Az IFRS-ek bevezetésének kérdőjelei Magyarországon Előadó: Lakatos László Péter Budapesti Corvinus Egyetem

A közös számviteli rendszer szükségessége és következménye Az igény megalapozása Globalizáció Felhasználói igények Várt előnyök Összehasonlíthatóság, (objektivitás) Minőségi javulás, tudáskoncentráció Áttekinthető szabályozás 2019.01.01.

a GLOBÁLIS SZÁMVITELI RENDSZER BEVEZETÉSE ÉRDEKÉBEN MEGTETT LÉPÉSEK 1606/2002 EU rendelet (IFRS rendelet) EU közvetlenül kötelező jogi normája a „legnagyobb” vállalkozások kapcsán megoldva emlékeztetőül  kötelező, ha értékpapírjait EU szabályozott piacán bevezették (vagy folyamatban) vannak különféle opcionális lehetőségek Nyitva maradt kérdések tőzsdén nem szereplő vállalkozások egyedi pénzügyi kimutatások … A hivatkozott előnyöket az adaptáció „sebessége” nem igazolja vissza! 2019.01.01.

Választott utak Az EU rendeleten túlmenően Az ország döntése értelmében KÖTELEZŐ Az ország döntések értelmében VÁLASZTHATÓ Konszolidált Egyedi Bulgária Mindenki, kivéve kisvállalat Tőzsdei Mindenki, kivéve kisváll. kisvállalat (egyirányú utca) Románia Hitelintézet, biztosító Bárki - Szlovákia Minden vállalkozás (közérdeklő-désre számot tartó is) Közérdeklő-désre számot tartó (méret is ezzé tesz!) Szlovénia 2019.01.01.

Választott utak Az EU rendeleten túlmenően Az ország döntése értelmében KÖTELEZŐ Az ország döntések értelmében VÁLASZTHATÓ Konszolidált Egyedi Németország - Bárki Tőzsdei, de… Ausztria Magyarország Változások folyamatban, jelenlegi állapot. 2019.01.01.

Választott utak KÖTELEZŐ VÁLASZTHATÓ Konszolidált Egyedi Ukrajna Minden tőzsdén jegyzett, Rt-k, bankok, biztosítók Akit konszoli-dálásba bevonnak Kisvállalkozás (SME standardot is alkalmazhatja) Szerbia Mikro-vállalkozás kivételével mindenki Mikro is alkalmazhatja (SME standardot is) Mikro is alkalmazhatja (SME standardot is) 2019.01.01.

Levonható következtetések Az EU-n belül az egyetlen közös pont: IFRS kötelező, ha a gazdálkodó értékpapírjaival nyilvános piacon kereskednek; Az IFRS-ek kiterjesztése rendkívül eltérő sebességgel történik az egyes tagállamokban, de… egyértelmű a folyamat, hogy a kiterjesztés az irány. MIÉRT? 2019.01.01.

Az eltérő rendszerek LÉTEZÉSÉT indokoló tényezők Eltéré-sek Finanszírozás forrása Adórendszer Jogrendszer Kultúrális felfogás 2019.01.01.

Az IFRS bevezetésének gyakorlati korlátai – a kérdőjelek KORLÁTOK Rendszerek távolsága Adózás Az átállás költsége 2019.01.01.

A rendszerek távolsága Evidencia: minél nagyobb a különbség annál nehezebb az áttérés Távolságmutatók – távol vagyunk Minél több az elvi szintű eltérés, annál nehezebb a konvergencia 2019.01.01.

Elvi természetű eltérések magyar szabályok vs. IFRS Értékelési elvek (más és máshogy) Valós érték sokkal (,de sokkal) szélesebb körben Csoport szemléletben szabályoz Mérlegképesség alapja a kontroll Pénzügyi kimutatások elemi szigorúan (és máshogy) körbehatároltak Kiegészítő megjegyzések tartalma és megközelítése Formafüggetlen pénzügyi kimutatások Forgalmis logika az eredmény megállapításánál Átfogó eredmény koncepció Időérték széleskörű alkalmazása Tulajdonosi tranzakciók eltérő kezelése …stb… 2019.01.01.

Adózás A költségvetés érdeke sérül/sérülhet! Szabályozási problémák és anomáliák Számviteli értékek használata (lásd magyar szabályozás) 2019.01.01.

Lehetőségek: adóalap megállapítása Német szabályozás IFRS szerinti pénzügyi kimutatások Adóalap érdekében „dupla” beszámolás Adóalap érdekében megfelelő jogalkotás „Let it go” megközelítés (hosszú távon megfordul) Szigorú, szoros szabályozás Bolgár és szerb tapasztalatok 2019.01.01.

Az áttéréssel kapcsolatos költségek Alkalmazók köre a költség szempontjából A mentesíthető kör és ennek lehetséges hatásai A szükséges szakember háttér 2019.01.01.

Aki már így jelent – a probléma nagyságrendekkel kisebb Költségek vs. hasznok Aki már így jelent – a probléma nagyságrendekkel kisebb Aki még nem így jelent… nagyságrendi pénz és… időráfordítást igényel kérdés: milyen nyeresége származik az áttérésből? 2019.01.01.

Lehetséges mentesítések Érdekhordozói alapon szabad csak kialakítani (amely szorosan összefügg a mérettel) Külső érdekhordozó hiánya, mint lehetséges megközelítés (pl. tulajdonosi kör, kötelezettségek aránya és iránya) Jelentős mentesítés – erősen kevert rendszer (működőképes?) 2019.01.01.

Komoly kérdőjelek vannak, de… ezek a kérdőjelek nem áthidalhatatlanok Konklúzió Komoly kérdőjelek vannak, de… ezek a kérdőjelek nem áthidalhatatlanok Kulcsfontosságú döntés mentesítés köre az adóalap egyeztetése képzés 2019.01.01.