Felnőttképzési törekvések Magyarországon a XX. század második felében

Az iskolai felnőttoktatás alapító rendelete 1945 az Ideiglenes Nemzeti Kormány létrehozta a közoktatás rendszerén belül működő, teljes intézményrendszerre kiépülő iskolai felnőttoktatást 1946. február 7. alapító rendelet az alapító rendelet a felnőttek iskoláit „dolgozók iskoláinak” nevezte a dolgozók iskolái az „önhibájukon kívül iskolai képzésben nem részesült felnőtt dolgozók” iskolai tanulmányait kívánták szolgálni

Valamennyi iskolai fokozatban, iskolatípusban megalakultak → létrejött az iskolarendszer „rendeskorúak”/nappali iskoláival (első ágazat) párhuzamos második ágazat A dolgozók iskoláinak „rövidített szorgalmi idővel, különleges tantervekkel és óratervvel” kell működniük → kialakult az ún. esti és levelező tagozat Szorgalmi idő és annak belső szerkezetének lassú differenciálódása annak érdekében, hogy az iskola alkalmazkodni tudjon a felnőttek életkörülményeihez, változatos és változékony időbeosztásukhoz

Dolgozók iskoláinak tanterve 1960-as évekig nem voltak saját tantervei A „rendeskorúak” iskoláiban aktuálisan érvényben lévő tankönyvekben megformált tananyag redukált változatát tanították Államilag előírt, központi tantervek Központi tankönyveket használtak

Az 1960-as évek változásai A felnőttoktatást fejlesztendőnek ítélték és a fejlesztési folyamatot egybekapcsolták a közoktatás tantervi reformjával → andragógiai megközelítés kibontakozását segítette elő A magyarországi andragógiai gondolkodás, tudományosság középpontjába az iskolai felnőttoktatás került

A változások intézményi háttere 1962 dolgozók iskoláival foglalkozó, önálló elméleti műhely megalakulása A Művelődési Minisztérium ún. háttérintézményeként megalapították a főiskolai rangú Országos Pedagógiai Intézetet és ennek keretei között szervezték meg a Felnőttoktatási Tanszéket Kialakult az Országos Pedagógiai Intézetben egy tantervelméleti műhely Felnőttoktatási szempontú fejlesztő munka folyt a Népművelési Intézetben

A hazai andragógiai tudományokat hazánkban Durkó Mátyás 1968-ban megjelent könyve (Felnőttneveléés népművelés) alapozta meg, foglalta össze és rendszerezte Az andragógiai elméleti vonulathoz társultak az ekkor fellendülő szociológiai kutatások és azok eredményei → magyar társadalom mobilitási helyzete, a művelődés és oktatás társadalmi esélyegyenlőtlensége, a közoktatási rendszer működésének szociális anomáliái A kutatások által feltárt tények és az így kialakult eszmék andragógiai feldolgozásra kerültek → hatottak a dolgozók iskoláinak tantervi koncepciójára

A dolgozók iskoláinak tantervi koncepciója Olyan tananyag szerkezet kidolgozására van szükség, amely képes arra, hogy a „rendeskorúak” iskoláival egyenlő felkészültséget nyújtson a társadalmilag egyenlő feladatokra A felnőttek tanulása régebbi tanulásuk tartalmától, formájától és eredményességétől függ Fontosak a dolgozók iskoláinak korrekciós, reszocializációs feladatai

A dolgozók iskoláinak tantárgyi rendszerébe, óraterveibe a magyar közoktatásban honos általános műveltségi tantárgyak mellé más tantárgyak is bekerültek A tantárgyi tantervek szervezeti felépítése hármas tagolódású ~ törzsanyag ~ kiegészítő tananyag ~ tájékoztató ismeretek

Dolgozók iskoláinak fokozatai, típusai 1962-72 között dolgozók általános iskolája dolgozók középiskolája ~ dolgozók gimnáziuma ~ dolgozók szakközépiskolája → közgazdasági-kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági, egészségügyi szakágak

A dolgozók iskoláinak közművelődési munkája A dolgozók iskoláinak feladata a tananyag megtanítása, a felnőtt hallgatók látókörének bővítése volt → fontos a közművelődéssel való kapcsolat Gátló tényezők: ~ ahhoz, hogy a tanuló a tanórán kívül is művelődjön, szabad időre van szükség ~ a felnőtt hallgatók kulturális érdeklődése az 1980-as évekre meggyengülni látszott ~ a művelődés iránti igény felkeltésében komoly szerepük van a humán tárgyaknak, ám éppen ezeknek a tantárgyaknak csökkent az óraszáma az utóbbi évtizedekben

Iskolán belüli kísérletek: ~ az irodalmi, történelmi, földrajzi és osztályfőnöki órákon sok tanár próbált művészeti ismereteket nyújtani a diákoknak; a tanárok kiállításokat rendeztek ~ 1971/72. tanévben az egyik fővárosi esti általános iskola kísérlete a „népművelés” című tantárgy bevezetésére → kudarc Tanítási órákon és iskolán kívüli kísérletek: ~ közös színház- és múzeumlátogatások ~ tanulmányi kirándulások ~ tanulmányi versenyek ~ szakkörök szervezése tanítás kezdete előtt

A közművelődés kérdését nem lehet országos rendelkezésekkel, uniformizáltan megoldani az eltérő helyi lehetőségek miatt A helyi lehetőségeket kell kihasználnia a tanároknak, ahhoz, hogy munkájuk sikeresen legyen