A makroökonómiai egymásrautaltság kétországos modellje lebegő árfolyamok rendszerében Dr. Karajz Sándor

A modell feltételrendszere I. Két vagy több ország kapcsolata a lebegő árfolyamok rendszerében A modell két alapbázisa külföld és belföld Országokat jellemezhetjük: Munkanélküliségi rátával GDP; GNP Folyó fizetési mérleg (CA) Egy ország GNP szintje befolyásolj egy belföldi gazdaság iránti export keresletet, belföld folyó fizetési mérlegének egyenlegét is A modell alkalmas nagy országok vizsgálatára is Rövid távú modell Termékár rögzített

A modell feltételrendszere II. Belföld: Folyó fizetési Mérleg reálárfolyama (reálárfolyam, azaz külföld kibocsátásának ára belföld kibocsátásában kifejezve) Hazai rendelkezésre álló jövedelem Y -T Külföld: Külföld rendelkezésre álló jövedelme Külföld jövedelme Adó Külföldi fizetőeszköz ára belföldi valutában kifejezve E

A folyó fizetési mérleg főbb tételei Bevétel (credit) Export Beáramló jövedelmek Kapott egyoldalú átutalások Nyújtott hitelek csökkenése Kötelezettségek növekedése Kiadás (debit) Import Kiáramló jövedelmek Nyújtott egyoldalú átutalások Hitelnyújtás Kötelezettségek csökkenése Vigvári [2004] alapján 209. oldal

Belföld folyó fizetési mérlegének egyenlete I. Feltételezés: Belföld pénzének reálértéke befolyásolja CA-t Emelkedése nem befolyásolja CA-t Kérdés: hogyan hat CA-ra? Válasz: ha nő, külföld által belföld termékeire fordított összeg is nő (EP belföld nő) Tehát: Külföld rendelkezésre álló jövedelme nő, így javítjani fogja belföld CA egyenlegét!

Belföld folyó fizetési mérlegének egyenlete II. Belföld kibocsátásának aggregált kereslete Tehát: az aggregált kereslet és kínálat akkor egyenlő, ha Külföld -ét szintén befolyásolja külföld és belföld termékeinek relatív ára , és a két ország rendelkezésre álló jövedelme (azonos mértékegységben kifejezve) Belföld export többlete= Külföld import többlete

Külföld folyó fizetési mérlegének egyenlete I. Tehát: Ha belföld jövedelme nő rontja CA-t javítja CA*-t Ha külföld jövedelme nő rontja CA*-t DE: nem minden esetben!! javítja CA-t Mert: Ha -külföld exportja drágul, belföldből származó importjához képest. Ellentétes hatás érvényesül,de ez elhanyagolható abban az esetben, ha a CA egyenlege nullához közeli értéket vett fel. Tehát: Külföld árupiacán az egyensúly:

A HH és az FF görbe bevezetése Feltevés: Mi történik akkor, ha rögzített? HH : Belföld és Külföld azon kibocsátásait tartalmazza,amelyek mellett az aggregált kereslet és kínálat megegyezik egymással belföldön. FF: Belföldi és Külföldi kibocsátási értéket tartalmazza, amelyek esetén az agregált kereslet és kínálat egyenlő egymással külföldön. A két görbe metszéspontjában az aggregált kereslet és kínálat mindkét országban megegyezik az adott reálárfolyam mellett. Export multiplikátor: az egyes országok egyensúlyi kibocsátási szintje függ a külföldi ország kibocsátásától,mert az egyensúlyi jövedelemre gyakorolt hatás többszöröse az ország exportjai iránti keresleten bekövetkező növekedésnek. belföld export multiplikátora: külföld export multiplikátora:

A rövid távú kibocsátás meghatározása kétországos modellben Külföld kibocsátása, Y* HH FF Y*1 Y1 Belföld kibocsátása, Y

Dezinfláció 1979 FED bejelenti az USA monetáris politikájának megváltoztatását A kamatlábak emelésével és a dollár iránti bizalom megerősítésével a dollár azonnali erősödését váltotta ki Az árfolyam erősödésének hatására az amerikai (belföldi) javak drágultak a külföldi javakhoz képest, s ezzel növekedet Külföld kibocsátásának azon szintje, amely mellett belföld aggregált kereslete megegyezik a kibocsátással Y bármely értéke mellett.

Monetáris szigorítás hatása belföldön Külföld kibocsátása, Y* HH2 HH1 FF2 2 FF1 Y*2 1 Y*1 Y2 Y1 Belföld kibocsátása, Y

1981-1983-as recesszió A monetáris szigorítás negatív hatással volt az Egyesült Államok foglalkozatására és kibocsátására. A dollár felértékelődését nem üdvözölték külföldön az erős dollár akadályozta a külföldi országokat hazai inflációjuk elleni küzdelmükben, az erős dollár következtében az USA az infláció egy részét exportálta a külföldi gazdaságokba. Külföldi nemzeti bankok devizapiaci információval válaszoltak. A világ méretű monetáris szigorításnak köszönhetően a világgazdaság mély recesszióba süllyedt.

Főbb ipari országok inflációs rátája, 1981-1997 és az 1961-1971-es időszak átlagos rátája (éves százalékos növekedés)

A főbb ipari országok munkanélküliségi rátája, 1978-1996 (a munkaerő-állomány százalékában)

Fiskális expanzió belföldön Külföld kibocsátása, Y* HH1 HH2 FF2 FF1 2 Y*2 1 Y*1 Y1 Y2 Belföld kibocsátása, Y

Fiskális politika, folyó fizetési mérleg és a protekcionizmus újjáéledése A belföldi fiskális expanzió belföld fizetőeszközének a felértékelődéséhez vezet, ezért külföld termékei relatíve olcsóbbakká válnak és így növekszik irántuk a világ kereslete. Az 1981-ben meghirdetett fiskális politika 1983-ban teljesedett ki az USA-ban, tovább mélyítette a recessziót 1981-1983 között. A német és japán megszorító fiskális politika is bátorította a dollár felértékelődését. Mélypontját 1982-ben érte el. Az USA fiskális expanziójának köszönhetően a világ kezdett magára találni, azonban a növekvő költségvetési deficit újabb aggodalomra adott okot, ugyanis mindezt nem követte a magán megtakarítások hasonló mértékű növekedése, vagy a beruházások csökkenése amerikai folyó fizetési mérleg romlott. 1987-re a külföldi országok nettó adósává vált, folyó fizetési mérlegének hiánya elérte háború utáni időszak legmagasabb, a GNP 3,6%-ára rúgó értékét.

Monetáris expanzió hatása belföldön HH1 Külföld kibocsátása, Y* FF1 HH2 1 Y*1 FF2 2 Y*2 Belföld kibocsátása, Y Y1 Y2

Fiskális szigorítás belföldön Külföld kibocsátása, Y* HH1 HH2 FF1 FF2 Y*1 Y*2 Y2 Y1 Belföld kibocsátása, Y

Belföld kibocsátásának növekedése I. HH1 eltolódása felfelé kisebb méretű lenne,mint FF1 eltolódása. Z- (pozitív mennyiség belföld kibocsátási egységében kifejezve) azt a mennyiséget jelöli , amely belföld fizetőeszközének erősödése következtében az aggregált kereslet belföld termékeiről külföld termékei felé tolódik el. Külföld iráni keresletbővülés, ahol az új reálárfolyam értékét mutatja. Y- belföld kibocsátása nem változik.

Belföld kibocsátásának növekedése II. Tehát: HH1 görbe mértékkel tolódik felfelé Kérdés: Mennyivel kell így bővülnie külföld kibocsátásának , annak érdekében, hogy fenntartsa az árupiaci egyensúlyt külföldön változatlan Y mellett? Világgazdaság kereslete külföld termékei iránt értékkel növekszik, az a jövedelemváltozás, amely mellett az aggregált kereslet és kínálat egyensúlyban marad egyenlet alapján számítható FF1 görbe felfelé tolódásának nagysága ,amely kisebb HH1 felfelé tolódásának nagyságánál. Tehát: Belföldön monetáris szűkítés hatására belföld jövedelmének csökkennie kell.

Köszönöm a figyelmet!