Ritkaság és gyakoriság A ritkaság nem abszolút fogalom – mikor és hol ritka valami A fajok természetvédelmi értéke – fontos prioritás a ritkaság Figyelembe veendő: populációk száma és mérete; areanagyság; állományok kiterjedése, nagysága és száma A ritkaság formái Két fontos összetevő Földrajzi elterjedés (biogeográfiai areanagyság) Lokális gyakoriság
Széles elterjedés nagy helyi gyakoriság (gyakori) Széles elterjedés, kis helyi gyakoriság (ritka 1 - ) Szűk elterjedés, nagy helyi gyakoriság (ritka 2) Szűk elterjedés, kis helyi gyakoriság (ritka 3 A speciális élőhely igény miatt egyes fajok még korlátozottabban fordulnak elő
Négy, hazánkban ritka növényfaj elterjedési területe nálunk és Európában
A ritkaság okai Közvetlen pusztítás, élőhely rontás (külső ok) – lecsapolás, tarvágás, erdősítés, idegen faj behurcolása Populációs tulajdonság (belső ok) – kis szaporodási, ráta, rossz diszperzió képesség, interpopulációs kapcsolatok (szimbionták, paraziták, magterjesztők, stb) Természetes ok – „a ritkaság előnye”, természetes ritkaság ismérve! Evolúciós ok – endemizmusok és reliktumok
A stabilitás különböző formáinak értelmezése