Közgazdaságtan II Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált, nincs pénz, nem krematisztikus). Más keret kell. A krematisztikus gazdaság szükségképp pénzgazdaság, ezért a pénztől indulunk. Mi a pénz? Hogyan működik a pénzrendszer? Hogyan csökkenthetők a pénzrendszer működéséből eredő gazdasági kilengések? Chicago-terv és központi bank által kibocsátott digitális pénz. Nem a pénzrendszer miatt van növekedési kényszer, hanem a krematisztikus szereplők léte miatt – a teljes gazdaság ábrázolásához nemzeti számvitel. Nemzeti számvitelből nyerhető modellek: egyszerűsített Keynes-i modell Nemzeti számvitelből nyerhető modellek: IS-LM modell

= …CI … P= CI+C+I S Y=C+I = C+S I Társadalom egésze EMLÉKEZTETŐ Flow számlák Összes szereplő tevékenységéből eredő gazdagság-változás csökken kiadás jövedelem nő Nem költségek E: S (megtakarítás) dE Stock számlák dF I E: ∑FK=0 EMLÉKEZTETŐ Költségek …CI … Teljes kibocsátás (termelés) P= CI+C+I E: Y=C+I = S Keynes-i modell(ek): Y=C+I = C+S

Y=C+I 1. Egyszerűsített Keynes-i modell YS ; YD Yse ; Ce+Ie Tételezzük fel: nem megvalósult (ex post), hanem a szereplők tervei (ex ante): Y=C+I YS ; YD Yse ; Ce+Ie Egyszerűsítsünk: terv megvalósul beruházásokat leszámítva Yse = Ys= Y Ce=C(Y) Egyensúlyban: YS=YD Y= C(Y)+Ie, Ie=I (VS=0) Tehát: Y= C(Y)+I Fogyasztási függvényről tételezzük fel: Fogyasztási határhajlandóság: Van autonóm fogyasztás C0 Pl.: YS=Y

dY=dG+c’dG+c’(c’dG)+… 1. Egyszerűsített Keynes-i modell tanulságai: dY=dG+c’dG+c’(c’dG)+… 1/ ÁLLÍTÁS - Multiplikátor hatás: egy Ft-ban megnövekedett autonóm kereslet nagyobb mértékű jövedelemnövekedést idéz elő Ft-ban kifejezve, mint a kiinduló növekedés. Keynes-i álláspont: az árak kevésbé nőnek, mint a jövedelem így a megnövekedett kereslet a termelést is növeli. Neoklasszikus álláspont: megnövekedett keresletet megnövekedett árakon elégítik ki, a termelés nem nő.

1. Egyszerűsített Keynes-i modell tanulságai: Ft, t é nyleges Ft, tervezett 45 Y S D A B Megtakarítási paradoxon 2/ ÁLLÍTÁS: Nem a megtakarítás határozza meg a beruházásokat, hanem fordítva!! Mivel a beruházások játszák a központi szerepet, ezért a modellnek kellene meghatározni (egyébként végső soron a GDP is kívülről adott)

2015 árakhoz képest (bázis) a jószágkosár ára: 2015-ben: 2016-ban: = p 1. Egyszerűsített Keynes-i modell tanulságai nyomán felmerülő kérdések: 1/ multiplikátor hatás: nominál / reál értelemben? Nominális és reál árak közötti kapcsolat: jószágkosár Jószágkosár ára: 25800Ft2015 / jószágkosár 25700Ft2016 / jószágkosár Árak 2015-ben Árak 2016-ban 2015 árakhoz képest (bázis) a jószágkosár ára: 2015-ben: 2016-ban: = p árszínvonal ennyivel változott: 0,9961-1=-0,39% = π Infláció/defláció Azaz: p=1+π Tehát nominális változónál különböző időszaki pénzek vannak, míg reálváltózónál azonos időszaki pénzek. (értsd: NOMINÁLIS: ugyanazt a jószágkosarat (1db) mennyi pénzből lehet megvásárolni 2015-ben (25800Ft2015) illetve 2016-ban (257002016) versus ugyanabból a pl. bázisidőszaki pénzből (25800Ft2015) mennyi jószágkosarat lehet megvásárolni 2015-ben (1db) illetve 2016-ban (1/0,9961db).

vállalati beruházási döntés figyelembe vétele 1. Egyszerűsített Keynes-i modell tanulságainak korlátai: 1/ multiplikátor hatás: nominál / reál értelemben? 2/ megtakarítási paradoxon: beruházások exogének (GDP végső soron kívülről adott) 2. IS-LM alapmodell 1/ reál változókat feltételezünk: y=c(y)+i 2/ beruházásokat endogén módon adjuk meg vállalati beruházási döntés figyelembe vétele Reál szándékolt beruházás a reál kamatlábtól függ: i(r) mert .../ M. Friedman „mintha” Nominális és reál kamatláb közötti kapcsolat: Nominálisan számolva (adott pénzből): Mai 25.800 Ft2015 = Jövőre (1+rnom)*25.800 Ft2016 ǁ ǁ 1 jószágkosár jószágkosár   1 Ft2015 reálkamata tehát (mennyi jószágot vesz meg jövőre)   azaz:  

2. IS-LM alapmodell 1/ reál változókat feltételezünk: y=c(y)+i 2/ beruházásokat endogén módon adjuk meg Tehát: y=c(y)+i(r) – 2 ismeretlen … … és a reál kamatláb hogyan határozódik meg? PÉNZPIACON Időszak átlagos pénzkészlete (stock) szükségképp a nem banki szereplőknél van. Tehát: pénz kínálata = pénz kereslete Miért akarnak a szereplők pénz tartani? - Hagyományos pénzdefiníció alapján: Gondolkozzunk … 1/ Egyébként van a pénznek piaca? / Értelmes pénzpiacról beszélni? (Mit cserélnek mire a pénzpiacon?) 2/ Pénzkereslet stock vagy flow? (Stock - flow probléma) A problémát elkerülendő, kövessük Irving Fisher-t – kizárólag flow!-ban érvelünk: időszak alatt forgó pénz mennyisége = eladott termékek pénzben kifejezett mennyisége Mv=py   A problémás „pénzpiacos” szemléletű egyenlet a fenti alakra hozható: Mennyiségi pénzelmélet: A pénz forgási sebessége v fix. pénzsemlegesség tana: A teljes pénzmennyiség növekedése kizárólag az árszínvonal növekedését okozza.

Feltételezések (1972-es a modell): Következik a pénzsemlegesség tana a mennyiségi pénzelmélet egyenletéből? NEM, ehhez szükséges, hogy a reál GDP (y) is fix legyen MÁSKÉPP bizonyítás: Neoklasszikusok (Chicago-i iskola) - Robert Lucas (Nobel-díj 1995) Feltételezések (1972-es a modell): gazdaság mindig egyensúlyban van (Miért nem napoznak inkább?) racionálisak a várakozások (nem mond ellent a modellszereplő megfigyelésének) (3. sokszor: reprezentatív szereplős modellek) (jövedelemelosztás) Könnyen megmutatható, hogy ezekből a feltételezésekből NEM következik a pénz-semlegesség (Frank Hahn 1982) Mit ér tudományos szempontból egy Nobel - díj (közgazdaságtanból)? (Chicago-i iskola példája; Nobel díjak nemzeti eloszlása) Mv=py Gond: Ha előfeltételezzük y adottságát akkor tautológia. Russia’s „unstoppable” hypersonic missile: