Balogh Gábor Tudomány a 21. században

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Neveléselmélet, nevelésfilozófia
Advertisements

A kulcskompetenciák.
Pedagógiatörténet Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem február 16. Körmendy Zsolt.
Kognitív nyelvészet Készítette: Molnár Dániel és Herczeg Renáta.
A filozófia helye a középiskolai oktatásban
Matematika a filozófiában
Tudás, közösség, hatalom
ELTE Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék
Miért? Minden ember más, egyedi és megismételhetetlen.
Közösségek és célcsoportok konstruálása dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék.
A történelem tanításának és tanulásának módszerei és stratégiái 2007
A tudomány természete Társadalomtudomány = Elmélet + kutatásmódszertan + statisztika Paradigma Eredetileg mintapélda (pl igeragozás) Adott tudós közösség.
Logika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Szocializáció Fogalmak:
A munka világával kapcsolatos tudás
Általános lélektan IV. 1. Nyelv és Gondolkodás.
Kultúra – nemzet – emlékezet
Matematika Eredete és története Kaszás Tamás.
Mi a filozófia? bevezetés. Mi a filozófia? bevezetés.
F. Bacon ( ) és a modern tudományok alapvetése.
A társadalmi modernizáció és a szociológiai gondolkodás gyökerei
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM
Informatika.
Hit és Tudás Szombathely, SEK, április 4. Dr. Németh Norbert.
Rendszer és modell szeptember-december Előadó: Bornemisza Imre egyetemi adjunktus.
A társadalomtudományi kutatás módszerei
ME-ÁJK, Bevezetés az állam és jogtudományokba 1. Előadás vázlata
Kognitív modellek, sémák, attribúciók
A virtuális technológia alapjai Dr. Horv á th L á szl ó Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, Intelligens Mérnöki Rendszerek.
A TUDÁS TÁRSADALMA A TUDÁSTŐKE TÉRNYERÉSE PARADIGMAVÁLTÁS: –A nemzetgazdaságok szerkezeti átalakulása: az ipar és a mezőgazdaság részarányának csökkenése,
Óvodai tanterv a 3 és 7 évesek számára
Készítette: Mike Martin Témavezető: Dr. Kovács Ábrahám
A konstruktivista pedagógia alapjai
A TUDOMÁNY KOGNITÍV MODELLJEI: elnöki zárszó MTA november 7 Pléh Csaba BME Kognitív Tudományi Tanszék MTA-BME Neuropszichológiai és Pszicholingvisztikai.
Esztétika Kerékgyártó Béla docens Jász Borbála doktorandusz
Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
„A tudomány kereke” Szociológia módszertan WJLF SZM BA Pecze Mariann.
4. előadás A szociáldarwinizmus után
A konstruktív szociális munka Összeállította: Ágoston Magdolna Nigel Parton: Constructive Social Work towards a new practice,
MI A TUDOMÁNY?. 1.A világegyetem és saját magunk megismerésének egyik legfontosabb útját, a tudományos kutatást mint folyamatot, cselekvést, és társadalmi.
Edward Sapir ( ).
Nyíregyházi Főiskola, 2006/2007. II. félév
Naturalista filozófia Avagy milyen állásponton lehetünk azzal kapcsolatban, hogy hogyan épül fel a világ? Sipos Péter Budapest, 2007 október 10.
Bevezetés a filozófiába
A létezés válasz arra a kérdésre, hogy „Hogyan van?”, a lényeg térbeli és időbeli megnyilvánulásait foglalja magába, és megnevezi az ember sajátos létmódját:
A pszichológia a személyiség vizsgálatának tudománya
KISTÉRSÉGEK SZEREPE A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOMBAN Varga Csaba Stratégiakutató Intézet
Szociológia Közgazdászoknak BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA
Jövőkutatás - Tóth Attiláné dr. Jövőkutatás Tóth Attiláné dr.
A kriminálpszichológia
AGRÁRMÉRNÖKI SZAK (MSc.) NYME Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar
Logika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék.
Információelméleti alapok Adat és információ. Szemléletmód Fogalomalkotás Kommunikáció - konvenciók Az ismeret rokonai - adat, információ Az adatkezelés.
KLASSZIKUS SZOCIOLÓGIA ELMÉLETEK BBTE Szociológia és Szociális Munkásképző Kar Szociológia Tanszék Szociológia szak Péter László.
Szakértés és döntéshozatal az oktatáspolitikában *** Az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal Neumann Eszter ELTE TÁTK.
„Reflektorfényben Te állsz”
A KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK MEGÚJÍTÁSA VÁMOS ÁGNES.
Durkheim Társadalmi kötelékek és rituálék. A vallás társadalmi jellegű A társadalom egyes egyéni erők szintézise Ezen erők az egyén viszonylatában fölérendeltek.
Hegel ( ) művészetfilozófiája
I. MI A SZOCIOLÓGIA?. Mai órán Félévi követelmények A szociológia, mint tudomány.
JÖVŐKUTATÁSI PARADIGMÁK Magyar UNESCO Bizottság Társadalomtudományi Albizottságának Jövőkutatási Bizottsága Budapest, június 4. Dr. Hideg Éva egyetemi.
A pedagógia mint tudomány Dr. Molnár Béla Ph.D. főiskolai docens.
Portfólió Ember és társadalom műveltségterületi tanár- kémiatanár
I. MI A SZOCIOLÓGIA?.
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
LEADER, Identitás, Sport
Regionális identitás és öntudat: létező jelenség Magyarországon?
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
Hegel ( ) rendszerfilozófiája
A kutatás filozófiája.
Előadás másolata:

Balogh Gábor Tudomány a 21. században Délelőtt a nagy embereké, délután az alkotó munkáé Budapest, 2006. 02.03.

Mi a jövő? Bizonyosság elvesztése  „nem tiszta” tudományok A „hogyan” prioritása  megismerés módozatai A közelítésmódok kitüntetett helyzete  perspektivizmus (nézetfüggőség) Technozófia implementálódása  képzetek/észleletek kontrolálása Igazságosság helyett tényhelyzetek Tudomány a 21. században Előadás, 2006.02.03.

Hogyan tovább? 1. Aranyháromszög és gondolkodásmód alapértelmezése 2. A tudományosodás pozicionálása 3. Valóságpercepciók funkcióváltoz(tat)ása 4. Gondolkodásmódok és beágyazottság újrastrukturálása 5. Techno- és tudásstruktúrák konvergenciája Tudomány a 21. században Előadás, 2006.02.03.

ARANYHÁROMSZÖG KITERJESZTÉSE ÚJRADEFINIÁLÁSHOZ HIEDELEM KULTUSZ MÍTOSZ VALLÁS TUDOMÁNY GYAKORLÁS LOGIKA EMPÍRIA VALÓSÁG TETTEK TÉNYEK STRUKTÚRA ALAPÉRTELMEZÉS PRAGMATIKA SZEMANTIKA ISMERET Tudomány a 21. században Előadás, 2006.02.03.

VALÓSÁGPERCEPCIÓK HAGYOMÁNYOS HIEDELEM IGAZOLÁS TUDÁS VERSUS OBJEKTIVITÁS EMPÍRIA RACIONALITÁS ÚJPERCEPCIÓK SZINTAKTIKA SZEMANTIKA PRAGMATIKA VERSUS ALAPÉRTELMEZÉS STRUKTÚRA ISMERET Tudomány a 21. században Előadás, 2006.02.03.

ALAPÉRTELMEZÉSEK „A dolgok a róluk alkotott képzeteinktől függetlenül valamilyen módon léteznek a világban” (John R. Searle: „külső realizmus”). A dolgok valóság, tények és tettek formájában relevanciával rendelkeznek; hatnak és meghatározzák a világ működését. A valóság fizikai és/vagy szellemi képződmény, amely sem nem igaz, sem nem hamis. Következésképpen nem ismeretelméleti fogalom. Egyszerűen van. A tények jelentéssel bíró entitások, és létezésük teszi tényekké; a tettek pedig „kivitelezésük, végrehajtásuk” által válnak tényekké vagy valósággá. A világ működése nyomán vagy működéséből gondolkodásunk számára hozzáférhető, feltárható és megismerhető. A gondolkodás megismerési tevékenység vagy folyamat, s mint ilyen kettős beágyazottsággal rendelkezik: beágyazott a valóságba és a tudományosodás szférájába. A feltárás és megismerés rendszerezett gondolkodást feltételez. Rendszerezett gondolkodás diszciplináris tevékenység, fegyelmi kritériumoknak megfelelően intézményesül. Tudomány a 21. században Előadás, 2006.02.03.

Aranyháromszög Tudomány a 21. században Előadás, 2006.02.03.

Valóság és megismerés KAPCSOLATA VTF és TV közötti kapcsolat Világ tudományos felfogása (VTF) Tények világa (TV) Reflektív (objektivizmus, realizmus) Konstitutív (anti-objektivizmus, relativizmus) Konstruktív Tudásgyártás Befolyás iránya 2. ábra VTF és TV közötti kapcsolat sémája (Forrás: Karin Knorr-Cetina) Tudomány a 21. században Előadás, 2006.02.03.

ÚJ TUDOMÁNYFELFOGÁS TUDOMÁNYOSODÁS ontológia ismeretelmélet VALÓSÁG KIJELENTÉS TUDOMÁNY TUDOMÁNYOSODÁS LÉTSZFÉRA TUDÁS GONDOLKODÁS SZFÉRÁJA ontológia ismeretelmélet Tudomány a 21. században Előadás, 2006.02.03.

ISMERETELMÉLET ÁRNYALATAI Ismeretelmélet mint … tudománytan … tudományos kijelentések vizsgálati módszere (vö. formális logika, tudománylogika) … kritikai filozófálás … megismerés filozófiája … új ismeretek konstrukciójának magyarázata Tudomány a 21. században Előadás, 2006.02.03.

Új tudásstruktúrák megjelenése Tudománytörténet Új tudásstruktúrák megjelenése A) Episztemológiai szakadék a tudomány és a filozófia között  two cultures (Snow 1965) Fakultások: középkor 4 fakultás (teológia, medicína, jog és filozófia); fakultások kettéválása (művészeti vagy filozófiai és tudományok) B) 19. század  diszciplinarizálódás ( történelem, gazdaságtan, politikatudomány, szociológia), természettudományok és társadalomtudományok C) 1945 után egyetemi rendszer elterjedése, új tudományterületek (antropológia, orientialisztika, majd 1970-től „complexity studies”, cultural studies”, illetőleg szellem-, természet-, társadalom- és mérnöki tudományok D) Ezredfordulón „emerging sciences” (bioinformatika, géntechnológia, élettudományok) Tudomány a 21. században Előadás, 2006.02.03.

INFORMÁCIÓTUDOMÁNYOK KOMMUNIKÁCIÓTUDOMÁNYOK TUDOMÁNYOK ÚJRADEFINIÁLÁSA Tudományos körkép INFORMÁCIÓTUDOMÁNYOK INFORMÁCIÓ Információelméletek Informatika, Infológia KOMMUNIKÁCIÓTUDOMÁNYOK KOMMUNIKÁCIÓ Kommunikációelméletek Nyelv- és médiatudományok IDŐTUDOMÁNYOK IDŐ Időtanok (társadalmi téridő) Történettudományok, Futurológia ALAKZATTUDOMÁNYOK HÁLÓZAT Integrációs elméletek Topológia- és hálózatelméletek MAGASTUDOMÁNYOK TEVÉKENYSÉGEK Metaelméletek, Társadalomtudományok, Tértudományok, Magastudomány-tanok (komplexitáselmélet, kaológia stb.), Poszt-tudományelméletek (-tudáselméletek) TUDOMÁNYOK ÚJRADEFINIÁLÁSA TUDOMÁNYTERÜLETEK Tudomány a 21. században Előadás, 2006.02.03.

Ahol tartottam Tudomány Tárgyterület Gondolkodásmód  ahogyan a valósággal foglalkozik Eljárásmód  művelet, tevékenység, ahogyan a valóságot megközelíti és elemzi Tárgyterület az a terület, amelyre a tudat irányul vagy a gondolati tartalom vonatkozik, megismerési mód  ahogyan megismer Tudomány a 21. században Előadás, 2006.02.03.

ahogyan a megismerés, magyarázat megvalósul Ahol tartottam Tudományművelés ahogyan a megismerés, magyarázat megvalósul Kritériumok Gondolkodási mód Beágyazottság A valóságba A tudományosodás szférájába Tudomány a 21. században Előadás, 2006.02.03.

Ahol tartottam Tudomány a 21. században Előadás, 2006.02.03. meta- proto tudomány normál tudomány Tudomány a 21. században Előadás, 2006.02.03.

Tudásdiszciplínák Tudományosodás intézményei; alapjukat egymással összefüggő szervezett információk képezik, gyakran a tudomány paradigmájaként lépnek fel, illetőleg proaktív módszerek, eljárásmódok foglalatai, s mint ilyenek, a tudomány műveléséhez nélkülözhetetlenek. Tudomány a 21. században Előadás, 2006.02.03.

Mit jelent a pro-előtag? PROSZOCIÁLIS SZOCIÁLIS POSZTSZOCIÁLIS ÉRZELEM/KOGNÍCIÓ ÖSZTÖN/ÉRTELEM HAJLAM (DISZPOZÍCIÓ) KOMPETENCIÁK ATTITŰDÖK/ MOTIVÁCIÓK KÉSZSÉGEK/KÉPESSÉGEK SZOKÁSOK/RUTINOK ADAPTIVITÁS/REAKCIÓ ALTRUIZMUS/ SODALITÁS MAGATARTÁS, STB. ADAPTÍV/REFERENCIÁLIS VISELKEDÉS TÁRSAS VISELKEDÉS/CSELEKVÉS INTERAKCIÓ KONNEKCIÓ/RELÁCIÓ KOORDINÁCIÓ/KOOPERÁCIÓ SZOLIDARITÁS KOMMUNIKÁCIÓ SZERVEZŐDÉS/SZERVEZET KÖZÖSSÉG/TÁRSADALOM INTÉZMÉNYEK (NORMÁK, SZABÁLYOK, SZANKCIÓK, HATALOM, STB.) TECHNIZÁLÓDÁS/ INFORMATIZÁLÓDÁS/ MEDIATIZÁLÓDÁS PROTOKOLLSZERŰSÉG (PROTOKOLL-IDENTITÁS, HÁLÓZAT, STB.) HÁLÓZATI TEVÉKENYSÉG GLOBALIZÁCIÓ/ VIRTUALIZÁCIÓ KÖZVETÍTETT JELENLÉT METATUDÁS/REFLEXIÓ METAKOMMUNIKÁCIÓ STB. SZOCIALIZÁCIÓ Tudomány a 21. században Előadás, 2006.02.03.

Amit mondtam TUDÁS TUDOMÁNY Tudásszerzés Tudományos megismerés Kognitív és proaktív Individuális Tudásszervezés Információ Kutatás, modellezés TUDOMÁNY Tudományos megismerés Episztemikus és propozicionális Kollektív Tudományszervezés Kommunikáció Tudományos tevékenység Tudomány a 21. században Előadás, 2006.02.03.

Tudás- és tudományszervezés tudásszervezés tárgyterület — tudásszerzés ************************************************ tárgyterület — tudományos megismerés tudományszervezés Tudomány a 21. században Előadás, 2006.02.03.

Amit értettem rajta Tudásszervezés Megismerés módja Terminológia Klasszifikáció Szisztematikus jelleg Taxonómia Thesaurus Katalógus Megismerés módja Elméleti Tapasztalati Szituatív/szituációs Relációs Reflexív Megértés Tudomány a 21. században Előadás, 2006.02.03.