KULTURÁLIS TURIZMUS MAGYARORSZÁGON Domjánné Dr. Nyizsalovszki Rita

Világ

Költés

Folyamatosan emelkedő tendencia!

2. A turizmus kínálata Magyarországon 2.1 Vonzerők és termékek Magyarország számos turisztikai attrakcióval rendelkezik, azonban valódi nemzetközi jelentőségű* vonzerőt csak Budapest, a Balaton és egyes gyógyfürdők jelentenek. 1100 éves múlttal, történelemmel, sokszínű, egyedi kultúrával rendelkező ország. A természeti környezet számos kisebb jelentőségű, de adott célcsoportok számára kedvező lehetőségeket, pl. folyó- és állóvizeket, barlangokat, kirándulásra, kerékpározásra, lovaglásra alkalmas területeket biztosít. *olyan attrakció, amely önmagában elegendő ahhoz, hogy külföldi turisták emiatt az országba látogassanak

2. A turizmus kínálata 2.1 Vonzerők és termékek Gasztronómia Kihasználatlanok a gasztronómiában és a kulturális értékek, folklór-hagyományok összekapcsolásában rejlő lehetőségek. Komplex kínálat: megfelelő alapanyag, technológia, kiszolgálási színvonal, szolgáltatások kellenek. Borkultúra borutak kapcsolódó programokkal Falusi turizmus a vidékfejlesztés alternatív gazdasági lehetősége, komplex turisztikai termék, amelyhez a vendéget odacsalogató attrakciók, a marketing, valamint a képzett humán erőforrás egyaránt hozzátartoznak Népművészet, szellemi kulturális örökségek Vallási turizmus Várak, kastélyok Magyarországon 718 védett kastély és kúria található . (kereskedelmi szálláshely, múzeum, várszínház, várjátékok )

2. A turizmus kínálata 2009.november 18. 2.1 Vonzerők és termékek Építészeti értékek, kulturális világörökségek Önmagukban nem jelentenek versenyképes vonzerőt, ezért a helyszíneknek más attrakciókkal közösen történő piacra vitele, komplex termékké alakítása szükséges. Rendezvények, fesztiválok Időben meghirdetett, térben és időben koordinált rendezvények kellenek. Hivatásturizmus (MICE) kongresszusi-, üzleti-, az incentiv- és a kiállítási turizmus Innováción alapuló vonzerők („témapark”) a család minden tagja találhat magának egy egész napra szórakozást (Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark és a Magyar Vasúttörténeti Park, aquaparkok )

Magyarország kiemelt turisztikai termékei Kulturális turizmus Egészségturizmus Ok. Kihasználatlan potenciálok Két tematikus év: 2009 a Kulturális Turizmus Éve 2010 a Fesztiválok Éve.

Nemzeti turizmusfejlesztési Stratégia 2014-2024 „Erőt adó Magyarország”

A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia Fő cél az életminőség javítása a turizmus által. A turizmus járuljon hozzá a fenntarthatósághoz A turizmus gazdasági jelentősége igen lényeges, de a turizmus haszna több, mint a devizabevételek megjelenése a nemzetgazdaságban. Új megközelítés: a turizmus nem csak egy gazdasági ágazatként jelenik meg, hanem az élet részeként.

Európai Uniós fejlesztési források (Mrd Ft) 100 200 300 400 500 600 700 800 900 Milliárd Ft 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

ROP turizmusfejlesztési forrásai Regionális Operatív Program: a turisztikai fejlesztések legfontosabb forrása Turisztikai fejlesztésekre 300 Mrd Ft-ot fordítanak a régiók turisztikai attrakció, kapcsolódó szolgáltatás desztináció-menedzsment fejlesztések

Prioritások I. Erőt adó Magyarország – innovatív, kreatív és minőségi termék- és kínálatfejlesztés Magyarország egészségturisztikai vezető szerepének megtartása mellett a kiemelt tematikus magyar termék-desztinációk fogadási feltételeinek fókuszált fejlesztése

II. A magyar turisztikai versenyképességet javító környezet kialakítása, munkahelymegőrzés és munkahelyteremtés III. A turizmus intézményrendszerének átalakítása a turisztikai szervezeti rendszer együttműködésére építve IV. Nemzetközi és keleti nyitás, külpiaci marketing és értékesítés-ösztönzés V. Horizontális célkitűzések: a minőség iránti elkötelezettség, a biztonság, fogyasztóvédelem, a fenntarthatóság, a társadalmi felelősségvállalás.

Kiemelt nemzeti termék, az egészség- és az örökségturizmus – nemzetközi pozícionálás és tervszerű/programozott fejlesztése Különleges turisztikai élmény felépítése: a sajátos gasztronómiai és zenei kultúrából, a történelmi és néprajzi, hagyományokból,

Kulturális turizmus jellemzői- Magyar lakosság tágan értelmezi a kultúrát és a kulturális célú utazásokat nem alakult még ki a kulturális turisztikai élmények tudatos fogyasztása, kiegészítő motiváció a hazai turisták utazási során kulturális adottságok megítélése a lakosság körében pozitív - tematikus évek

Nemzetközi kulturális trendek Közép-Kelet Európa iránti érdeklődés nő A kulturális örökség részei előnyben Élmény-jelleg dominál, a tanulás másodlagos Kultúra fogalma kitágul (életstílus, divat, design, kortárs) Belföldi turisták motivációja: épített örökség

Az elmaradottság okai hazánkban Nincs élményt kínáló bemutatás Turisztikai infrastruktúra fejletlen Vegyes tulajdonosi-fenntartói rendszer Világörökségi kínálatunk ismertsége alacsony Szervezetlen tematikus utak Finanszírozás kiszámíthatatlansága Területen dolgozók szakmai képzetlensége A döntési hierarchia és a forrásrendszer átláthatatlan

2015. év jövőképe Nemzetközileg versenyképes és fenntartható termékek Magyar kultúra elemeinek megőrzése, hasznosíthatóvá tétele Tudatos keresletépítés (célcsoportok elérése) Kulturális vonzerőkre épülő országimázs Nemzetközi kulturális turisztikai együttműködések nyomán határon átnyúló kapcsolatok Fenntartható turizmus Horizontális elvek: Életminőség javítása Fenntarthatóság Esélyegyenlőség Határon átnyúló kapcsolatok erősítése Közösség

Prioritások a célok megvalósulásáért A kulturális turizmus szervezeti-működési kereteinek megteremtése A kulturális turizmus jogszabályi kereteinek megteremtése A kulturális turizmus gazdasági alapjainak biztosítása Kulturális kínálatra épülő attrakciófejlesztés Kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése A kulturális-turisztikai marketing erősítése A humán erőforrás háttér biztosítása

Kínálati elemek Épített örökség Egyedi vonzerő pl. török, oszmán emlékek, szecesszió, népi építészet Sok fejlesztés van jelen - Uniós pályázatok Fenntarthatóság problémája: műemlékvédelmi előírások Több tulajdonos esetén nehéz a pályázás Restauráció mellett a kiépített infrastruktúra is szükséges A műemlékek bemutatása csak az adott település együttműködésével lehet sikeres – kapcsolódó infrastruktúra Egykori barokk, reformkori városközpontok helyreállítása Az ország régészet örökségének bemutatása elhanyagolt

Példa! Bátonyterenye-Kisterenye-Hársas : bronzkori magaslati település

Kínálati elemek II. Világörökségi helyszínek További tíz a várományosi listán Alacsony fokú ismertség Fontos, hogy több célcsoportnak szóló komplex program épüljön köréjük annak érdekében, hogy a látogatók ne csak egy, hanem több napos kirándulás keretében látogassák ezeket a helyszíneket Fenntartható örökségturizmus: eredetiség, bemutatás, hozzáférhetőség, nemzedéki méltányosság Multiplikátorhatás figyelembevétele

Kínálati elemek III. Nemzeti és történelmi emlékhelyek Magyar történelem jelentős eseményeihez kötődő helyszínek Belföldi utazók látogatják!!!!! A kulturális örökség védelméről szóló 2011. évi LXIV. Törvény

Szellemi örökségen alapuló vonzerők Múzeumok, gyűjtemények (nehéz, nem megfelelő körülmények, költséges fenntartás, szakmaiság túlzott térnyerése) a turisztikai funkciókkal nyitottabbá válik az intézmény, szélesebb rétegeket csábít Pl. Szentendrei Skanzen, Debreceni Déri Múzeum, Szépművészeti Múzeum Könyvtárak Nemzetközi érdeklődés pl. Luther Márton eredeti végrendelete Színházak, rendezvény helyszínek A nyelv alapvető meghatározó Operett Színház, Madách Színház, Opera – előny a felirat Nemzetközi elismertség: Művészetek Palotája Budapesti Kongresszusi Központ, Sportaréna, SYMA Rendezvényközpont Történelmi személyiségekhez, eseményekhez kötődő emlékek Tematikus útvonalak (Mária-út, Borostyánút, Szent Márton út) Hagyományok

Kínálati elemek IV. Turisztikai vonzerőt jelentő rendezvények Magyarországon évente 3200 fesztivált rendeznek (művészeti, gasztronómiai, sport témakör) Turisztikai szezon meghosszabbodása további forgalmat generálnak Legismertebb hazai fesztiválok: Sziget Fesztivál, Budapesti Tavaszi Fesztivál, Debreceni Virágkarnevál, Művészetek Völgye Budapesti Tavaszi Fesztivál 1981 óta rendezik meg Változatos programkínálat, érdekes helyszínek pl. Gellért fürdő 30% a külföldi résztvevők száma Sziget Kulturális Menedzser Iroda (Sziget Fesztivál, Balaton Sound, Volt Fesztivál) 2007-től a fesztiválminősítési rendszer a szaktárcák által

Vallási, hitéleti motivációjú utazások Zarándokutak Szent István Bazilika, Mátyás-templom, esztergomi bazilika, Dohány utcai Zsinagóga Via Margaritanum, Mária-út Kortárs kultúra Budapesti Őszi Fesztivál, Trafó – Kortárs Művészetek Háza, Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny Kreatív kultúra, design (Cinetrip, Placcc Fesztivál)

Kulturális turizmus – STEP analízis Sociological – társadalmi környezet Technological – technológiai környezet A kulturális turizmus esetében az egyik legfontosabb tényező, melynek ismerete és a változások folyamatos követése elengedhetetlen a sikeres működéshez. Kulcselemei: a demográfiai és kulturális hatások. Az elmúlt évtizedekben felgyorsult a népesség öregedési folyamata. Magyarországon a 15-64 éveseknek 57,3 %-a minősült 2006-ban foglalkoztatottnak. 2006-ban az érettségizetteknek másfélszer, a diplomásoknak majdnem háromszor akkora volt a havi bruttó átlagkeresete, mint a csak általános iskolát végzetteknek. Legaktívabb kultúrafogyasztók a felsőfokú végzettségűek és a tanulók. Az utóbbi években a kultúrafogyasztás legerősebben a 30-39 éves illetve a 60-70 éves korosztály körében nőtt meg. A technológia rohamos változása napról napra kihívásokat állít a felhasználók felé. Ezek a kihívások egyaránt jelentenek lehetőséget és veszélyt a kulturális turizmusra. A fejlesztéseknek követnie kell a technológia változását, másrészt a technológia maga is a kultúra részévé válik, és új megjelenési és alkotási módokat generál. A kulturális turizmust befolyásoló tényezőket vizsgálva a technológiai környezetbe turisztikai trendek változását, mint: több rövidebb utazás, komplex szolgáltatások iránti növekvő igény utazási döntések kitolódása, közelebbi helyszínek, alacsonyabb útiköltséggel járó desztinációk választása. Economical- gazdasági környezet Political- politikai környezet A pénzügyi összeomlás és a gazdaság világméretű lejtmenete megnehezítette a turizmus helyzetét is. A szakmai elemzések azt mutatják, hogy a válság rövid- és középtávon egyaránt visszaveti a fogyasztást. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a turizmus - egyes vélekedések szerint - más ágazatokkal összehasonlítva jobban ellenáll a negatív folyamatoknak, aminek hátterében az áll, hogy mára az utazások a mindennapi élet részévé váltak. A gazdasági válság a magyar gazdaságot igen negatívan érintette, a fogyasztás visszafogása, a lakosságnak az ország és a saját gazdasági helyzetére vonatkozó – romló – várakozásai a belföldi turizmusra azonnali hatást gyakorol. A magyar GDP 8,5%-át kitevő turizmus esetében a válság a hivatásturisztikai és a magáncélú utazásokat egyaránt befolyásolja. Kulturális jelenlétünk a világban lényegesen számottevőbb, mint gazdasági erőnk vagy számarányunk. Ez olyan adottság, amely befolyásolja a hazánkról kialakított képet. Magyarország tagja az Európai Uniónak, ezáltal jelentősen átalakultak az állami döntéshozatal és a nemzeti érdekérvényesítés keretei is. A kultúrával összefüggő állami feladatok azonban továbbra is nemzeti hatáskörben maradtak, a tagállamok önállóan alakíthatják kulturális politikájukat, nemzetközi kulturális tevékenységüket. Az uniós tagság ugyanakkor jelentősen megkönnyíti a magyar kulturális javak piacra jutását. A rendelkezésre álló megpályázható támogatási összegek nem a magyar államtól, hanem az EU-tól származnak. A kulturális tevékenység támogatása a regionális operatív programokban szerepel.

A magyarországi kulturális események területi eloszlása Színkódok magyarázata: hátrányos helyzetű kistérség (s), leghátrányosabb helyzetű kistérség (n), leghátrányosabb helyzetű, felzárkóztatási program lehetőségével bíró kistérség (z)

Átfogó ágazati SWOT analízis Erősségek Gyengeségek Sokszínű kulturális kínálat. Nyolc világörökségi helyszín. Épített örökség gazdagsága (műemlékek, várak, kastélyok, török kori emlékek, népi építészet). Élő hagyományok. Világhírű magyar művészek, főként a zene területén. Magyar művészetek külföldi ismertsége. Az ország földrajzi elhelyezkedése, jó megközelíthetőség. Ahol határozott Magyarország-kép megjelenik, ott ennek fontos része a kultúra. A belföldi utazóközönség a kulturális adottságainkat nagyon jónak ítéli meg. A magyar lakosság a hazai kulturális látnivalók megismerését alapműveltségnek tartja. A kultúra az utazási célpontok kiválasztásában fontos szerepet játszik A kulturális célú utazások évszak-függetlenek. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően több, színvonalas attrakció jött létre. Kreativitás. Több sikeres kezdeményezés a civil összefogás területén. Kulturális adottságok alacsony kihasználtsága. Rendezetlen, áttekinthetetlen tulajdoni viszonyok az épített örökség területén. Háttér infrastruktúra hiányosságai: tájékoztatás, vendégbarát szolgáltatások, kiszolgáló létesítmények, vendéglátás, szálláshelyek, a környéken, komplex csomagok hiánya). Koordináció hiánya a fejlesztésekben. Kulturális és turisztikai szakma gyenge együttműködése. Az országimázs alakításában, marketing tevékenységben a kultúra alacsony szerepet játszik. A kulturális turizmus szervezeti rendszere bonyolult, nem hatékony, sok a párhuzamosság. Finanszírozási rendszer kiszámíthatatlansága. Állami források csökkenése. Jogszabályi háttér ellentmondásai. Hiányoznak a garantált programok országszerte. Budapest-központúság a fejlesztésben, marketingben. Szegmens-specifikus kínálat hiánya. Attrakciók esetében gyakori a rövid vagy csak szezonális nyitva tartás. Tájékoztatás alacsony színvonala. Kulturális intézmények humán erőforrás problémái turisztikai képzettségben.

Átfogó ágazati SWOT analízis Lehetőségek Veszélyek Attrakció és kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése európai uniós támogatások segítségével. Új célcsoportok (gyermek, ifjúsági) bevonása. Új piacok (közeli országok, erősödő keleti országok) bevonása. Élményt nyújtó, komplex programok kialakítása. A lokális kultúra és az egyedi értékek iránti érdeklődés növekedése. A lakosság általános iskolázottsági szintjének növekedése. Hungarikumok megjelenítése a turizmusban. Tematizálás – attrakciók, programok területén. Nemzetközi együttműködések erősítése. Pécs2010 EKF program. 2011-es EU-elnökség. Vidéki helyszínek bevonása. TDM rendszer kialakítása, hatékony működtetése. Tudatos desztinációépítés. Az internet erőteljesebb használata a tájékoztatásban, marketingben. Új bevételi források megjelenése (pl. a szerencsejátékok bevételeiből). Önkéntesség erősödése. Egyéb turisztikai termékekhez valókapcsolódás. Innovatív kezdeményezések, új, „trendi”attrakciók (kreatív iparágak, tematikus látványosságok) fejlesztése. Hatékony, összehangolt marketingkommunikáció. A kultúra iránti érdeklődés csökkenése. Általános értékválság. Diszkrecionális jövedelem csökkenése. Kevesebb szabadidő. A gazdasági válság hatására a szükséges fejlesztések elmaradása, lassulása. A pihenést, kikapcsolódást szolgáló üdülési formák továbbra is vonzóbbak a kulturális utazásoknál. Együttműködés hiánya (kulturális szféra –turizmus szektor, állam –önkormányzatok, tulajdonosok –önkormányzatok,) A szervezeti rendszer átalakítása elmarad. Szemléletváltás nem történik meg. A kulturális intézmények merev struktúrája konzerválódik. Épített örökség, múzeumi létesítmények, rendezvényhelyszínek fenntarthatósága veszélybe kerül. Tömegkultúra/tömegturizmus térnyerése általánossá válik. A hagyományok megőrzése, továbbvitele háttérbe szorul. Média negatív hatásai.

Egyészség-turizmus Éve 2011 Témaévek Vizek Éve 2008 Zöld Út 2007 Nagy Ízutazás 2006 Egyészség-turizmus Éve 2011 Fesztiválok Éve 2010 Kulturális Turizmus Éve 2009 Témaévek pro: Források koncentrálása Külső partnerekkel közös akciók „Ernyő” alatt összefogott ajánlatokkal átütőbb és hatékonyabb a megjelenés 33

A fesztiválok mellett szól… Széleskörű fesztiválkínálat: több, mint 3000 fesztivál, rendezvény Pozitív fogyasztói attitűdök, divatos Környék megismerésének lehetősége, további turisztikai fogyasztás Visszatérés más időszakban Széleskörű célcsoportok megszólításának lehetősége Új elemek bevonása a turisztikai kínálatba

Fesztiválok Éve 2010 Célok: A magyar lakosság érdeklődésének felkeltése hazánk turisztikai kínálata iránt. A hazai, Budapesten és vidéken egyaránt sokszínű fesztiválkínálat népszerűsítése. A kereskedelmi és magánszálláshelyi vendégéjszakák számának növelése. Célcsoportok: Belföldi utazók Fesztivállátogatók

Fókuszban a kedvezményes szállásajánlatok Szálláskedvezmények Országos Bármely időszak Rugalmas tartalom Az ajánlatokhoz kapcsolódó nyereményjáték

Marketingeszközeink Közterületi megjelenés Honlap az itthon.hu aloldalaként Mobiltelefonon elérhető fesztiválnaptár Kiadványok Figyelemfelkeltő fesztiválnaptárak Ajánlati katalógus Programfüzetek stb. És még: televíziós programajánló, hirdetések, PR cikkek, utazás kiállítások, reklámajándékok Szakmai rendezvények…

Egyészség-turizmus Éve 011 Pécs 2010 Magyar Turizmus Zrt. TEDEM Pécs Pécs2010 / Hungarofest Belföld: Kulturális turisztikai ajánlatok Garantált programok, turisztikai útvonalak Külföld: 2-5 napos tematikus csomag Turisztikai útvonalak Pécs2010 kulturális programjai Egyészség-turizmus Éve 011 Fesztiválok Éve 2010 38

Turisztikai szolgáltatók Széleskörű együttműködésben Turisztikai szolgáltatók Média Kulturális és Sportturisztikai Csoport Regionális Marketing Igazgatóságok Tourinform-hálózat ÖM TSZÁT / ÖM - MT Zrt. OKM és háttérintézményei Más nagyközönségi csatornák Külképviseleteink Fesztiválszervezők és szakmai szövetségeik Fesztiválok Éve 2010

Csatlakozás a promócióhoz Nemzetközi Országos, regionális Helyi MT Zrt. központ és képviseletek MT Zrt. központ és RMI-k Tourinform irodák, TDM szervezetek

Kulturális turizmus éve 2009

5 téma bor és gasztronómia, élő hagyományok, fesztiválok, kortárs művészet és városlátogatások szervezték. 

Magyarország kulturális vonzereje Magyarország egyik legfontosabb vonzereje az ezeréves kultúra. Az ország legjelentősebb  hatókörű attrakciói ( Budapest, gyógyfürdők, gasztronómia, borkultúra, tradíciók, folklór, várak, kastélyok) mind kapcsolódnak valamilyen módon a kultúrához,  a kulturális turizmushoz.

Magyarországon jelenleg 800 műemlék, illetve műemlék jellegű kastély található.  királyi városaink (Buda, Esztergom, Székesfehérvár, Visegrád, Veszprém barokk városaink ( Eger, Győr, Vác, Szentendre) történelmi városaink (Jászberény, Szolnok, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc)

Eredmények

UNESCO Világörökségek Magyarországon   · Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út (kulturális/1987)    · Hollókő ófalu és környezete (kulturális/1987)   · Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (természeti/1995)   · Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (kulturális/1996)      · Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta (kulturális/1999)    · Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője (kulturális/2000)   · Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (kulturális/2001)    · A Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj (kulturális/2002)

Várományos helyszínek ·   A római limes magyarországi szakasza – A Ripa Pannonica      Magyarországon (K) (2009), ·    Lechner Ödön független, premodern építészete (K) (2008) ·    Az Esztergomi középkori vár (K) (1993)      (Visegráddal közösen „Dunakanyar kultúrtáj” munkacímmel.) ·    A Tihanyi félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi tó (K)(1993) ·    A budai termálkarszt-rendszer barlangjai (T) (1993)

·    A Visegrádi királyi székhely és vadászterület (K) (2000)      (Esztergommal közösen „Dunakanyar kultúrtáj” munkacímmel.) ·    A tájház hálózat Magyarországon (K) (2000) ·    A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok (K - kultúrtáj) (2000) ·    Az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai (Kulturális) (2000) ·    A Komárom / Komarnoi erődrendszer a Duna és a Vág folyók összefolyásánál (K) (2007) - visszavonták      ·    A Tarnóc ősélőhely (T) (2000)      

http://www. vilagorokseg. hu/portal/vilagoroksegrol. php http://www.vilagorokseg.hu/portal/vilagoroksegrol.php?idt=20070131183719 http://whc.unesco.org/en/list/ Legend Category of site sárga: Cultural site Zöld: Natural site Sárga-zöld: Mixed site Piros: Site inscribed on the List of World Heritage in Danger Cultural site Natural site Mixed site