A TALAJT VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
1 Dekomponálás, detritivoria Def.: azon szervezetek tevékenysége, amelyek elhalt szerves anyag feldarabolását, bontását és a mineralizáció útjára irányítását.
Advertisements

Ökológia állattenyésztésünk értékei és felhasználási lehetőségei versenyképességünk növelése céljából Seregi J. – Holló G. – Holló I. – Repa I. Mosonmagyaróvár,
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM Ruska Mónika – Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat - Fiatalok Lendületben Programiroda.
Bevándorlók társadalmi beilleszkedése európai politika – közép európai valóság Kováts András Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület.
Egyed feletti szerveződési szintek Biológiai tanulmányaink során eddig azzal foglalkoztunk, mi jellemző az élőlények sejtjeinek, szöveteinek, szerveinek,
ALKOHOLIZMUS ELLENI MEGYEI EGYESÜLETEK ÉS KLUBOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE, MAGYAR KÉKKERESZT EGYESÜLET, KATOLIKUS ALKOHOLISTAMENTŐ SZOLGÁLAT HÁLÓZAT ÉPÍTÉSE.
1/12 © Gács Iván A levegőtisztaság-védelem céljai és eszközei Levegőszennyezés matematikai modellezése Energia és környezet.
ENERGIA TAKARÉKOS RENDSZERSZEMLÉLET AZ ÉPÜLETGÉPÉSZETBEN Fehér János okl. kohómérök Fűtéstechnikai szakmérnök Székesfehérvár, 2010.JAN.20.
Turisztikai desztináció- menedzsment és klaszter Tóthné Bánszki Zsuzsa Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.
Vetésforgó tervezése és kivitelezése. Vetésforgó Vetésterv növényi sorrend kialakításához őszi búza250 ha őszi árpa50 ha lucerna ebből új telepítés 300.
MESTERSÉGES SZÁLAK. JELENTŐSÉGÜK  MŰANYAGOK, EZÉRT:  KORLÁTLANUL ELŐÁLLÍTHATÓK  ÉGHAJLATTÓL, TALAJVISZONYOKTÓL FÜGGETLENÜL ELŐÁLLÍTHATÓK  TULAJDONSÁGAIK.
Biomassza Murai Péter Tóth Barnabás Erdős Boglárka Tibold Eszter.
Termálvízkincsünk hasznosítása és veszélyeztetettsége Dr. Ákoshegyi György 2015 Budapest, a felszín alatti vizek városa.
Energiahordozók keletkezése Szén Kőölaj, földgáz.
Regős Gábor Könyvelőirodák Országos Szövetségének elnöke Hagyományos számlázás sajátosságai integrált környezetben KÖNYVELŐIRODÁK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE
Ledó Ferenc Szentes FruitVeB+DélKerTész Elnök
Képzők képzése a vidéki kistelepülések ökológiai szemléletű gazdálkodásának elősegítésére Szakmai rendezvény szaktanácsadók részére Gödöllő,
A Levegő összetétele.
Vörösiszap vizsgálata talajtani felhasználás céljából
Az „első lépés” TÁMOP
PANNON-LNG Projekt Tanulmány LNG lehetséges hazai előállításának
Gyűjtőköri szabályzat
KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS (Cross compliance)
Agrár-környezetgazdálkodás
Deformáció és törés Bevezetés Elasztikus deformáció – analógiák
Talajművelés Célja: a kultúrnövények igényeit kielégítő talajállapot kialakítása Talajművelés.
6. lecke Az egysejtű eukarióták
Levegőszennyezés matematikai modellezése
Energia(termelés) és környezet BMEGEENAEK7 és BMEGEENAKM1
A közigazgatás személyi állománya
Szem fejlődése.
A talajok szervesanyag-készlete
Levegőtisztaság-védelem 6. előadás
Követelményelemzés Cél: A rendszer tervezése, a feladatok leosztása.
Szervezetfejlesztés II. előadás
Környezeti teljesítményértékelés
Ismétlés.
Fiatal Regionalisták VII. Konferenciája
Bevezetés a környezetvédelembe
agrokémia Környezetgazdálkodási agrármérnök
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Európa regionális földrajza
Társulások jellemzői.
Nemeskocs Község Önkormányzatának Településkép-védelmi Rendelete
Életfeltételek, források
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM
Környezetvédelem a II/14. GL osztály részére
Bipoláris technológia Mizsei János Hodossy Sándor BME-EET
A légkör anyaga és szerkezete
Munkanélküliség.
A ragadozás hatása a zsákmányállatok populációdinamikájára
AZ ÉLŐLÉNY ÉS KÖRNYEZETE
Hazánk élővilága és talajai
14. VILÁGGAZDASÁG.
A KLIMATIKUS FAKTOROK ÖKOLÓGIAI JELENTŐSÉGE
MIT KELL TUDNI A NUKLEÁRISENERGIA ALKALMAZÁSÁRÓL AZ ÚJ OKJ-BEN
A Weende-i takarmányanalitikai rendszer
Környezetvédelem a II/14. GL osztály részére
A BIOTIKUS KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK RENDSZERE POPULÁCIÓÖKOLÓGIA
TÁPLÁLÉKLÁNCOK, TÁPLÁLÉKHÁLÓZATOK
Bevezetés a környezetvédelembe
Megújuló energiaforrások
Az AE Szövetség szervezet fejlesztése
36. NÖVÉNY- ÉS ÁLLATVILÁG.
A tudáspiacok.
A földi rendszer A Föld morfológiailag zárt, anyagi értelemben félig zárt, energetikailag nyitott rendszer Nyitott alrendszerek kapcsolata alkotja Bonyolult.
A bioszféra.
A növények szervei; Gyökérzet
KOHÉZIÓS POLITIKA A POLGÁROK SZOLGÁLATÁBAN
A LEVEGŐ, MINT ABIOTIKUS ÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐ
Víz Víz.
Előadás másolata:

A TALAJT VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK A TALAJ ÉS A DOMBORZAT A TALAJT VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK HEFOP 3.3.1.

magában foglalja a humuszt  A TALAJ  talaj összetétele: szilárd fázis (50%)  szervetlen (99%; O, Si, Al, Fe, Mg, Ca, Na, K)  szerves (növényi, állati humusz; C, O, H, N, S, P) folyékony (20-30%; víz - talajoldatok) gáznemű (20-30%; talajlevegő  porozitás!!) magában foglalja a humuszt  részlegesen lebomlott növényi és állati anyagok és baktériumok összessége HEFOP 3.3.1.

TALAJKÉPZŐDÉS Talaj: a földkéreg legfelső termékeny rétege. abiotikus környezeti tényező vagy közvetítő közeg? A litoszféra, hidroszféra, atmoszféra és bioszféra rendszerek közötti anyag- és energiakicserélődés színhelye. Keletkezése: fizikai kémiai mállás biológiai HEFOP 3.3.1.

AZ EDAFON A talajban élő élőlények halmaza talajflóra (pedoflóra) talajfauna (pedofauna) A talajfelszínen és a talajban található élőlények  edafon; különleges élettér a rizoszféra (a gyökerek által létrehozott miliő) HEFOP 3.3.1.

A TALAJ ÉLŐLÉNYEI Mozgásuk szerint: talajhoz kötött (pl. baktériumok, gombák) talajban úszók (pl. ostorosok, csillósok, kerekesférgek) talajban mászók (pl. gyökérlábúak, fonalférgek, gyűrűsférgek, ezerlábúak, ászkák, atkák, ugróvillások, rovarlárvák) talajban ásók (pl. földigiliszták, lótücskök, ganajtúró bogarak, drótférgek és egyéb kétszárnyúlárvák, vakond és pockok) HEFOP 3.3.1.

A NÖVÉNYEK ÉS ÁLLATOK HATÁSA A TALAJRA Növényzet: fizikai (erózió, kiszáradás elleni védelem, morzsalékos talajszerkezet) biológiai (talajérés, humifikáció elősegítése) Állatok: talajlazítás (járatokkal)  szellőzöttség javítása táplálkozás, ürülék  biológiai mállás elősegítése pusztulásuk  tápanyagtartalom növelése HEFOP 3.3.1.

A talaj kémhatása meghatározza a rajta élő növényzetet: TALAJINDIKÁCIÓ A talaj kémhatása meghatározza a rajta élő növényzetet: savanyú homok (Nyírség)  sóska fajok meszes homok (Kiskunság)  báránypirosító N-ben gazdag talajok  nagy csalán, bogáncsfélék, tatárlaboda, fekete bodza vakszik  kamilla, bárányparéj (Na-jelzők) üde talajok (sok Ca)  búzavirág, habszegfűfélék Magyarországon 49 genetikus talajtípus különböztethető meg, az ország egyik legnagyobb természeti értéke a talaj! HEFOP 3.3.1.

A TALAJT VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK erózió  szél általi erózió (erdőirtás, lecsapolás)  víz általi (csapadék - helytelen talajművelés) vegyi szennyezés (nagy mennyiségű műtrágyázás  nitrátos víz) helytelen állattartás szennyvíz  kommunális szennyvíz  ipari szennyvíz tűz (pl. tarlóégetés) HEFOP 3.3.1.

DOMBORZATI VISZONYOK A domborzat nem ökológiai faktor, de jelentősen módosíthatja az ökológiai tényezőket!!! az éghajlati tényezők helyi megváltoztatása (napsugár beesési szöge, csapadék mennyisége, szél ereje és fő iránya, talaj erodálódása) a talajtani tényezők befolyásolása vízrajzi viszonyok befolyásolása  növény- és állatvilág meghatározása  fajok elterjedésének korlátozása HEFOP 3.3.1.