Török János és Balásházy János munkássága

Intézmények, szervezetek a felnőttek képzéséért 1825. MTA (Széchenyi István) 1827. Nemzeti Casino és kaszinók elterjesztése 1830-tól Nemzeti Intézetek 1835. (Országos) Magyar Gazdasági Egylet (Széchenyi István) 1841. Természettudományi Társulat (Bugát Pál, TIT elődje) 1842. Magyar Iparegylet (Kossuth Lajos) Önművelő körök, olvasókörök

Publicista, nemzetgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia tagja Török János (1807-1874) Publicista, nemzetgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia tagja

Életútja 1807. június 6-án született Tapolcán. Iskolái: Tanulmányait Keszthelyen kezdte. Később a pesti majd a grazi egyetemen tanult. Gr. Trautmannsdorf liebenaui,  és Esterházy gróf kismartoni birtokán volt gazdasági tisztviselő, majd Tótmegyeren jószágigazgatási ülnök lett Klauzál Imrénél. 1839-től lett a rohonci gazdaképző intézet tanára

1841- től  a Magyar Gazdasági Egyesület előadója, 1843-tól pedig tikára lett 1841-től 1848-ig a Magyar Gazda c. hetilap szerkesztője                                                

A Magyar Gazda A Magyar Gazdasági Egyesület Ismeretterjesztő Szakosztálya alá tartozott A mezőgazdaság és az ipar fejlesztését támogató erők vitáinak lett színtere Egy idő után a Pesti Hírlap vetélytársa

Széchenyivel való kapcsolata Munkásságát Széchenyi gondolkodása hatotta át akivel jó kapcsolatban állt Ő is tett utazásokat fejlettebb nyugati államokba Kossuth-féle védvámos és iparfejlesztő politikát kritizálta

Hogyan is kapcsolódik az andragógiához? 1846-ban Cegléd melletti Szőkehalmon egy gazdaképző intézetet létesített Célja, hogy a mezőgazdaságot fejlesszék az országban, a diákok megfelelő képzésével Az intézet 1852-ben szűnt meg

Reformkor utáni tevékenysége 1852-ben Habsburg-barát cikksorozatot írt a Magyar Hírlapba 1866-ban főlevéltárnokká nevezték ki 1874. február 9-én halt meg Budapesten.

Neki köszönhető: A gyümölcs- és szőlőkultúra meghonosítása Magyarországon Az ország legfejlettebb mezőgazdasági iskolája A magyar mezőgazdaság lemaradásának csökkentése.

Mi őrzi a nevét? A hazai mezőgazdaságért tett munkája tiszteletéül 1954-ben a Cegléden újrainduló mezőgazdasági iskola névadójául választották

Emléktáblája

A hazai agrárfejlődés úttörője Balásházy János (1797-1857) A hazai agrárfejlődés úttörője

Életútja 1797-ben született Sátoraljaújhelyen, középnemesi családban Iskolái: Sátoraljaújhely, Lőcse, Kassa 1816-17-ben a keszthelyi Georgikon hallgatója, gazdászatot tanul 1820 Pesten joggyakorlat

Életútja Saját gazdaságát vezette 1835 Debrecenbe költözik, jószágigazgató 1840-es évek: csődbe megy a gazdasága, majd újra jószágkormányzói teendők Ismét vissza akart vonulni birtokára gazdálkodni, de súlyos betegség 1857-ben meghal

Tevékenysége Első művei német nyelvű fordítások voltak a juhtenyésztéssel kapcsolatban 1827: Gyűjtemény a juhtenyésztésről c. Első korszerű, magyar juhtenyésztési kézikönyv

Gyűjtemény a juhtenyésztésről Elméleti és gyakorlati eredmények összefoglalása Hogyan lehet legsikeresebben alkalmazni ezeket a tapasztalatokat a hazai gazdaságban Magyar középrangú, vagy még alacsonyabb rangú tenyésztők számára kívánt segítséget nyújtani

Tevékenysége 1833: Újabb tapasztalások a juhtenyésztés tárgyában c. Kor egyik legfontosabb szükségletét elégítette ki

Okos gazda (1830) Könnyen érthető, Kevésbé műveltek számára jól hasznosítható olvasókönyv Iskolai tankönyvnek szánta Népszerű mű: Dessewffy József is osztotta jobbágyai közt

Felvilágosult gondolatok 1830: Az adó és még valami c. Elavult adózási rendszerünket állította pellengérre Nagy visszhangot váltott ki

A háztartás és mezei gazdaság tudománya 1832-36-os országgyűlés eredményeit hasznosnak vélte Cselédek: testi büntetést elfogadja Nőnevelés: erkölcsi nevelés! Népművelés: nemzeti szellemű és gyakorlatias nevelést kíván

Hatása Nagy és pozitív hatás kortársaira Munkásságának tudománytörténeti jelentősége maradandó