és végét és személyesen is találkoztak a főnökükkel, nem csak videó konferencián. Ők még nyugodtabb társadalmi és gazdasági helyzetbe csöppentek bele. Abban az időben még előre meghatározták a munkaidő végét, a vezetőséget személyesen ismerték, és nem csak videokonferenciákon találkoztak a főnökkel. 2019.01.16. Kissné András Klára

Az ötven feletti nők és a munkaerőpiac 1. A munkaerőpiac radikális átalakuláson megy át a társadalmi öregedés következtében, a fiatal munkaerő iránti kereslet jelentősen megnő, míg a kínálat nagymértékben csökken… 2. Magyarországon a foglalkoztatási mutatók jóval alulmaradnak az európai átlagtól. A lakosság inaktivitása a gazdaságunkat sújtó legnagyobb probléma, különösen az 50 évesnél idősebb generáció körében. Alapvető gazdasági érdekünk, minél nagyobb számú munkaerőnek - köztük a nőknek, akik tovább élnek- a munkaerő-piacon történő tartása vagy visszaintegrálása.

Az ötven feletti korosztály és a munkaerőpiac „Szerintem azért nem kell általában az 50 feletti női munkaerő, mert esetleg idős szülőt kell segíteni, ápolni, - esetleg unoka van, aki időnként felügyeletet igényel - véleményünk van, mivel már elég bölcsek és tapasztaltak vagyunk - már nem vagyunk formálhatóak, mivel már kiforrott egyéniségünk van - nem vagyunk robotok a munkaadók kénye-kedvére.” „http://www.kozszolga.hu/50-felett-mi%C3%A9rt-nem-kellenek-n%C5%91k-munk%C3%A1ltat%C3%B3knak”

Ötven felett - állás nélkül www.afsz.hu/resource.aspx?ResourceID=full_afsz_eves_2011 A nyilvántartott álláskeresők korcsoportok szerinti vizsgálata során több mint ötödük (21,0%) 50 évesnél idősebb volt. Jelentősebb eltolódás is az idősebb korosztály esetén figyelhető meg, egy év alatt több mint 1 %-ponttal emelkedett az arányuk, de hosszabb idősort vizsgálva az emelkedés még jelentősebb.

És a FŐGÁZNÁL? a FŐGÁZ-nál dolgozó munkatársak 49%-a nő, és a különböző vezetői szinteken is 37%-ban vannak a nők. A nők számából a ötven éven felüli nők aránya 28% közülük 92% szellemi munkakörben dolgozik. A társaságnál eltöltött időt figyelembe véve a 50 éven felüli nők 17%-a több mint 30 éve, 24%-a 21-30 éve, 20%-a 11-20 éve, 29%-a 6-10 éve, 10%-a max. 5 éve áll a társaság alkalmazásában. A belépők 61%-a nő, de közülük 2012-ben nincs 50 év feletti. A 2011. évben a negyven éven felüli munkatársak közül 175 fő vett részt képzésben, ebből a nők száma 70 fő. 18 fő a részmunkaidőben foglalkoztatott nők száma. Kissné András Klára

Generációs korfánk

HR fókusz generációs bontásban Elnevezés HR fókusz 1946-1964 (387 fő) „baby boom” generáció A meglévő tudás és tapasztalat átmentése, mentori program, önkéntes nyugdíjpénztár, egészségügyi szűrések. Képzések az igényeiknek megfelelően,felkészítés a hosszabb munkaerő-piaci szerepre. Atipikus munkalehetőségek, teleworking., Home-office. 1965-1979 (496 fő) X generáció Kompetencia fejlesztés,ösztönzési rendszer fejlesztése, személyre szabott juttatási csomagok, egészségügyi szűrések, prevenció. Kulcsember program. 1980-1995 (196 fő) Y generáció Atipikus munkavégzés, tehetségmenedzsment, gyakornoki program, junior vezetői program, E-learning, folyamatos fejlesztés, önfejlesztés lehetősége, kellemes munkakörnyezet megteremtése, prevenciós programok, sportolási lehetőség. Személyre szabott juttatás. CSR, munkáltatói brand építése.

Hatékony HR eszközök az 50 év felettiek foglalkoztatása szempontjából Távmunka lehetősége Rugalmas munkaidő Részmunkaidős foglalkoztatás lehetősége Széleskörű, személyre szabott képzési lehetőségek Rugalmas cafeteria rendszer Egészség megőrzési programok Betegségbiztosítás Szűrővizsgálatok Mentori program

andras.klara@fogaz.hu