Rólunk mondták, Nekünk mondták.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
FÖLDANYÁNK SZÍVE.
Advertisements

Jártam a hegyeket, a hegyoldalakat borító erdőket, és csodáltam a természet szépségét, a fenséges tájakat…
Automataváltás - hanggal!!!
Folyamodjatok az Úrhoz,
2009.jún. 19 – jún. 10. Ebben az időben az egyház a papokra emlékezik. Június 19.-e Jézus Szívének ünnepe, amikor a papokért is imádkozunk világszerte:
„Szeretettel élni és szenvedni”
Hálát adok Neked mennyei Atyám,
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének
Előadó: Csabai János színművész-rendező Zene: Jelenik Vendel
Ady Endre: Karácsony Webgabona Kft.
Rólunk mondták, Nekünk mondták.
Drága Édesanyámnak, kit a világon
Juhász Gyula Trianon eszem 1.
Szülőhazám! Zenével:.
FOHÁSZ A HAZÁÉRT … Liszt Ferenc - Szerelmi álmok
HELTAI JENŐ: SZABADSÁG.
Hálát adok Neked mennyei Atyám,
JÓ REGGELT ! Megköszönöm jó Atyám, hogy az elmúlt éjszakán megőriztél engemet és új napot kezdhetek.
Uram, Istenem, tiéd az éjszaka és tiéd a nappal,
Folyamodjatok az Úrhoz,
* * * "Folyamodjatok az Úrhoz, az Ő hatalmához,
Folyamodjatok az Úrhoz,
Nyisd meg a szívem, ó Jézus
"Folyamodjatok az ÚRhoz, keressétek orcáját szüntelen!"
Folyamodjatok az Úrhoz,
Uram, mérhetetlen Isten, Hozzád kevés minden szó, a Te dicsőséged, fényed meg nem fogalmazható. Megint szótlan állok itt, nem értem, mért szeretsz… Más.
"Folyamodjatok az Úrhoz, keressétek orcáját szüntelen!"
"Folyamodjatok az Úrhoz, keressétek orcáját szüntelen!"
ISTEN hozott köztünk!.
A Mennyben fenn a trónusnál a Krisztus értem közbenjár
ISTEN hozott köztünk!.
ISTEN hozott köztünk!.
* * * "Folyamodjatok az Úrhoz, az Ő hatalmához,
Folyamodjatok az Úrhoz,
BETLEHEM.
Ujjongjatok az Úrban, igazak, a hívőkhöz illik a dicséret!
Szent Koronát Szolgálók Szövetsége Szent Korona alapú jogrendszer AlkotmányAlkotmány – Rövid szövegRövid szöveg.
Csak Jézusnak szolgálok, az Ő országát várom,
A BOLDOGSÁG TITKA.
ISTEN hozott köztünk!.
JÓ REGGELT !.
Az egyháznak csak Jézus a fundamentuma, Így lett az a nagy Isten megszentelt temploma. A mennyből jött keresni s választni Őt az Úr. Vérével eljegyezni.
Brassó Belvárosi Református Egyházközség A magyar reformáció nagy alakjai Előadás sorozat esztendő Reformáció nagyhetében.
Szózat.
a dicsőség örök Királyát! Mind az ő szent nevét áldják!
Mt 19,16-30.
Adjunk hálát, hálát az Úrnak, Mert Ő kegyelmes, és örökké tart az Ő jósága, Végtelen jósága, végtelen jósága! Dicséretek – 3/1.
REFORMÁCIÓ Amikor a mi Urunk és Mesterünk azt mondta:
TANÉVNYITÓ ISTENTISZTELET Jöjj, égi szent láng, Szentlélek Isten, Hű támasz minden ínségben, Kit trónusáról jó Atyánk És Jézus Krisztus küld.
Krisztus feltámadt – valóban feltámadt !. Valami véget ér, kezdődik más talán. Látod, megyünk az élet sivatagán. Gyere, mert lépni muszáj! Refr: Szinte.
Rólunk mondták, Nekünk mondták.
55.
JÓ REGGELT ! 4.
Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének
„Eljön az az idő – így szól az Úr –, amikor új szövetséget kötök Izráel és Júda házával.” … „…ilyen lesz az a szövetség, amelyet Izráel házával fogok kötni,
Anyák napjára. Szeretettel! Kovács Kati: Úgy szeretném meghálálni
EURÓPA AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ UTÁN
Teelőtted összegyűltünk
KRISZTUS FELTÁMADT - - VALÓBAN FELTÁMADT!.
JÓ REGGELT! ISTEN HOZOTT!.
Jertek, boldog énekszóval Adjunk hálát Istennek,
JÓ REGGELT ! 4.
A mennyei világ lelki áldásai 1. rész
PASSAUI ZARÁNDOKLAT ( ).
Benned szabad vagyok Téged hívlak Istenem,
Juhász Gyula Trianon eszem 1.
Rólunk mondták, Nekünk mondták.
Rólunk mondták, Nekünk mondták.
Előadás másolata:

Rólunk mondták, Nekünk mondták

THEOPHYLACTUS SIMOCATTA (korai 7 THEOPHYLACTUS SIMOCATTA (korai 7. század) bizánci történetíró: "A magyarok rendkívüli módon szentnek tartják a tüzet; a vizet és a levegőt tisztelik, a földet dicsőítik, de csupán azt imádják és nevezik Istennek, aki a világmindenséget teremtette (ez a Teremtő).

BÖLCS LEO bizánci császár (866-912): A magyarok a munkát, a fáradtságot, az égető meleget, fagyot, a hideget, minden nélkülözést tűrnek. Szabadságkedvelők és pompakedvelők.

LOTHARINGIAI REGINO prümi apát ( - 915) A fáradalmakban és harcokban edzettek, testi erejük mérhetetlen... karddal csak keveseket, de sok ezreket ölnek meg nyilakkal, amelyeket olyan ügyesen lőnek ki szarujaikból, hogy lövéseik ellen aligha lehet védekezni... Természetük dölyfös, lázadozó... természetüknél fogva hallgatagok, készebbek a cselekvésre, mint a beszédre.

GARDiZI perzsa író, 1050. körül: A magyarok bátrak, jó kinézésűek, és tekintélyesek.

PRÁGAI KOZMA cseh püspök 1110-ben: A magyar király/nép hatalmas, kincsekben gazdag, háborúban diadalmaskodó s a föld bármely királyával képes szembeszállni.

Aki elfoglalja Magyar-országot, II. MURAD szultán (1404-1451): Aki elfoglalja Magyar-országot, az ura az egész világnak.

ENEA SILVIO PICCOLOMINI - II. Pius pápa (1405-1464) Minden joguk megvan a magyaroknak visszakövetelni a koronát, mert a magyar királyság archiregnum. Magyarország a kereszténység pajzsa és a nyugati civilizáció védője.

MARZIO GALEOTTO (1427-1497) és ANTONIO BONFINI (1425-1502) olasz humanisták: Európa népei mind írigylik a magyaroktól a Kárpát-medence területét, az itt lévő gazdagságot, ezért gyűlölet veszi őket körbe. Magyarországon a leggazdagabb a föld, bő a hal-áldás, nagymennyiségű a kenyérgabona, a bor pedig kiváló.

MILTON JOHN (1608-1674): Büszke vagyok arra, hogy Magyarország és Anglia között kulturális kapcsolat áll fenn.

CHARLES-LOUIS MONTESQIEU (1689-1755), francia filozófus: A magyar híres szabadságszeretetéről, nemes és nagylelkű jelleméről, hősi bátorságáról. Vendégszeretetének legendás híre van.

CHARLES MAURICE TALLEYRAND-PÉRIGORD gróf (1754-1838) francia államférfi, diplomata mondta Napoleonnak: Felség! Régi szokásuk a magyaroknak, hogy felnéznek nagyjaikra és büszkék múltjukra. Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük amit akarsz.

A magyar nemzet a hősiesség, a lelki nagyság és a méltóság arisztokráciája. Mikor fogjuk adósságunkat ez áldott nemzet iránt leróni, mely a Nyugatot megmentette? Vajha a francia történetírás leróhatná már egyszer hálájának adóját a magyarsággal, a nemzetek hősével szemben. E nemzet hősi példájával felemel és megnemesít minket. A magyar hősiesség magas erkölcs megnyilatkozása. JULES MICHELET (1798-1874) francia történész:

Magyarország a hősiesség megtestesülése. Magyarország nem halt meg és nem halhat meg. Ez a kiváló nemzet majd kitör sírjából ahová az önkény fektette. VICTOR HUGO (1802-1885) francia költő, író

ELISÉE RECLUS (1830-1905) francia földrajztudós Magyarország rendkívüli előnye, hogy szoros értelemben vett földrajzi egység. A magyar királyság földrajzi szempontból Európa egyik legösszefüggőbb területe. Bármint alakuljon is a közép-európai államok sorsa, bizonyos, hogy a magyarság mindig a legjelentékenyebb szerepet fogja játszani a Kárpátok által körülvett óriási arénában ELISÉE RECLUS (1830-1905) francia földrajztudós

Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyöngyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Írigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra! Szent PIO született FRENCESCO FORGIONE (1887-1968) olasz kapucinus szerzetes

ALBERT CAMUS (1913-1960) francia Nobel -díjas író 1957. október 23. A magyar vér oly nagy értéke Európának és a szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét… A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Nehéz minékünk méltónak lenni ennyi áldozatra. A magyar munkások és értelmiségiek, akik mellett annyi tehetetlen bánattal állunk ma, tudják mindezt, s ők azok, akik mindennek mélyebb értelmét velünk megértették. Ezért, ha szerencsétlenségükben osztoztunk, miénk a reményük is. Nyomorúságuk, láncaik és száműzottségük ellenére királyi örökséget hagytak ránk, melyet ki kell érdemelnünk: a szabadságot, amelyet ők nem nyertek el, de egyetlen nap alatt visszaadták nekünk! ALBERT CAMUS (1913-1960) francia Nobel -díjas író

HELMUT KOHL német konzervativ politikus, kancellár 1982-1998-ig: A legnagyobb csapást a nemzetközi kommunizmusra a magyarok mérték és a berlini falból az első követ a magyar hősiesség ütötte ki.

XIV. DALAI LÁMA TENZIN GYATSO született LHAMO DÖNDRUB (1935- ) az 1980-as évek második felében: Magyarok! A lehetőség mindazon által eljött az Önök számára, hogy kibontakoztassák képességeiket és megmutassák a világnak szellemüket, kezdeményező képességüket. Ehhez azonban az önbizalom elengedhetetlen. Éppen ezért akármilyen nehéz is, bármilyen akadállyal, nehézséggel néznek szembe, nem szabad, hogy elveszítsék a reményt és az elhivatottságukat. Bizakodónak kell maradniuk!

TANPAI RINPOCE a nepáli Fehér Király kolostor vezető lámája 2007-ben: Önök, magyarok elképzelni sem tudják, milyen büszkék lehetnek nemzetükre, magyarságukra. Mi biztosan tudjuk, hogy a világ szellemi, lelki és spirituális megújhodása az Önök országából fog elindulni.

El lehet menni Magyarországról El lehet menni Magyarországról! Itt lehet bennünket hagyni, kérem szépen! Tessék! Lehet menni! Gyurcsány Ferenc, Magyarország miniszterelnöke 2006-ban

Ó, boldog Magyarország, ne engedd tovább gyötreni magad! (O Beata Ungheria! Se non si lascia piu malmenare!) DANTE ALIGHIERI (1265-1321) a legnagyobb itáliai költő

JOACHIM MEISNER (1933- ) bíboros, 2009. augusztus 20-án Európának szüksége van Magyarországra, arra a szenvedésben, háborúban és szükségben megerősödött népre, amely soha nem hagyta magát legyőzni…

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke Szabad bírálni, de nem szabad egy népet megsérteni – mi valóban éltünk diktatúrában… Amikor megtámadják Magyarország demokratikus elkötelezettségét, akkor nekem alkotmányos kötelezettségem, hogy megvédjem az országot. Meg is fogom tenni Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke

R. BACKWILL angol politikai író (1841-ben): Magyarország foglalja vissza helyét a nemzetek között, és legyen az, ami régente volt: Európa legbüszkébb védőbástyája.

Lelkünkbe szíva magyar földünk lelkét, Vérünkbe oltva örök honszerelmét, Féltőn borulni minden magyar rögre, S hozzátapadni örökkön - örökre!... (Sajó Sándor)