A SZAKMAI VIZSGÁLATRÓL AZ ÚJ SZABÁLYOZÁS TÜKRÉBEN KBSZ SZAKMAI NAPOK Siófok, 2006. október 25. Dr. Szarvassy Mária Osztályvezető jogtanácsos
A SZERVEZET BEMUTATÁSA A jogelőd Polgári Légiközlekedés Biztonsági Szervezet létrejöttének körülményei: - közigazgatási reform keretében, 2002. január 2. napjától, részben önálló központi költségvetési szerv, alkalmazottai közalkalmazottak, létszáma: 10-14 fő. Jogszabályi alapok: - 1995. évi XCVII. törvény, - 13/2000.(V.31.) KHVM-HM-EüM rend. a Tanács 94/56/EK irányelve (1994. november 21.) a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatának alapvető elveiről Eljárása: nem államigazgatási eljárás 2019.01.02.
KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI SZERVEZET 2006. január 1-jétől: Önálló feladattal és hatáskörrel rendelkező, országos illetékességű központi közigazgatási hatóság Multimodális szerv a légi-, vasúti-, vízi közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatára Alkalmazottai köztisztviselők, jóváhagyott létszáma: 50 fő. Jogszabályi alapok: 2005. évi CLXXXIV. törvény 123/2005. (XII. 29.) GKM rendelet, (légiközlekedési vhr.) 7/2006. (II. 27.) GKM rendelet (vasúti vhr.) 9/2006. (II. 27.) KKM rendelet (vízi vhr.) 2019.01.02.
EU IRÁNYELVEK A Tanács 94/56/EK irányelve, Az Európai Parlament és a Tanács 2003/42/EK irányelve (2003. június 13.) a polgári repülésben előforduló események jelentéséről, Az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve (2004. április 29.) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18 EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról (vasútbiztonsági irányelv) 2019.01.02.
TOVÁBBI JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. tv. 62. § Lt. 64. § (1)-(2) bekezdés 13/2000. (V. 31.) KHVM-HM-EüM rendelet (hatályon kívül, de alkalmazni kell, ha az esemény a hatályának időtartama alatt következett be) Ket. (közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. ) Be. (A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. tv.) 2019.01.02.
A KBSZ FELADATA Kivizsgálja a belföldön bekövetkezett légiközlekedési baleseteket és súlyos repülőeseményeket, a súlyos vízi közlekedési baleseteket, a súlyos vasúti baleseteket, 2019.01.02.
A KBSZ FELADATA Kivizsgálhatja azokat az egyéb közlekedési eseményeket, amelyek megítélése szerint más körülmények között közlekedési balesethez vezethettek volna, a közlekedési rendszer egésze szempontjából jelentősséggel bíró eseménysorozat részét képezik, a közlekedésbiztonságra európai közösségi szinten gyakorolnak hatást, a vizsgálatot az infrastruktúra üzemeltetői, a közlekedési társaságok, a biztonsági hatóságok, az EU más tagállamának balesetvizsgáló szervezetei kérik; 2019.01.02.
A KBSZ FELADATA Továbbá a közlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események megelőzése érdekében javasol a jogszabály előkészítőjének, valamint biztonsági ajánlást tesz a légiközlekedési balesetek, repülőesemények és légiközlekedési rendellenességek nyilvántartására, értékelésére, feldolgozására adatbázist hoz létre folyamatos vélemény- és tapasztalatcserét folytat más országok szervezeteivel a nemzetközi szervezetekkel közös vizsgálati módszerek kidolgozása 2019.01.02.
MIÉRT MULTIMODÁLIS? Független szervezet (testület) követelménye Légiközlekedés: 94/56/EK irányelv Vízi közlekedés: 2000. évi XLII. tv. 62. §-a (független szakmai vizsgálat) Vasútbiztonsági irányelv 21. cikke (állandó, független balesetvizsgáló szervezet) 2019.01.02.
Előnye: gazdaságosan koncentrálhatóvá teszi a humán erőforrásokat és a technikai, műszaki információs bázist. Egy-egy vizsgálati ág emberi tényezőhöz kapcsolódó megállapításai megfelelően adaptálva más szakterület baleset-megelőzési tevékenységében is hasznosíthatók. 2019.01.02.
MULTIMODÁLIS MODELLEK Amerikában USA, Kanada Európában Svédország, Norvégia, Finnország, Luxemburg Hollandia 2019.01.02.
LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSOK Egységes szakmai vizsgálati alaprendelkezések a légi, a vasúti és vízi közlekedés területén Nem terjed ki az állami légijárművekkel bekövetkezett eseményekre Hatósági jogkör biztosítása a szakmai vizsgálat lefolytatásához Szélesebb körű nyilvánosság A törvényi szintű rendezéssel, illetve a Be. módosításával rendeződtek a korábbi jogi anomáliák 2019.01.02.
BE. MÓDOSÍTÁS A 74/B. §-a a következő (6) bekezdéssel egészült ki: „(6) Bíróság, ügyészség, közjegyző, bírósági végrehajtó, pártfogó felügyelő, jogi segítségnyújtó, nyomozó hatóság vagy közigazgatási hatóság megkeresésére - törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben és időtartamban - a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a büntetőügy iratait megküldi, illetve azokba betekintést engedélyez.” 184. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépett: „(8) Ha törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében ez szükséges, a szemlén más hivatalos személyek is jelen lehetnek.” 2019.01.02.
A SZAKMAI VIZSGÁLATRÓL Kbvt. 8. § (1) bekezdés: „A szakmai vizsgálat a közlekedési baleset és az egyéb közlekedési esemény okának megállapítására irányul, a jövőbeni közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események megelőzése érdekében. A szakmai vizsgálat nem irányulhat a vétkesség vagy a felelősség, illetve jog vagy kötelezettség megállapítására.„ 2019.01.02.
ALAPELVEI Függetlenség (összeférhetetlenségi szabályok a Szervezet, a köztisztviselők, a vizsgálóbizottság tagjai vonatkozásában) Anonimitás – rendkívül szigorú adatvédelmi rendelkezések A bejelentő védelmének érvényesítése Nem cél a felelősség vagy vétkesség megállapítása A különböző eljárásokkal (hatósági, szabálysértési, büntetőeljárás) párhuzamosan lefolytatható, a büntetőeljárás elsőbbséggel bír Nyilvánosság 2019.01.02.
NEM KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ÜGY Általánosságban nem vonatkoznak rá a Ket-ben előírt határidők. A zárójelentés kötelező jogi erővel nem bír, ellene jogorvoslati eljárás nem kezdeményezhető. A szakmai vizsgálattal érintett személyek nem minősülnek ügyfélnek. A szakmai vizsgálat során hozott végzések közvetlenül a bíróság előtt támadhatók meg. 2019.01.02.
A SZAKMAI VIZSGÁLAT MENETE Hivatalból indul Bejelentési kötelezettség általános-különös Vizsgálati kötelezettség alakulása Kötelező Mérlegelés alapján A Kbvt. mérlegelési szempontokat is meghatároz Vizsgálóbizottság, szakmai vizsgáló kijelölése 2019.01.02.
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK A KBSZ jogosult: haladéktalanul és akadálytalanul hozzáférni a helyszínhez, azonnal megkezdeni a bizonyítékok rögzítését, azonnal hozzáférni a fedélzeti adatrögzítők és egyéb felvételek tartalmához, hozzáférni az áldozatok testének vizsgálatából származó eredményekhez, illetve a belőlük vett mintákhoz, a jármű üzemeltetésében részt vett személyek egészségügyi vizsgálati eredményeihez, 2019.01.02.
A KBSZ JOGOSULT: hozzáférni az ügyre vonatkozó minden információhoz vagy adathoz, amely a jármű tulajdonosának, üzemeltetőjének, vagy gyártójának, valamint a felügyelő hatóság rendelkezésére áll, hozzáférni az infrastruktúra működtetője, az érintett közlekedési társaságok, a közlekedési hatóság, az üzemben tartó biztonsági szervezetének birtokában lévő lényeges információkhoz, feljegyzésekhez, a helyszínen lévő tanúkat azonnal meghallgatni, betekinteni valamennyi iratba, azokról másolatot készíteni, illetve kérni. E jogosultságait a KBSZ a vizsgálóbizottsága vagy szakmai kivizsgálója útján gyakorolja. 2019.01.02.
A SZAKMAI VIZSGÁLATBAN RÉSZTVEVŐ SZEMÉLYEK A Kbvt. összeférhetetlenségi szabályokat rögzít A közlekedési balesetben, egyéb közlekedési eseményben elhalálozott személyek hozzátartozói, sérültjei a vizsgálattal kapcsolatos álláspontjukat kifejthetik, a zárójelentés-tervezetben szereplő adatokhoz megjegyzést fűzhetnek Nyilatkozattételre jogosultak Tervező, gyártó, üzemben tartó, hatósági nyilvántartásában nyilvántartó állam meghatalmazott képviselőt delegálhat Tanácsadó 2019.01.02.
A ZÁRÓJELENTÉS TARTALMA Az esemény ideje, helye, jellege és következményei a halálos áldozatok, sérülések és az anyagi károk tekintetében. Az esemény oka. A vizsgálóbizottság tagjainak, meghatalmazottak, tanácsadók, valamint az egyéb résztvevők neve. Tartalmazhat biztonsági ajánlást. Nem tartalmazhat az eseménnyel kapcsolatos vétkességgel, vagy felelősségre, illetve jogra vagy kötelezettségre vonatkozó megállapítást, vagy feltételezést. Nem tartalmazhat személyes adatot. Kötelező erővel nem bír. 2019.01.02.
60 napon belül észrevételt tehetnek A zárójelentés-tervezetet megkapják: közlekedési hatóságok a közlekedési balesetben repülőeseményben érintett szakszemélyzet, az érintett szervezet vezetője a biztonsági ajánlások címzettjei a vizsgálatban részt vett államok balesetvizsgáló szervei 60 napon belül észrevételt tehetnek 2019.01.02.
A ZÁRÓJELENTÉST meg kell küldeni minden olyan szervezetnek, amely abból hasznos következtetéseket vonhat le, külön jogszabályban meghatározott nemzetközi szervezetnek, az Európai Bizottságnak, továbbá a légiközlekedési rendellenesség kivételével - a honlapon közzé kell tenni, legkésőbb a szakmai vizsgálat megindításától számított egy éven belül Új tények vagy bizonyítékok esetén új eljárás 2019.01.02.
A BIZTONSÁGI AJÁNLÁS a szakmai vizsgálatok során szerzett adatok alapján a közlekedési események megelőzése céljából tett javaslat (a zárójelentés része) A biztonsági ajánlás sem tartalmazhat személyes adatot. Éves beszámolási kötelezettség: A biztonsági ajánlások címzettjei évente egyszer tájékoztatást adnak a főigazgatónak az ajánlások nyomán megtett, vagy tervezett intézkedésekről. Tapasztalatok a biztonsági ajánlásokkal kapcsolatban 2019.01.02.
ADATKEZELÉS A KBSZ feladatának ellátása céljából - a közlekedési baleset, súlyos repülőesemény és az egyéb közlekedési esemény szakmai vizsgálatához elengedhetetlenül szükséges mértékben - adatkezelésére jogosult. 2019.01.02.
ÜZEMBENTARTÓI VIZSGÁLAT Kbvt. 20.§ (1)-(4) bekezdése: A légijármű vagy a repülőtér üzemben tartójának…rendelkeznie kell a Szervezet által jóváhagyott repülőesemény vizsgáló szervezettel, vagy, ha ilyen szervezettel nem rendelkezik, csatlakoznia kell ilyen szervezethez, amely elvégzi az üzembentartói vizsgálatot. Az üzembentartói vizsgálat eredményéről tájékoztatni kell a szervezetet. Az üzembentartói vizsgálat során saját hatáskörben kell az adatvédelemről gondoskodni! 2019.01.02.
RÉSZLETES SZABÁLYAIT A 123/2005. (XII. 29. ) GKM RENDELET 29 RÉSZLETES SZABÁLYAIT A 123/2005. (XII. 29.) GKM RENDELET 29. §-A RÖGZÍTI A Szervezet felhívása alapján haladéktalanul meg kell kezdeni. Repülőesemény esetén a helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvet meg kell küldeni a főigazgatónak. A Szervezet a vizsgálatot annak bármely szakaszában saját hatáskörébe vonhatja. Előzetes tájékoztatási kötelezettség a feltételezett okról, a kivizsgálás előrehaladtáról, tervezett irányáról. Kivéve ha elháríthatatlan akadály gátolja, 60 napon belül jelentéssel le kell zárni. A jelentés az érintettek személyes adatait személyazonosításra alkalmas módon nem tartalmazhatja. 2019.01.02.
A rendelet meghatározza, kinek kell a jelentést megküldeni. A jelentés tartalmi és formai követelményeire a 4. számú melléklet irányadó – rendellenesség esetén egyszerűsítési lehetőség. A jelentést elsősorban az üzemben tartó repülőesemény vizsgáló szervezetének vezetője írja alá. A Szervezet honlapján történő közzététel – ha a tapasztalatok hozzájárulhatnak a légiközlekedés biztonságához. 2019.01.02.
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! 2019.01.02.