Az ír „flexibilis fejlesztő állam” Gazdaságpolitika 14. ea. Az ír „flexibilis fejlesztő állam”

Az új szakasz minta-országa Sikeresen alkalmazkodott a megváltozott feltételekhez (globalizáció) Részben hasonló módszerekkel, mint a korábbi fejlesztő államok Az állam aktív szerepe De a külföldi tőkére épül Függő fejlődés, dualizmus Sérülékenység

Két álláspont vitatkozik Az egyik: az ötvenes évek végén elhatározott piacnyitás, az exportorientáció, a liberalizáció és a – rendkívüli kedvezményekben részesült – külföldi tőke beáramlása A másik: mindez nem lett volna elég! Sok más ország ugyanezt csinálta A sajátos ír állami gazdaságpolitika játszott döntő szerepet a gazdasági növekedés feltételeinek javításában.

Egyéb okok Az ország sajátos földrajzi helyzete, angol nyelvűsége, a londoni és a dublini tőzsde összefonódása, a viszonylag képzett munkaerő, a lakosság puritán és szolidáris szemlélete, az EU jelentős támogatása

A kedvező makromutatók mögötti tartalom 1. A liberális-monetarista nézet: szerint az ír fejlődés korábbi kedvezőtlen jelenségei – a hazai tulajdonú ipar leépülése, a magas munkanélküliség és az ezekből adódó társadalmi következmények – elkerülhetetlenek voltak, mert a gazdaság strukturális átalakulásának szükségszerű következményei. Ez érett be. A külföldi vállalatok szaporodásán és bővülésén alapuló makrogazdasági sikerek az ország szempontjából sok tekintetben virtuálisak. A GDP 10 százalékát meghaladó nettó tőkekivonás a profitok és osztalékok hazautalása következtében.

Előzmények Írország az 1980-as évek végére rendkívül rossz állapotba került Makromutatók: 1986-ra például a munkanélküliségi ráta 17% fölé emelkedett a GDP növekedése lelassult, a GDP-hez mért államadósság pedig 1988-ban meghaladta a 109%-ot A kormányzat a gyenge eredményekre válaszul reformokba kezdett

Gazdaságpolitikai fordulat a nyolcvanas évek végén Indikatív tervek: az első az 1987 és 1990 közötti időszakra terjedt ki. Restriktív politikával igyekeztek stabilizálni a gazdaságot. A közkiadásokat csökkentése Ezt széleskörű társadalmi egyeztetés mellett vitték ezt véghez: az állam a szakszervezetekkel tárgyalt a megszorítások mértékéről.

Társadalmi partnerség A szakszervezetek azért fogadták el a költségvetési kiadások visszafogását, mert a kormány kötelezettséget vállalt, hogy fenntartja a szociális és jóléti kiadások színvonalát, + csökkentik az alacsony jövedelműek adóját. Visszafogták bérköveteléseiket, és hozzájárultak, hogy a bérnövekedés ütemét hároméves országos bérmegállapodások szabályozzák. A stabilizáció összességében a lakossági fogyasztás (azaz a kereslet) drasztikus csökkentése nélkül zajlott.

További gazdasági tervek 1991 és 1993 között a gazdasági és társadalmi haladás programja (Programme for Economic and Social Progress, PESP) 1994 és 1999 között pedig a nemzeti fejlesztési terv (National Development Plan) - 39,5 százalékát az EU finanszírozza (Artner [1996] Strukturális reformok: ezek az adórendszert, az állami vállalatok menedzselését, a szociális ellátást,a munkaerő-politikát, a lakásépítés állami támogatását, az iparpolitikát érintették.

Az iparpolitika kiemelt területei – a hazai ipar fejlesztése (291 millió ír font központi támogatással), – a külföldi beruházások elősegítése (310 millió font), – a kutatás-fejlesztés (361 millió font), – a hazai ipar marketingjének segítése (115 millió font), – szabadkereskedelmi övezetek fejlesztése (40 millió font), – a hazai bázisú élelmiszeripar ösztönzése (305 millió font), – a külföldi tőke letelepedését segítő épület- és infrastrukturális program (70 millió font).

Kirby (2009) négy tényezővel magyarázza Írország gyors fejlődését: Aktív iparpolitika Oktatáspolitika Társadalmi partnerség Aktív szociálpolitika a leszakadók számára.

Stratégia A kelet-ázsiai kistigrisek a hazai iparágak kiépítésére törekedtek, addig a „kelta tigris” aktív FDI vonzó politikával érte el a növekedést. Úgy, hogy a betelepülő külföldi vállalatokhoz hazai beszállítói hálózatot épített ki. + szerencsés körülmények is közre játszottak, hogy már 1960-70-es években megindult elektronikai ipar betelepülése (General Electric, az Ecco, az Intel, Apple). Adórendszere, alacsony adókulcsok. Kiemelkedően fontos szerepet játszott az állam bürokratikus apparátusa.

Az ír csoda titka: O’Riain (2000) : az ír gazdaság sikereinek a kulcsa, hogy egyszerre tette a globálisat lokálissá („global to local”), valamint a lokálisat globálissá („local to global”). = egyrészt becsalogatni a multinacionális vállalatokat, másrészt a hazai vállalatokat bekötni a globalizált világgazdaságba, a betelepült multinacionális vállalatok beszállítójaként.

Intézmények: Vállalkozási és Foglalkoztatási Minisztérium a gazdaságfejlesztés csúcsminisztériuma, iparpolitika és a gazdaságpolitika irányítása, adó és versenypolitika, monetáris és fiskális politika, külkereskedelem szabályozása, oktatás, állami vállalatok és gazdaságfejlesztési ügynökségek irányítása.

Intézmények a hazai ipar fejlesztését segítő állami ügynökség a FORBAIT. Az IDA –a külföldi cégek „felelőse” lett. A két intézmény és a többi állami ügynökség, vámszabad terület, állami regionális fejlesztési iroda működését 1993-tól egyetlen új csúcsintézmény FORFAS koordinálja.

IDA Ireland, korábban IDA Ez volt felelős a külföldi cégekkel kapcsolatos politika végrehajtásáért. Feladata volt továbbá az új beruházok becsábítása Írországba, illetve az új beruházókkal a kapcsolattartás. Ennek a célnak az elérése érdekében támogatást nyújtott az új vállalkozásoknak a működés elindításában, a kutatásban és a fejlesztésben, illetve a munkaerő képzésében.

Forfás A Vállalkozási és Foglalkoztatási Minisztérium tanácsadó és végrehajtó szerve Olyan feladatok tartoztak a hatáskörébe, mint a többi ügynökség irányítása, a kis és közepes méretű vállalatok számára segítségnyújtás, illetve a műszaki-tudományos fejlesztések támogatása.

Ír kereskedelmi Tanács 1991-ben jött létre az IDA utódjaként, feladata a hazai vállalatok segítése a nemzetközi piacok (elsősorban európai piacok) adta lehetőségek minél jobb kihasználása érdekében, valamint az Egyesült Királyságtól való függés csökkentése. Különböző támogatásokkal, promóciókkal és piaci információ nyújtásával vitték véghez.

Enterprise Ireland Több jelentős ügynökség összevonásával jött létre 1998-ban. Feladata, hogy segítse az ír tulajdonban lévő cégek versenyképességének, termelésnek, exportjának növelését a munkahelyteremtés érdekében. Pénzügyi segítséget is nyújtott illetve segített forrást találni a cégeknek. A hazai vállalatokat külföldi partnerek felkutatásával is segítette. Az ország cégeit pedig a világ különböző pontjain népszerűsítette.

Nemzeti Képzési Központ Az oktatáspolitikáért felelős Elsődleges feladata az országba települő transznacionális vállalatok munkaerő igényének kielégítése → megfelelő képzettségű munkaerő Képzési programok a lakosság jelentős részét érintették

O’Riain flexibilis fejlesztő államnak (FDS – flexible developmental state) Az FDS szintén a beágyazott autonómián keresztül fejti ki hatását. Az állam fejlesztési ügynökségein keresztül a multinacionális vállalatok, illetve hazai társaságok közé ágyazódtak be. De a beágyazott autonómia korántsem olyan hatékony: az állam a hazai és a külföldi gazdasági szereplők közé ágyazódik be, ami korlátozza autonómiáját: képe-es befolyásolni a külföldi, globális gazdasági szereplő döntéseit?

Kritika Az autonómia csupán részleges. A betelepülő transznacionális vállalatok miatt az ír gazdaság jelentős mértékben függ az USA-tól A 2008-as válság az egyik legnagyobb GDP visszaesés az ír gazdaságot sújtotta Az országban nőtt a társadalmi egyenlőtlenség Csökkentek a reálbérek, szociális juttatások a válság után

Az EU adta lehetőségeket is csak ennek jóvoltából tudta kamatoztatni.” „Írország történeti fejlődésénél és méreteinél fogva mindig is függő helyzetű ország volt. A múlt század 80-as éveinek végétől megindult felzárkózása csak a globalizálódó világ erőcentrumaihoz (ezen belül a hagyományos partnerhez, az Egyesült Királysághoz és különösen az USA-hoz) való sikeres kapcsolódása útján vált lehetővé. Az EU adta lehetőségeket is csak ennek jóvoltából tudta kamatoztatni.”

„Írország gazdaságát a hazai, beszállító jellegű szféra viszonylagos elmaradottsága és a betelepült nemzetközi vállalatok fejlettsége által meghatározott dualizmus jellemzi. Ez az a félperifériás státusz, amely az eurózóna tagjaként Írországban a közös valuta hátrányait erősítette fel. Éppen azért, mert oly nagymértékben integrálódott a multinacionális vállalatok által meghatározott világgazdaságba, számára a kilábalás esélyét a megszokott függő pálya kínálja. Írország gazdasága tehát továbbra is függő. Jövőbeli exportvezérelt fejlődése, így az adósságcsökkentés és a költségvetési kiigazítás attól függ, hogyan képesek megbirkózni a válsággal fő kereskedelmi partnerei, ahonnan nagyrészt az írországi termelést végző tőke is érkezik.” (Artner Annamária: Válság és válságkezelés Írországban (2012)