Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet Dr. Gosztonyi Gergely Ph.D.
Advertisements

Az euró Előadó: Halm Tamás. 2 A gazdasági integráció fokozatai  Vámunió Az egymás közti vámok eltörlése Közös vámok a külső országokkal szemben  Közös.
Közművelődési szakmai továbbképzések, helyük a felnőttképzés rendszerében; az akkreditáció folyamata A közösségi művelődés felnőttképzési feladata Nemzeti.
Gyermekek a leszakadó világban Társadalmi állapotrajzok konferencia MTA Szociológiai Kutatóintézet november 19.
A Horthy-korszak kezdete Trianoni békeszerződés. 1.Előzmények (a tanácsköztársaság bukása utáni időszak) a.) rövid életű, átmeneti kormányok alakulása.
Az új közbeszerzési törvény megalkotásának körülményei, várható jövőbeli változások május 26. Dr. Kovács László Miniszterelnökség Közbeszerzési Szabályozási.
Az étrend-kiegészítők, kozmetikumok forgalmazásának hatósági felügyelete Kereskedők Napja Június 4. Szabó Nikolett Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal.
Az értékmenedzsment új EU-s képzési és minősítés rendszere (Value for Europe) Tarjáni István, CMC, CVS, PVM, TVM, FÓKUSZ-2 Kft - ügyvezető igazgató
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Értékesítendő ingatlanok Készítette: dr. Zelenyánszki Miklós.
Az Európai Unió gazdasági joga II. Dr. Nagy Csongor István egyetemi docens.
NKE. Az Európai Unió elsődleges joga Az alapító szerződések, illetve azok módosításai (a hozzájuk fűzött Jegyzőkönyvek, Nyilatkozatok) Csatlakozási Szerződések.
Érettségi tájékoztató 2015/ Értékelt vizsga: 290/ 301 Érdemjegy54321 Darabszám
Különadók 2011, Ágazati különadók 2010.december 4-től hatályos 2010.december 4-től hatályos Adókötelezettséggel érintett tevékenység kör: Adókötelezettséggel.
Ingázás a határ mentén. A külföldre ingázó foglalkoztatottak A külföldön dolgozók aránya a foglalkoztatottak százalékában, 2011.
Open SKM Agency Kft. - „...a nyílt szabványok választása egyértelműen okos üzleti döntés...” „... az EU nem válhat a zárt forráskód rabjává,
A közösségi szabadalom megteremtése és az európai szabadalmi rendszer dr. Stadler Johanna Magyar Szabadalmi Hivatal Belső Piaci Hét november 25.
A gyermekek helyzete és az esélynövelés lehetőségei a mai Magyarországon Előadás a „Programok a gyermekszegénység ellen” Biztos Kezdet konferencián, 2008.
BEST-INVEST Független Biztosításközvetítő Kft.. Összes biztosítási díjbevétel 2004 (600 Mrd Ft)
Gazdasági jog IV. Előadás Egyes társasági formák Közkeresleti társaság, betéti társaság.
Gazdasági jog III. Előadás Általános szabályok A Gt. általános része.
Az önkormányzati igazgatás
A VILLÁMHÁBORÚK IDŐSZAKA
Az EU integráció dióhéjban
HÁZASSÁGI PEREK február 27. Jogász szak, nappali
Választások és választási rendszerek
Vagyonadók, „valódi” illetékek, díjak
Hogyan lehet sikeresen publikálni?
„Vasbordájúak” serege -forradalom Angliában
Jogi alapismeretek 2013.
Iratbetekintés, másolat készítés május 14-15
dr. Szikra Dorottya ELTE Társadalomtudományi Kar, Budapest Intézet
A közigazgatással foglalkozó tudományok
Öröklési szerződés és Köteles rész
A választói magatartást befolyásoló tényezők
A kollektív szerződés Dr. Fodor T. Gábor Ügyvéd
Osztrák-Magyar Monarchia
A HARMADIK BIRODALOM ÁRNYÉKÁBAN
Az orosz állam birodalommá válása a Romanovok idején
A közigazgatás személyi állománya
Az erősödő náci állam vonzásában
Az Országos Egészségfejlesztési Intézet fejlesztési projektjei az iskolai egészségfejlesztés területén DR. TÖRÖK KRISZTINA.
1993-as közoktatási törvény
A nemzetiségek parlamenti képviselete, országgyűlési választások 2014
Korrupció érzékelési index 2006 Sajtótájékoztató november 6.
Portugália.
Határozatok Fajtái Ítélet per érdemében ítélet teljességének elve
Semmisség Nappali tagozat Győr 2016.
Intézmény-akkreditáció szakképző intézmények kérelme esetén
Hogyan lehet sikeresen publikálni?
Jónyer István asztaliteniszező
A FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ELJÁRÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ PEREK SZABÁLYAI
Dr. Hubai Ágnes Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, elnök
Válaszok a globális oktatáspolitikára
Készítette: Nagy Nóra K. 11. B.
Nemzetközi magánjog II.
Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai
Az állam és a piacgazdaság
37. AZ EURÓPAI UNIÓ.
Állampolgári jogok és kötelességek
A Közbeszerzési Döntőbizottság tapasztalatai Dr
Európai háborúból világháború
36. AZ EURÓPAI UNIÓ.
Politikai közhangulat, pártok támogatottsága
Scool-Túra Kft Miskolc Széchenyi út 36.
Érettségi tájékoztató 2019
A bevándorlás hatása a hazai munkavállalók munkapiaci helyzetére Európában – összefoglaló az empirikus eredményekről Bördős Katalin, Csillag Márton, Orosz.
Pappné dr. Fülöp Enikő Nyírbátor Város Jegyzője OEVI vezető
Erasmus fórum.
AZ ÁKR. ÉS AZ ÜGYÉSZI FELHÍVÁS, FELLÉPÉS
KOHÉZIÓS POLITIKA A POLGÁROK SZOLGÁLATÁBAN
Előadás másolata:

Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet Dr. Gosztonyi Gergely Ph.D. gosztonyi@ajk.elte.hu

A népképviseleti választójog története Magyarországon

Választójogi alapelvek Általános Egyenlő Titkos Közvetlen

Általános A választójog általánosságának elve azt fejezi ki, hogy minden nagykorú magyar állampolgár - az úgynevezett természetes kizáró okokat kivéve - szavazati joggal rendelkezik Természetes kizáró okok: cselekvőképesség hiánya cselekvőképesség korlátozottsága szabadságvesztés-büntetés töltése jogerős közügyektől eltiltás jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés

Egyenlő A választójog egyenlőségének elve azt a követelményt fejezi ki, hogy minden szavazásra jogosult egyenlő jogokkal vesz részt a választásban Az egyenlő jogok egyfelől a szavazatok számértékének egyenlőségét jelentik, azaz minden választójogosultnak ugyanannyi szavazattal kell rendelkeznie. Másfelől a szavazatok sikerértékének egyenlőségét jelenti, azaz a választópolgárok szavazatai közel azonos súllyal befolyásolják a szavazás végeredményét

1990 (7 „kilógó”) – 2006 (23 „kilógó”) (176 evk)

Titkos, közvetlen A szavazás titkosságának elve azt jelenti, hogy a választópolgárok a szavazat tartalmának nyilvánosságra kerülése nélkül, titkosan adhatják le szavazatukat A szavazás közvetlenségének elve azt jelenti, hogy a választópolgárok közvetlenül a jelöltekre szavaznak a választások során

Cenzus: választójog bizonyos feltétel(ek)hez való kötése  mindig politikai döntés függvénye Aktív választójog: valakinek az a joga, hogy a képviselő személyének kiválasztásánál szavazatával közreműködhet Passzív választójog: valaki képviselőül megválasztható

1848  népképviseleti választójog 1848:5. tc. 4-5%  10-12% Férfi 20év+ (passzív: 24+) Bevett vallás (vö.: 1848:20. tc.) Magyar / honosított Önjogú (nem áll atyai / gyámi / gondnoki hatalom alatt) Nincs eljárás ellene súlyosabb bcs. miatt (hűtlenség, rablás, gyilkosság)

1848  népképviseleti választójog + vagyoni cenzus (alacsony): (vidék) negyed telkes ex-jobbágyok / (város) min. 300 ft értékű ház tulajdonosa vagy min. 100 ft éves jövedelem Értelmiségiek vagyontól függetlenül választhattak Kézművesek és kereskedők vagyontól függetlenül, ha min. egy segédjük volt

Kereseti viszonyok, 1848 Ó-Kanizsa mezőváros, 10806 lakos, fő/ft/év Bíró 300 Orvos 300 Ügyész 200 Bába 100 Erdész 90 Dobos 60 Kocsis 60 Kertész 60 Eprész 9

Jobbágytelek nagysága 1 jobbágytelek = 16-40 hold (föld minőségétől és terményhozamtól függően) 1 hold = 1100-1300 négyszögöl (kis-/nagyhold) 1 négyszögöl = 0,00036 hektár = 3,6 m² 3960-4680 m² = 1 hold 63360-187200 m² = 1 jobbágytelek = (~250x250m - 430x430m) = kb. 4-6 focipálya

1848. június: választások 1848. július 5.: első népképviseleti országgyűlés

1874:33. tc.: adócenzus bevezetése (negyed telek utáni adó (vidék), min. 16 ft éves adó (város)) + adóhátralékosok kizárása (10-12%  6%) 1913:14. tc.: adócenzus csökkentése, de hat elemi elvégzése kötelező (műveltségi cenzus) és 30év+ Egyre anakronisztikusabb az egész rendszer (európai folyamatok az alapelvek érvényesülése felé mutatnak) 1918. évi 1. Néptörvény: FFI: 21év+; NŐ: 24év+ és írni-olvasni tudás (ha lett volna választás: 35-40% - korabeli európai trendeknek megfelelően)

A női választójog Új-Zéland 1893 Spanyolország 1931 Egyesült Államok (Wyoming) 1896 Törökország 1934 Finnország 1906 Franciaország 1944 Norvégia 1913 Bulgária Dánia 1915 Albánia 1945 A volt Szovjetunió 1918 Olaszország Ausztria Románia 1946 Németország Málta 1947 Írország Belgium 1948 Magyarország 1918 (1920) A volt Jugoszlávia 1949 Nagy-Britannia Görögország 1952 Hollandia 1919 Ciprus 1960 Luxemburg Monaco 1962 A volt Csehszlovákia 1920 Svájc 1971 Svédország 1921 Portugália 1974

1919: Friedrich-féle választójogi rendelet: FFI+NŐ: 24év+ és félévnyi helyben lakás + Titkosság bevezetése (!) 1922: Lex Bethlen (rendelet): FFI: 24év+, 2 évnyi helyben lakás, 10 éve állampolgár, négy elemi; NŐ: 30év+, 2 évnyi helyben lakás, 10 éve állampolgár, hat elemi  vidéken nyílt szavazás bevezetése (magyar ember jelleme is nyílt)

1920

Keresztények. Felháborító a nemtörődömségtek Keresztények! Felháborító a nemtörődömségtek! Választói jogotok van, kötelességetek szavazni s mégse mentek szavazni, mert lusták vagytok. (…) A le nem szavazókat szigorúan bünteti a törvény és a Magyarok Istene. Menjetek azonnal szavazni! 1920

1925:26. tc.: ajánlások bevezetése (helyi választópolgárok 10%-a) – lakosság 30%-a választhatott 1938:19. tc.: vidéki lakosság szavazata 2x számít (konzervatívabbak) + ajánlások mellé jelentős kauciót is meg kellett fizetniük a jelölteknek

1945. november 4.: valódi demokratikus választások, mind a négy alapelv érvényesül (KIV: nemzetiségi cenzus a németekkel szemben) – lakosság 60%-a választhatott 1947. augusztus 31.: mind a négy alapelv sérül (ún. kékcédulás választások) 1949. május 15.: alapelvek már deklarálva sincsenek