Miért egyre bonyolultabb az elektronikus bizonylatok kezelése? Csiba András | 2011. 03.03.

Mit látunk – Mit tervezünk Mottó: „A nép mindig jót akar, de nem mindig tudja mi a jó” Rousseau Elektronikus számla a törvény szerint Elektronikus számla a kibocsátó szerint Elmű UPC Telenor Ingram Micro T-Com ... APEH/NAV MELASZ ECR És még lesznek újjak

ICT gondolkodásunk történelmi korlátja A megrekedt gondolkodás Adam Smith féle liberális gazdaságpolitikai alapjai A számlakibocsátók érdeke A számla befogadók érdeke Ma csak az EDI rendszerben publikált számlák szolgálják a számla kibocsátót és befogadót egyaránt.

Valami, amit az USA gazdasági szereplői komolyan vesznek A Nash egyensúly Ha a játékosok (számla kibocsátók és számla befogadók) egymástól függetlenül döntenek, akkor bárki képes olyan szabály megfogalmazására, amikor a saját érdeke is sérül, és csökken a társadalmi hasznosság. A T-Com elektronikus számla kibocsátó, de nem fogad be elektronikus számlát. Saját bevallása szerint a rendszerében olyan mélyreható változtatásokat involválna, ami már nem gazdaságos. (DDE konferencia 2010) Létezik egy olyan hasznossági egyensúly ahol a kooperatív játék esetén a társadalmi hasznosság maximális. A lényeg a kooperatív játék, és Adam Smith csak abban tévedett, hogy nem tételezte fel a kooperatív játékot.

Egy példa az Nash egyensúly szemléletére az Egyesült Államokból Open Financial Exchange Elsőként 1997 Február 14. –én publikálta a Checkfree, az Intuit és a Microsoft. Azóta konzorciális alapon működik és fejlődik, az eredeti kibocsátók vezetésével. Bármely program közvetlenül kapcsolódhat a rendszerhez (információk, banki szolgáltatások, utalások, stb). A kommunikáció ppp alapú, és XML állományokkal zajlik. Itthon és Európában

Egy ideális elektronikus számla MA Legyen nagyon könnyen, egyszerűen létrehozható. Könnyen lehessen adaptálni a számlázó programokba. Bármely könyvelő, vagy ERP rendszerben azonos hatékonysággal feldolgozható legyen. A befogadó felelős hatékonyan értelmezze. Az ellenőrző hatóság gyorsan, hatékonyan ellenőrizze. = elektronikusan aláírt PDF és semmi több

Elektronikus számla a jövőben A megoldás kulcsa A dokumentum ontológia Ma minden próbálkozás ami ismeretes az Adam Smith hatékonysági függvény kritériumai szerint épül. A dokumentum ontológia, mint leíró Az e-ontológia - publikus adatbázis

Miért egyre bonyolultabb az elektronikus bizonylatok kezelése? Mert sokan, egyaránt a jót akarva meg akarják mondani, milyen a jó elektronikus számla szerkezete, és John Nash óta tudnunk kellene, hogy senkinek sem sikerülhet jól. Mert egyre kévéssé tudjuk mi az: elektronikus számla, és ebből egyre több keletkezik Mert a számla befogadók egyre több problémával találkoznak Mert az elektronikus számlával foglalkozók okkal ijesztgetik egymást Mert a törvényhozás ellentmondásokat rejtett el az elektronikus számlázással kapcsolatosan Mert az ellenőrzés maga is bizonytalan abban mit és miként ellenőrizzen.

Tézisek, amely a hatóságok kapujára függesztendők 1. Az aláíratlan PDF és a kinyomtatott változtatása 2. Elektronikus számla elektronikus aláírás nélkül 3. A számlák újranyomtathatósága 4. Az elektronikus számla könyvelése 5. A számla őrzése, és adatainak értelmezése 6. Az elektronikus számla másolata 7. Az elektronikus számla az APEH-NAV által publikált elektronikus adatformátuma

VÉGE Ha volna valaki, vagy volnának szerveztek, akiket sikerült vitára, vagy csak elmélkedésre ingerelni, akkor már érdemes volt megtartani ezt az előadást. Csiba András csiba.andras@szamado.hu +36(1)2150256/115 Kornis György kornis.gyorgy@szamado.hu +36(20)9436643